Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Dasszaréták és Enkhelék

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dasszaréták és Enkhelék

Dasszaréták vs. Enkhelék

A dasszaréták (ógörög Δασσαρῆτιοι / Dasszarétioi vagy Δασσαρῆται / Dasszarétai; latin Dassaretii) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek. Az enkhelék (ógörög Έγχελεῖς / Enkheleisz, jelentése ’angolnaemberek’; latin Encheleae) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek, közülük is a görög világban az egyik legrégebben ismert illír népcsoport.

Közötti hasonlóságok Dasszaréták és Enkhelék

Dasszaréták és Enkhelék 15 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Drin, Görög mitológia, I. Bardülisz illír király, II. Philipposz makedón király, Illír Királyság (ókor), Illírek, Illíria, Illüriosz, Lükhnisz, Milétoszi Hekataiosz, Ohridi-tó, Pogradec, Preszpa-tó, Sztrabón.

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Adriai-tenger és Dasszaréták · Adriai-tenger és Enkhelék · Többet látni »

Drin

A Drin (szerbül és macedónul Дрим vagy Drim, görögül Δρίνος Ποταμός vagy egyszerűen Δριν, az ókorban Δριλων) folyó Albánia területén.

Dasszaréták és Drin · Drin és Enkhelék · Többet látni »

Görög mitológia

A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.

Dasszaréták és Görög mitológia · Enkhelék és Görög mitológia · Többet látni »

I. Bardülisz illír király

Bardülisz (ógörög Βάρδυλις, latin Bardylis, Bardulis; 448 körül – 358 után) az ókori Illír Királyság első név szerint ismert uralkodója, aki 393 előtt megkezdett és 358-ig tartó hosszú uralkodása alatt egyesítette Dél-Illíria törzseit, és gyakori háborúskodással biztosította Épeirosz és Makedónia egy részének függőségét is.

Dasszaréták és I. Bardülisz illír király · Enkhelék és I. Bardülisz illír király · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Dasszaréták és II. Philipposz makedón király · Enkhelék és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

Illír Királyság (ókor)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ókori illír királyság.

Dasszaréták és Illír Királyság (ókor) · Enkhelék és Illír Királyság (ókor) · Többet látni »

Illírek

Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.

Dasszaréták és Illírek · Enkhelék és Illírek · Többet látni »

Illíria

Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.

Dasszaréták és Illíria · Enkhelék és Illíria · Többet látni »

Illüriosz

Illüriosz (ógörög Ἰλλυριός, latin Illyrius) az Adriai-tenger keleti partvidékét benépesítő illírek ősatyja a görög mitológiában.

Dasszaréták és Illüriosz · Enkhelék és Illüriosz · Többet látni »

Lükhnisz

Lükhnisz (ógörög Λυχνίς) ókori illír település volt a mai Ohridi-tó északkeleti partján fekvő Ohrid városa helyén, Délnyugat-Macedónia területén.

Dasszaréták és Lükhnisz · Enkhelék és Lükhnisz · Többet látni »

Milétoszi Hekataiosz

Hekataiosz (Ἑκαταῖος, Milétosz, i. e. 540 körül – i. e. 479 körül) földrajztudós, Hégészandrosz fia.

Dasszaréták és Milétoszi Hekataiosz · Enkhelék és Milétoszi Hekataiosz · Többet látni »

Ohridi-tó

Az Ohridi-tó (macedónul Охридско Езеро / Ohridszko Ezero; albánul Liqeni i Ohrit, gyakran Liqeni i Pogradecit, azaz Pogradeci-tó) a Balkán-félsziget földtörténetileg legrégibb és legmélyebb tava Észak-Macedónia és Albánia határvidékén.

Dasszaréták és Ohridi-tó · Enkhelék és Ohridi-tó · Többet látni »

Pogradec

Pogradec város és alközség Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó délnyugati partját alkotó, hegyek körbeölelte árkos süllyedékben, Korçától légvonalban 35, közúton 40 kilométerre észak–északnyugati irányban.

Dasszaréták és Pogradec · Enkhelék és Pogradec · Többet látni »

Preszpa-tó

A Preszpa-tó a Balkán-félszigeten, 853 méter tengerszint feletti magasságban fekvő tó Görögország, Albánia és Észak-Macedónia hármashatárán.

Dasszaréták és Preszpa-tó · Enkhelék és Preszpa-tó · Többet látni »

Sztrabón

Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.

Dasszaréták és Sztrabón · Enkhelék és Sztrabón · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Dasszaréták és Enkhelék

Dasszaréták 55 kapcsolatokat, ugyanakkor Enkhelék 35. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 16.67% = 15 / (55 + 35).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Dasszaréták és Enkhelék. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: