Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Diocletianus római császár és Galerius római császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Diocletianus római császár és Galerius római császár

Diocletianus római császár vs. Galerius római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284. Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.

Közötti hasonlóságok Diocletianus római császár és Galerius római császár

Diocletianus római császár és Galerius római császár 14 közös dolog (a Uniópédia): Augustus (cím), Duna, I. Constantinus római császár, I. Constantius római császár, Kaiszareiai Euszebiosz, Lactantius, Licinius római császár, Mauzóleum, Maximianus római császár, Maximinus Daia római császár, Május 1., Római Birodalom, Severus római császár, Tetrarchia.

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Augustus (cím) és Diocletianus római császár · Augustus (cím) és Galerius római császár · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Diocletianus római császár és Duna · Duna és Galerius római császár · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Diocletianus római császár és I. Constantinus római császár · Galerius római császár és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. Constantius római császár

Flavius Valerius Constantius, általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306).

Diocletianus római császár és I. Constantius római császár · Galerius római császár és I. Constantius római császár · Többet látni »

Kaiszareiai Euszebiosz

Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).

Diocletianus római császár és Kaiszareiai Euszebiosz · Galerius római császár és Kaiszareiai Euszebiosz · Többet látni »

Lactantius

Lucius Caecilius Firmianus Lactantius vagy röviden csak Lactantius (kb. 250 – kb. 325) ókori keresztény szónok, teológus, apologéta, író.

Diocletianus római császár és Lactantius · Galerius római császár és Lactantius · Többet látni »

Licinius római császár

Flavius Galerius Valerius Licinianus Licinius, általánosan elterjedt néven Licinius császár (Moesia Superior, 263 – Thessalonica, 325) 308-tól 324-ig római császár.

Diocletianus római császár és Licinius római császár · Galerius római császár és Licinius római császár · Többet látni »

Mauzóleum

Tádzs Mahal A mauzóleum nagy, díszes síremlék.

Diocletianus római császár és Mauzóleum · Galerius római császár és Mauzóleum · Többet látni »

Maximianus római császár

Marcus Aurelius Valerius Maximianus Herculius, általánosan elterjedt néven Maximianus császár (Sirmium, 250 körül – Massilia, 310 júliusa), a Római Birodalom augustusza volt (Diocletianusszal együtt) 286.

Diocletianus római császár és Maximianus római császár · Galerius római császár és Maximianus római császár · Többet látni »

Maximinus Daia római császár

Gaius Valerius Galerius Maximinus, általánosan elterjedt néven Maximinus Daia császár, némelykor II.

Diocletianus római császár és Maximinus Daia római császár · Galerius római császár és Maximinus Daia római császár · Többet látni »

Május 1.

A munka ünnepe.

Diocletianus római császár és Május 1. · Galerius római császár és Május 1. · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Diocletianus római császár és Római Birodalom · Galerius római császár és Római Birodalom · Többet látni »

Severus római császár

Flavius Valerius Severus, általánosan elterjedt néven Severus császár (Illyricum, ? – Ravenna, 307. szeptember 16.) 306-tól 307.

Diocletianus római császár és Severus római császár · Galerius római császár és Severus római császár · Többet látni »

Tetrarchia

A tetrarchia (görögül négyes uralom) a Római Császárság néhány évtizedig működő kísérlete volt a birodalom irányítására.

Diocletianus római császár és Tetrarchia · Galerius római császár és Tetrarchia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Diocletianus római császár és Galerius római császár

Diocletianus római császár 76 kapcsolatokat, ugyanakkor Galerius római császár 48. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 11.29% = 14 / (76 + 48).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Diocletianus római császár és Galerius római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »