Denevérek és Emlősök

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Denevérek és Emlősök

Denevérek vs. Emlősök

Ifjabb Hans Holbein denevér tanulmánya Kókay Szabolcs: A denevérek étlapján szereplő ízeltlábúak (akvarell és gouache papíron) A denevérek (Chiroptera) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Ausztrália (kontinens)

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.

Ausztrália (kontinens) és Denevérek · Ausztrália (kontinens) és Emlősök · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Denevérek · Állatok és Emlősök · Többet látni »

Dongódenevér

A dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó dongódenevérek (Craseonycteridae) családjának egyetlen ismert faja.

Denevérek és Dongódenevér · Dongódenevér és Emlősök · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Denevérek és Elevenszülő emlősök · Elevenszülő emlősök és Emlősök · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Denevérek és Európa · Emlősök és Európa · Többet látni »

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Denevérek és Eutheria · Emlősök és Eutheria · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Denevérek és Faj · Emlősök és Faj · Többet látni »

Fog

1. '''Fog''' 2. Fogzománc 3. Dentin 4. Fogbél 7. Fogcement 8. Fogkorona 12. Foggyökér 17. Fogágy 18. Fogíny 22. Gyökérhártya 27. Canales alveolares maxillae A fog egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv.

Denevérek és Fog · Emlősök és Fog · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Denevérek és Gerincesek · Emlősök és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Denevérek és Gerinchúrosok · Emlősök és Gerinchúrosok · Többet látni »

Kis denevérek

A kis denevérek (Microchiroptera) alrendje a denevérek (Chiroptera) rendjébe tartozik.

Denevérek és Kis denevérek · Emlősök és Kis denevérek · Többet látni »

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Denevérek és Laurasiatheria · Emlősök és Laurasiatheria · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Denevérek és Madarak · Emlősök és Madarak · Többet látni »

Méhelÿ Lajos

Méhelÿ Lajos (Kisfalud-Szögi, 1862. augusztus 24. – Budapest, 1953. február 4.) magyar zoológus, egyetemi tanár, a magyar zoológia történetének egyik legkiemelkedőbb, de egyben legellentmondásosabb egyénisége.

Denevérek és Méhelÿ Lajos · Emlősök és Méhelÿ Lajos · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Denevérek és Méhlepényesek · Emlősök és Méhlepényesek · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Denevérek és Négylábúak · Emlősök és Négylábúak · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Denevérek és Osztály (rendszertan) · Emlősök és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Paleocén

A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.

Denevérek és Paleocén · Emlősök és Paleocén · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Denevérek és Rend (rendszertan) · Emlősök és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Ultrahang

Ultrahangnak a 20 kHz-nél nagyobb frekvenciájú hangot, azaz a nagyfrekvenciás hanghullámot nevezzük.

Denevérek és Ultrahang · Emlősök és Ultrahang · Többet látni »