Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Diyarbakır (település)

Index Diyarbakır (település)

Diyarbakır (oszmán-törökül: دیاربکر, Diyâr-ı Bekr, kurdul:ئامه‌د, Amed) Törökország Délkelet-anatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található város, Diyarbakır tartomány székhelye, nagyvárosi önkormányzattal (Büyükşehir Belediyesi) rendelkezik.

35 kapcsolatok: Arabok, Asszíria, Çayönü, Bizánc, Délkelet-anatóliai régió, Dijár Bakr, Diyarbakır (tartomány), Gaziantep (település), Hellász, Hettita Birodalom, Hurrik, I. Constantinus római császár, III. Alexandrosz makedón király, Iszlám, Kurd nyelv, Kurdok, Médek, Moszul, Oszmán Birodalom, Oszmán-török nyelv, Perzsa Birodalom, Római Birodalom, Selyemút, Szászánida Birodalom, Szeldzsuk törökök, Szkíták, Törökország, Törökország közigazgatási egységei, Tigris (folyó), Urartu, 1085, 1399, 14. század, 4. század, 7. század.

Arabok

Abdul Kadir al-Rasszam: Mohamed Daruics al-Alluszi portréja Az arabok (az Egyiptomban és az attól keletre élők szaracénok, magyarosan szerecsenek, az Egyiptomtól nyugatra élők mórok) nagy és heterogén europid népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Új!!: Diyarbakır (település) és Arabok · Többet látni »

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.

Új!!: Diyarbakır (település) és Asszíria · Többet látni »

Çayönü

Çayönü települése Délkelet-Törökországban, Diyarbakır közelében, a Tigris egyik mellékfolyójának magaspartján létesült.

Új!!: Diyarbakır (település) és Çayönü · Többet látni »

Bizánc

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.

Új!!: Diyarbakır (település) és Bizánc · Többet látni »

Délkelet-anatóliai régió

A Délkelet-anatóliai régió Törökország térképén A Délkelet-anatóliai régió (törökül: Güneydoğu Anadolu) Törökország egyik régiója, délre fekszik az ún.

Új!!: Diyarbakır (település) és Délkelet-anatóliai régió · Többet látni »

Dijár Bakr

Dijár Bakr (arab írással ديار بكر) a középkori muszlim világban Felső-Mezopotámia (arab nevén Dzsazíra) egyik tartománya volt.

Új!!: Diyarbakır (település) és Dijár Bakr · Többet látni »

Diyarbakır (tartomány)

Diyarbakır tartomány (kurdul: Amed) Törökország délkeleti részén fekvő tartománya, lakosságának nagy része kurd nemzetiségű.

Új!!: Diyarbakır (település) és Diyarbakır (tartomány) · Többet látni »

Gaziantep (település)

Gaziantep (korábbi nevén Antep; oszmán-törökül Ayintap) Törökország Gaziantep tartományának székhelye.

Új!!: Diyarbakır (település) és Gaziantep (település) · Többet látni »

Hellász

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori Görögország.

Új!!: Diyarbakır (település) és Hellász · Többet látni »

Hettita Birodalom

A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.

Új!!: Diyarbakır (település) és Hettita Birodalom · Többet látni »

Hurrik

Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.

Új!!: Diyarbakır (település) és Hurrik · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: Diyarbakır (település) és I. Constantinus római császár · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Diyarbakır (település) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Diyarbakır (település) és Iszlám · Többet látni »

Kurd nyelv

A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik.

Új!!: Diyarbakır (település) és Kurd nyelv · Többet látni »

Kurdok

A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.

Új!!: Diyarbakır (település) és Kurdok · Többet látni »

Médek

Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.

Új!!: Diyarbakır (település) és Médek · Többet látni »

Moszul

Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.

Új!!: Diyarbakır (település) és Moszul · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Diyarbakır (település) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán-török nyelv

Az oszmán-török nyelv (لسان عثمانی lisân-ı Osmânî, törökül: Osmanlıca vagy Osmanlı Türkçesi) a török nyelv egy változata, melyet az Oszmán Birodalomban használtak adminisztratív, illetve irodalmi nyelvként.

Új!!: Diyarbakır (település) és Oszmán-török nyelv · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: Diyarbakır (település) és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Diyarbakır (település) és Római Birodalom · Többet látni »

Selyemút

A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.

Új!!: Diyarbakır (település) és Selyemút · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Új!!: Diyarbakır (település) és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szeldzsuk törökök

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.

Új!!: Diyarbakır (település) és Szeldzsuk törökök · Többet látni »

Szkíták

Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.

Új!!: Diyarbakır (település) és Szkíták · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.

Új!!: Diyarbakır (település) és Törökország · Többet látni »

Törökország közigazgatási egységei

Isztambul térképe. Jól mutatja a török közigazgatási rendszer bonyolultságát: a város térképe egyben a tartomány térképe is, a feltüntetett szemtek (kerületek) egyben a tartományi ilcsék (körzetek) is. Törökország közigazgatási egységei egymással szorosan összefüggő, alárendelt egységek, melyek elnevezése és egymással való kapcsolata némileg eltér a Magyarországon megszokott fogalmaktól.

Új!!: Diyarbakır (település) és Törökország közigazgatási egységei · Többet látni »

Tigris (folyó)

A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).

Új!!: Diyarbakır (település) és Tigris (folyó) · Többet látni »

Urartu

Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.

Új!!: Diyarbakır (település) és Urartu · Többet látni »

1085

Nincs leírás.

Új!!: Diyarbakır (település) és 1085 · Többet látni »

1399

Nincs leírás.

Új!!: Diyarbakır (település) és 1399 · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Diyarbakır (település) és 14. század · Többet látni »

4. század

A világ keleti fele a 4. század végén (angol nyelvű) A 4.

Új!!: Diyarbakır (település) és 4. század · Többet látni »

7. század

A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.

Új!!: Diyarbakır (település) és 7. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »