Közötti hasonlóságok Debrecen és Mátészalka
Debrecen és Mátészalka 38 közös dolog (a Uniópédia): Cigányok, Erdély, Felvidék, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, I. Lajos magyar király, II. András magyar király, II. Rákóczi Ferenc, Kézművesség, Kölcsey Ferenc, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Móricz Zsigmond, Megyeszékhely, Mezőváros, Mohácsi csata, Németek, Németország, Nyírbátor, Nyíregyháza, Nyírség, Olaszország, Románia, Szokolay Örs, Trianoni békeszerződés, Vásárosnamény, 12. század, ..., 13. század, 16. század, 18. század, 19. század, 1950-es megyerendezés, 1960-as évek, 1970-es évek, 471-es főút (Magyarország). Bővíteni index (8 több) »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Cigányok és Debrecen · Cigányok és Mátészalka ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Debrecen és Erdély · Erdély és Mátészalka ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Debrecen és Felvidék · Felvidék és Mátészalka ·
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Debrecen és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Mátészalka ·
I. Lajos magyar király
I.
Debrecen és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Mátészalka ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Debrecen és II. András magyar király · II. András magyar király és Mátészalka ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Debrecen és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Mátészalka ·
Kézművesség
Kézműves tárgyak Kézművességnek nevezzük az emberi erővel és kézi szerszámaival – a természetes eredetű alapanyagokon – végzett formaátalakító tevékenységet, és kézműves-terméknek az így létrehozott termékeket.
Debrecen és Kézművesség · Kézművesség és Mátészalka ·
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Debrecen és Kölcsey Ferenc · Kölcsey Ferenc és Mátészalka ·
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Debrecen és Kereszténydemokrata Néppárt · Kereszténydemokrata Néppárt és Mátészalka ·
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Debrecen és Magyar Demokrata Fórum · Mátészalka és Magyar Demokrata Fórum ·
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Debrecen és Magyar Szocialista Párt · Mátészalka és Magyar Szocialista Párt ·
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Debrecen és Magyar Tudományos Akadémia · Mátészalka és Magyar Tudományos Akadémia ·
Magyarok
Nincs leírás.
Debrecen és Magyarok · Mátészalka és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Debrecen és Magyarország · Mátészalka és Magyarország ·
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.
Debrecen és Móricz Zsigmond · Mátészalka és Móricz Zsigmond ·
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Debrecen és Megyeszékhely · Mátészalka és Megyeszékhely ·
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Debrecen és Mezőváros · Mátészalka és Mezőváros ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Debrecen és Mohácsi csata · Mátészalka és Mohácsi csata ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Debrecen és Németek · Mátészalka és Németek ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Debrecen és Németország · Mátészalka és Németország ·
Nyírbátor
Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járás központja.
Debrecen és Nyírbátor · Mátészalka és Nyírbátor ·
Nyíregyháza
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Nyíregyházi járás székhelye, közel 120 000 fős lakosságával pedig az ország hetedik és az Észak-Alföld második legnagyobb települése.
Debrecen és Nyíregyháza · Mátészalka és Nyíregyháza ·
Nyírség
A Nyírség, régies nevén Nyírország az Alföld északkeleti részén található középtáj.
Debrecen és Nyírség · Mátészalka és Nyírség ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Debrecen és Olaszország · Mátészalka és Olaszország ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Debrecen és Románia · Mátészalka és Románia ·
Szokolay Örs
Szokolay Örs (Budapest, 1931. szeptember 14. – Debrecen, 1974. augusztus 9.) építészmérnök.
Debrecen és Szokolay Örs · Mátészalka és Szokolay Örs ·
Trianoni békeszerződés
date.
Debrecen és Trianoni békeszerződés · Mátészalka és Trianoni békeszerződés ·
Vásárosnamény
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Debrecen és Vásárosnamény · Mátészalka és Vásárosnamény ·
12. század
A világ keleti fele a 12. század kezdetén (angol nyelvű) A 12.
12. század és Debrecen · 12. század és Mátészalka ·
13. század
A 13.
13. század és Debrecen · 13. század és Mátészalka ·
16. század
A 16.
16. század és Debrecen · 16. század és Mátészalka ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Debrecen · 18. század és Mátészalka ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Debrecen · 19. század és Mátészalka ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Debrecen · 1950-es megyerendezés és Mátészalka ·
1960-as évek
Nincs leírás.
1960-as évek és Debrecen · 1960-as évek és Mátészalka ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és Debrecen · 1970-es évek és Mátészalka ·
471-es főút (Magyarország)
A 471-es számú főút Debrecentől Mátészalkáig ér.
471-es főút (Magyarország) és Debrecen · 471-es főút (Magyarország) és Mátészalka ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Debrecen és Mátészalka
- Mi van a közös Debrecen és Mátészalka
- Közötti hasonlóságok Debrecen és Mátészalka
Összehasonlítását Debrecen és Mátészalka
Debrecen 598 kapcsolatokat, ugyanakkor Mátészalka 246. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 4.50% = 38 / (598 + 246).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Debrecen és Mátészalka. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: