Közötti hasonlóságok Debrecen és Salgótarján
Debrecen és Salgótarján 59 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 2., Augusztus 20., Budapest, Cigányok, Demokratikus Koalíció (Magyarország), Eger, Evangélikus kereszténység, Ferences rend, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, I. Károly magyar király, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Katolicizmus, Kálvinizmus, Kossuth-díj, LMP – Magyarország Zöld Pártja, Magyar görögkatolikus egyház, Magyar Szocialista Párt, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Magyarországi bolgárok, Magyarországi cigányok, Magyarországi görögök, Magyarországi németek, Magyarországi románok, Magyarországi szerbek, Magyarországi ukránok, Május 1., Második világháború, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), ..., Megyeszékhely, Miskolc, Momentum Mozgalom, Németek, Nehézipar, Október 1., Oroszok, Ortodox kereszténység, Párbeszéd Magyarországért, Pest (történelmi település), Petőfi Rádió, Petőfi Sándor, Protestantizmus, Rádió 1, Római katolikus egyház, Románok, Szabad Demokraták Szövetsége, Széchenyi-díj, Szeged, Szolnok, Zsidó vallás, 13. század, 17. század, 18. század, 19. század, 1956-os forradalom, 1960-as évek, 1970-es évek, 1990-es évek. Bővíteni index (29 több) »
Augusztus 2.
Névnapok: Lehel + Alfonz, Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Elfrida, Gusztáv, Lél, Mária, Mia, Miett, Mietta, Özséb, Polli, Regő, Regölő, Regös, Regős, Szerénusz.
Augusztus 2. és Debrecen · Augusztus 2. és Salgótarján ·
Augusztus 20.
Névnapok: István + Bernárd, Bernát, Éliás, Eliél, Eliot, Elton, Filibert, Ozmin, Samu, Sámuel, Samuella, Stefánia, Stefi, Vajk.
Augusztus 20. és Debrecen · Augusztus 20. és Salgótarján ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Debrecen · Budapest és Salgótarján ·
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Debrecen · Cigányok és Salgótarján ·
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
A Demokratikus Koalíció (röviden DK) 2011-ben alakult szociálliberális, Európa-párti magyarországi párt.
Debrecen és Demokratikus Koalíció (Magyarország) · Demokratikus Koalíció (Magyarország) és Salgótarján ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Debrecen és Eger · Eger és Salgótarján ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Debrecen és Evangélikus kereszténység · Evangélikus kereszténység és Salgótarján ·
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Debrecen és Ferences rend · Ferences rend és Salgótarján ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Debrecen és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Salgótarján ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Debrecen és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Salgótarján ·
Jobbik Magyarországért Mozgalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jobbik – Konzervatívok.
Debrecen és Jobbik Magyarországért Mozgalom · Jobbik Magyarországért Mozgalom és Salgótarján ·
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.
Debrecen és Katolicizmus · Katolicizmus és Salgótarján ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Debrecen és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Salgótarján ·
Kossuth-díj
magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.
Debrecen és Kossuth-díj · Kossuth-díj és Salgótarján ·
LMP – Magyarország Zöld Pártja
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja (röviden Zöldek) 2009-ben alakult magyarországi politikai párt.
Debrecen és LMP – Magyarország Zöld Pártja · LMP – Magyarország Zöld Pártja és Salgótarján ·
Magyar görögkatolikus egyház
A magyar görögkatolikus egyház a katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike.
Debrecen és Magyar görögkatolikus egyház · Magyar görögkatolikus egyház és Salgótarján ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Debrecen és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Párt és Salgótarján ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Debrecen és Magyar Tudományos Akadémia · Magyar Tudományos Akadémia és Salgótarján ·
Magyarok
Nincs leírás.
Debrecen és Magyarok · Magyarok és Salgótarján ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Debrecen és Magyarország · Magyarország és Salgótarján ·
Magyarországi bolgárok
Ferencvárosban A magyarországi bolgárok Magyarország 13 hivatalosan elismert nemzetiségének egyike.
Debrecen és Magyarországi bolgárok · Magyarországi bolgárok és Salgótarján ·
Magyarországi cigányok
Valentiny János: Cigányfiatalság (késő romantika) Canzi Ágost: Szüreti ünnepély Vácz vidékén (késő romantika) Munkácsy Mihály: Cigánytábor Id. Vastagh György: A kárvallott cigány, 1886. Olaj, vászon. Kalyi Jag cigányzenekar A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége.
Debrecen és Magyarországi cigányok · Magyarországi cigányok és Salgótarján ·
Magyarországi görögök
A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe.
Debrecen és Magyarországi görögök · Magyarországi görögök és Salgótarján ·
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Debrecen és Magyarországi németek · Magyarországi németek és Salgótarján ·
Magyarországi románok
A magyarországi románok alatt napjainkban a mai Magyarország területén élő román nemzetiséget értjük.
Debrecen és Magyarországi románok · Magyarországi románok és Salgótarján ·
Magyarországi szerbek
A szerbek Magyarország területére először a 14. század végén, a török hódítás elől menekülve érkeztek, majd az egész középkor ideje alatt, szinte folyamatosan telepedtek le hazánkban.
Debrecen és Magyarországi szerbek · Magyarországi szerbek és Salgótarján ·
Magyarországi ukránok
A magyarországi ukránok Magyarország egyik szláv nyelvű nemzetisége.
Debrecen és Magyarországi ukránok · Magyarországi ukránok és Salgótarján ·
Május 1.
A munka ünnepe.
Debrecen és Május 1. · Május 1. és Salgótarján ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Debrecen és Második világháború · Második világháború és Salgótarján ·
Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.
Debrecen és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) és Salgótarján ·
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Debrecen és Megyeszékhely · Megyeszékhely és Salgótarján ·
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Debrecen és Miskolc · Miskolc és Salgótarján ·
Momentum Mozgalom
A Momentum Mozgalom (rövidített nevén Momentum) centrista magyar politikai párt.
Debrecen és Momentum Mozgalom · Momentum Mozgalom és Salgótarján ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Debrecen és Németek · Németek és Salgótarján ·
Nehézipar
A nehézipar az ipar egy területe.
Debrecen és Nehézipar · Nehézipar és Salgótarján ·
Október 1.
Névnapok: Malvin + Bazsó, Diké, Euridiké, Ludovika, Malvina, Remig, Rémus, Rémusz, Rómeó, Teréz, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza.
Debrecen és Október 1. · Október 1. és Salgótarján ·
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Debrecen és Oroszok · Oroszok és Salgótarján ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Debrecen és Ortodox kereszténység · Ortodox kereszténység és Salgótarján ·
Párbeszéd Magyarországért
#ÁTIRÁNYÍTÁS Párbeszéd – A Zöldek Pártja.
Debrecen és Párbeszéd Magyarországért · Párbeszéd Magyarországért és Salgótarján ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Debrecen és Pest (történelmi település) · Pest (történelmi település) és Salgótarján ·
Petőfi Rádió
A Petőfi Rádió a Duna Médiaszolgáltató magyar zenét játszó könnyűzenei rádiója, amely az ország teljes területén elérhető FM-en, valamint fogható műholdon és az interneten is.
Debrecen és Petőfi Rádió · Petőfi Rádió és Salgótarján ·
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Debrecen és Petőfi Sándor · Petőfi Sándor és Salgótarján ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Debrecen és Protestantizmus · Protestantizmus és Salgótarján ·
Rádió 1
A Rádió 1 egy magyarországi kereskedelmi rádióhálózat.
Debrecen és Rádió 1 · Rádió 1 és Salgótarján ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Debrecen és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Salgótarján ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Debrecen és Románok · Románok és Salgótarján ·
Szabad Demokraták Szövetsége
A Szabad Demokraták Szövetsége (mozaiknév: SZDSZ) magyar politikai párt volt, amely 1990 és 2010 között tagja volt az Országgyűlésnek.
Debrecen és Szabad Demokraták Szövetsége · Salgótarján és Szabad Demokraták Szövetsége ·
Széchenyi-díj
A Széchenyi-díj magyar állami kitüntetés, a Magyar Népköztársaság Állami Díja utódja, mely helyett 1990 óta szolgál a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére.
Debrecen és Széchenyi-díj · Salgótarján és Széchenyi-díj ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Debrecen és Szeged · Salgótarján és Szeged ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Debrecen és Szolnok · Salgótarján és Szolnok ·
Zsidó vallás
A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.
Debrecen és Zsidó vallás · Salgótarján és Zsidó vallás ·
13. század
A 13.
13. század és Debrecen · 13. század és Salgótarján ·
17. század
A 17.
17. század és Debrecen · 17. század és Salgótarján ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Debrecen · 18. század és Salgótarján ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Debrecen · 19. század és Salgótarján ·
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
1956-os forradalom és Debrecen · 1956-os forradalom és Salgótarján ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Debrecen · 1960-as évek és Salgótarján ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és Debrecen · 1970-es évek és Salgótarján ·
1990-es évek
Nincs leírás.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Debrecen és Salgótarján
- Mi van a közös Debrecen és Salgótarján
- Közötti hasonlóságok Debrecen és Salgótarján
Összehasonlítását Debrecen és Salgótarján
Debrecen 598 kapcsolatokat, ugyanakkor Salgótarján 479. Ami közös bennük 59, a Jaccard index 5.48% = 59 / (598 + 479).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Debrecen és Salgótarján. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: