Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Dorogi FC és Kiss László (labdarúgó, 1956)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dorogi FC és Kiss László (labdarúgó, 1956)

Dorogi FC vs. Kiss László (labdarúgó, 1956)

A Dorogi FC Dorog város labdarúgó-egyesülete, jelenleg az NB III Északnyugati csoportjában szerepel. Kiss László (Taszár, 1956. március 12. –) magyar labdarúgó, csatár, edző.

Közötti hasonlóságok Dorogi FC és Kiss László (labdarúgó, 1956)

Dorogi FC és Kiss László (labdarúgó, 1956) 10 közös dolog (a Uniópédia): Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar labdarúgó-válogatott, Magyar labdarúgókupa, Magyarország, Március 12., MTK Budapest FC, Pécsi Mecsek FC, Rákospalotai EAC, Vasas SC (labdarúgás), 1. FC Femina.

Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg.

Dorogi FC és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar labdarúgó-válogatott

A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Dorogi FC és Magyar labdarúgó-válogatott · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyar labdarúgókupa

A magyar labdarúgókupa (korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat, melynek a győztese indulhat az Európa Konferencia Ligában.

Dorogi FC és Magyar labdarúgókupa · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Magyar labdarúgókupa · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Dorogi FC és Magyarország · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Magyarország · Többet látni »

Március 12.

Névnapok: Gergely + Domán, Egbert, Engelhard, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Ince, Maximilián, Miksa, Misa, Szibill, Szibilla, Teofánia, Tifani.

Dorogi FC és Március 12. · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Március 12. · Többet látni »

MTK Budapest FC

Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) Budapest magyar, ezen belül budapesti labdarúgócsapat.

Dorogi FC és MTK Budapest FC · Kiss László (labdarúgó, 1956) és MTK Budapest FC · Többet látni »

Pécsi Mecsek FC

A Pécsi Mecsek Futball Club (1995-ig: Pécsi Munkás Sport Club) Pécs város egyik férfi labdarúgócsapata.

Dorogi FC és Pécsi Mecsek FC · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Pécsi Mecsek FC · Többet látni »

Rákospalotai EAC

A REAC (teljes nevén: Rákospalotai Egyetértés Atlétikai Club) a magyar labdarúgó bajnokság Magyar labdarúgó-bajnokság (negyedik – osztályában BLSZ I szereplő egyik budapesti egyesület. A csapat otthona a Budai II László Stadion (más néven: "Czabán Samu tér", "Volán Stadion", "Volánpálya").

Dorogi FC és Rákospalotai EAC · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Rákospalotai EAC · Többet látni »

Vasas SC (labdarúgás)

A Vasas FC vagy röviden Vasas nagy múltú magyar egykori élvonalbeli labdarúgócsapat, jelenleg másodosztályú Budapest XIII. kerületéből.

Dorogi FC és Vasas SC (labdarúgás) · Kiss László (labdarúgó, 1956) és Vasas SC (labdarúgás) · Többet látni »

1. FC Femina

Az 1.

1. FC Femina és Dorogi FC · 1. FC Femina és Kiss László (labdarúgó, 1956) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Dorogi FC és Kiss László (labdarúgó, 1956)

Dorogi FC 1019 kapcsolatokat, ugyanakkor Kiss László (labdarúgó, 1956) 22. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 0.96% = 10 / (1019 + 22).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dorogi FC és Kiss László (labdarúgó, 1956). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: