Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Dialektus és Regionalizmus (nyelvészet)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dialektus és Regionalizmus (nyelvészet)

Dialektus vs. Regionalizmus (nyelvészet)

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos. A nyelvészetben használt regionalizmus terminus olyan nyelvi elemre vonatkozik, amely egy nyelv csak egyik vagy több területi nyelvváltozatában (nyelvjárásban, tájszólásban) létezik, azaz egy bizonyos régióra korlátozott.

Közötti hasonlóságok Dialektus és Regionalizmus (nyelvészet)

Dialektus és Regionalizmus (nyelvészet) 34 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Angol nyelv, Erdély, Európa, Francia nyelv, Franciaország, Frazeológia, Gerstner Károly, Guadeloupe, Hangtan, Hivatalos nyelv, Ion Creangă, Jövevényszó, Kanada, Köznyelv, Kiefer Ferenc, Kontextus (nyelvészet), Magánhangzó, Magyarország, Moldva (régió), Mondattan, Morfológia (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Nyelvváltozat, Párizs, Román nyelv, Sütő András (író), Stilisztika, Szépirodalom, ..., Szókincs, Sztenderd nyelvváltozat, Tamási Áron, Tájszó. Bővíteni index (4 több) »

Adamikné Jászó Anna

Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.

Adamikné Jászó Anna és Dialektus · Adamikné Jászó Anna és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Angol nyelv

Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.

Angol nyelv és Dialektus · Angol nyelv és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Dialektus és Erdély · Erdély és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Dialektus és Európa · Európa és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Dialektus és Francia nyelv · Francia nyelv és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Dialektus és Franciaország · Franciaország és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Frazeológia

A frazeológia a nyelvészet azon ága, amely a hagyományosan állandósult szókapcsolatoknak, újabban frazeológiai egységeknek, frazémáknak vagy frazeologizmusoknak nevezett többé-kevésbé kötött szókapcsolatok tanulmányozásával foglalkozik.

Dialektus és Frazeológia · Frazeológia és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Gerstner Károly

Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.

Dialektus és Gerstner Károly · Gerstner Károly és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Guadeloupe

Guadeloupe Franciaország tengerentúli megyéje a Karib-térségben.

Dialektus és Guadeloupe · Guadeloupe és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Hangtan

A hangtan a nyelvészet azon szakterületeinek összefoglaló elnevezése, amelyek az emberi nyelv hangzó megjelenésének tanulmányozásával foglalkoznak.

Dialektus és Hangtan · Hangtan és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Hivatalos nyelv

A hivatalos nyelv az az egy vagy több nyelv, amelyet egy adott állam (vagy szervezet) a hivatalos működése során használ.

Dialektus és Hivatalos nyelv · Hivatalos nyelv és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Ion Creangă

Iașiban Ion Creangă (Humulești, 1837. március 1. – Jászvásár, 1889. december 31.) a román irodalom egyik legnagyobb klasszikusa.

Dialektus és Ion Creangă · Ion Creangă és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Jövevényszó

A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.

Dialektus és Jövevényszó · Jövevényszó és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Dialektus és Kanada · Kanada és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Köznyelv

A köznyelv (németül Gemeinsprache) az igényes nyelvi érintkezés eszköze.

Dialektus és Köznyelv · Köznyelv és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Kiefer Ferenc

Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Dialektus és Kiefer Ferenc · Kiefer Ferenc és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Kontextus (nyelvészet)

A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.

Dialektus és Kontextus (nyelvészet) · Kontextus (nyelvészet) és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Magánhangzó

A magánhangzók (latinul vocales) olyan, önmagában kiejthető beszédhangok, amelyek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő akadály nélkül távozik a szájüregből.

Dialektus és Magánhangzó · Magánhangzó és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Dialektus és Magyarország · Magyarország és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Moldva (régió)

Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.

Dialektus és Moldva (régió) · Moldva (régió) és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Mondattan

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szintaxis (nyelvészet).

Dialektus és Mondattan · Mondattan és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Dialektus és Morfológia (nyelvészet) · Morfológia (nyelvészet) és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Dialektus és Nyelv · Nyelv és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Dialektus és Nyelvészet · Nyelvészet és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Nyelvváltozat

A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.

Dialektus és Nyelvváltozat · Nyelvváltozat és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Dialektus és Párizs · Párizs és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Dialektus és Román nyelv · Regionalizmus (nyelvészet) és Román nyelv · Többet látni »

Sütő András (író)

Emlékháza Pusztakamaráson Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Dialektus és Sütő András (író) · Regionalizmus (nyelvészet) és Sütő András (író) · Többet látni »

Stilisztika

A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.

Dialektus és Stilisztika · Regionalizmus (nyelvészet) és Stilisztika · Többet látni »

Szépirodalom

#ÁTIRÁNYÍTÁS irodalom.

Dialektus és Szépirodalom · Regionalizmus (nyelvészet) és Szépirodalom · Többet látni »

Szókincs

Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.

Dialektus és Szókincs · Regionalizmus (nyelvészet) és Szókincs · Többet látni »

Sztenderd nyelvváltozat

Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.

Dialektus és Sztenderd nyelvváltozat · Regionalizmus (nyelvészet) és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »

Tamási Áron

Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.

Dialektus és Tamási Áron · Regionalizmus (nyelvészet) és Tamási Áron · Többet látni »

Tájszó

A tájszó egy nyelv olyan szava, amely nem található meg az írott és beszélt köznyelvben, csak egy, vagy több nyelvjárásban (Magyar nyelvjárások), így fő jellemzője a területi kötöttsége.

Dialektus és Tájszó · Regionalizmus (nyelvészet) és Tájszó · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Dialektus és Regionalizmus (nyelvészet)

Dialektus 121 kapcsolatokat, ugyanakkor Regionalizmus (nyelvészet) 69. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 17.89% = 34 / (121 + 69).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dialektus és Regionalizmus (nyelvészet). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »