Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Agárd, Budapest, Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal, Déli pályaudvar (Budapest), Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület, Dunaújváros, Fejér vármegye, Gárdony, Gárdonyi járás, Középkor, Madárdal tanösvény, Magyar szürke szarvasmarha, Magyarország, Pákozd, Perkáta, Seregélyes (Magyarország), Sukoró, Székesfehérvár, Szent György, Turizmus, Várpark (Dinnyés), Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület, Velencei-tó, Zichyújfalu, 1298, 62 107-es mellékút (Magyarország), 6213-as mellékút (Magyarország), 7-es főút (Magyarország).
Agárd
Agárd egykor önálló település Fejér vármegye Gárdonyi járásában, a Velencei-tó déli partján, Székesfehérvártól 15 kilométerre keletre; közigazgatásilag ma Gárdonyhoz tartozik.
Új!!: Dinnyés és Agárd · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Dinnyés és Budapest · Többet látni »
Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal
| A Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal a MÁV 30a számú kétvágányú, villamosított vasúti fővonala, budapesti elővárosi vonal, a transzeurópai vasúthálózat része.
Új!!: Dinnyés és Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal · Többet látni »
Déli pályaudvar (Budapest)
A Déli pályaudvar Budapest négy legfontosabb vasútállomásának egyike a Keleti, a Nyugati és a Kelenföldi pályaudvar mellett.
Új!!: Dinnyés és Déli pályaudvar (Budapest) · Többet látni »
Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület
A Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe Dinnyés és Velence név alatt bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület) déli részét alkotó vizes élőhely.
Új!!: Dinnyés és Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Dunaújváros
Dunaújváros (ókori római nevén: Intercisa, németül: Neustadt an der Donau, szerbül: Pantelija, 1951 előtt: Pentele, Dunapentele, 1951–1961 között: Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Dinnyés és Dunaújváros · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Dinnyés és Fejér vármegye · Többet látni »
Gárdony
Gárdony Fejér vármegyében, a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
Új!!: Dinnyés és Gárdony · Többet látni »
Gárdonyi járás
A Gárdonyi járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Dinnyés és Gárdonyi járás · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Dinnyés és Középkor · Többet látni »
Madárdal tanösvény
A Madárdal tanösvény 17. állomása A Madárdal tanösvény Elzamajor–Dinnyés–Agárd útvonalon elterülő, 15 kilométer hosszú tanösvény.
Új!!: Dinnyés és Madárdal tanösvény · Többet látni »
Magyar szürke szarvasmarha
A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike.
Új!!: Dinnyés és Magyar szürke szarvasmarha · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dinnyés és Magyarország · Többet látni »
Pákozd
Pákozd nagyközség Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre.
Új!!: Dinnyés és Pákozd · Többet látni »
Perkáta
Perkáta nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Dinnyés és Perkáta · Többet látni »
Seregélyes (Magyarország)
Seregélyes nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Dinnyés és Seregélyes (Magyarország) · Többet látni »
Sukoró
Sukoró Fejér vármegyei község a Velencei-tó északi partján, az M7-es autópálya mellett a Gárdonyi járásban.
Új!!: Dinnyés és Sukoró · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Dinnyés és Székesfehérvár · Többet látni »
Szent György
Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú, egyike a leghíresebb katonaszenteknek.
Új!!: Dinnyés és Szent György · Többet látni »
Turizmus
velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.
Új!!: Dinnyés és Turizmus · Többet látni »
Várpark (Dinnyés)
A dinnyési Várpark egy turisztikai létesítmény Magyarországon, a Fejér vármegyei Gárdonyhoz tartozó Dinnyés területén, a Kossuth utca 17.
Új!!: Dinnyés és Várpark (Dinnyés) · Többet látni »
Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület
A Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület a nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe Dinnyés és Velence név alatt bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület) északi részét alkotó vizes élőhely.
Új!!: Dinnyés és Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Velencei-tó
Gyakori halak a Velencei-tóban A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava.
Új!!: Dinnyés és Velencei-tó · Többet látni »
Zichyújfalu
Zichyújfalu (régi magyar nevein: Újfalu, Újfalupuszta, Pusztaújfalu) község az Alföldön, a Mezőföld északi részén, Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre.
Új!!: Dinnyés és Zichyújfalu · Többet látni »
1298
Nincs leírás.
Új!!: Dinnyés és 1298 · Többet látni »
62 107-es mellékút (Magyarország)
A 62 107-es számú mellékút egy bekötőút a Fejér vármegyei Dinnyésnél; a településrész központja felől biztosít közúti összeköttetést Gárdony és Budapest irányában.
Új!!: Dinnyés és 62 107-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
6213-as mellékút (Magyarország)
A 6213-as mellékút egy Fejér vármegyei mellékút Seregélyes és Pákozd között.
Új!!: Dinnyés és 6213-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
7-es főút (Magyarország)
A 7-es főút egy magyarországi főút, amely összeköti a fővárost a magyar-horvát határral.
Új!!: Dinnyés és 7-es főút (Magyarország) · Többet látni »
