Közötti hasonlóságok Damaszkusz és Iszlám építészet
Damaszkusz és Iszlám építészet 19 közös dolog (a Uniópédia): Ajjúbidák, Aleppó, Örményország, Bagdad, Egyiptom, Fátimidák, Hülegü ilhán, I. al-Valíd omajjád kalifa, I. Muávija omajjád kalifa, Isztambul, Kalifa, Keresztelő János, Mamlúk Birodalom, Omajjád-mecset, Omajjádok, Szíria, Törökország, Túlúnidák, Zangidák.
Ajjúbidák
Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.
Ajjúbidák és Damaszkusz · Ajjúbidák és Iszlám építészet ·
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Aleppó és Damaszkusz · Aleppó és Iszlám építészet ·
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Örményország és Damaszkusz · Örményország és Iszlám építészet ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és Damaszkusz · Bagdad és Iszlám építészet ·
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Damaszkusz és Egyiptom · Egyiptom és Iszlám építészet ·
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Damaszkusz és Fátimidák · Fátimidák és Iszlám építészet ·
Hülegü ilhán
Hülegü kán (1217 körül – Dzsaghatu, Afganisztán, 1265. február 19.), mongolul: Хүлэгү, perzsa és arab szövegekben Húlákú hán (هولاكو خان – Hūlākū ẖān), modern perzsa ejtéssel Huláku hán, perzsa ilhán (mongolul: Персийн Ил Хан), mongol kán, Délnyugat-Ázsia jelentős részének meghódítója, illetve az Irán központú Ilhánida Birodalom (mongolul: Ил Хан улс) alapítója volt.
Damaszkusz és Hülegü ilhán · Hülegü ilhán és Iszlám építészet ·
I. al-Valíd omajjád kalifa
Al-Valíd ibn Abd al-Malik (arab betűkkel الوليد بن عبد الملك – al-Walīd ibn ʿAbd al-Malik; 668 – Damaszkusz, 715. február 23.) volt a szunnita iszlám tizedik kalifája (uralkodott 705-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún.
Damaszkusz és I. al-Valíd omajjád kalifa · I. al-Valíd omajjád kalifa és Iszlám építészet ·
I. Muávija omajjád kalifa
Muávija ibn Abi Szufján (arab betűkkel معاوية بن أبي سفيان – Muʿāwīya ibn Abī Sufyān; Mekka, 600–603 k. – Damaszkusz, 680. május 6.) volt az iszlám ötödik kalifája (uralkodott 661. január 24-étől haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia alapítója.
Damaszkusz és I. Muávija omajjád kalifa · I. Muávija omajjád kalifa és Iszlám építészet ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Damaszkusz és Isztambul · Iszlám építészet és Isztambul ·
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Damaszkusz és Kalifa · Iszlám építészet és Kalifa ·
Keresztelő János
Keresztelő János vagy másképp Bemerítő János (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29) zsidó vándorprédikátor, a kereszténység, az iszlám és a bahái fontos vallási alakja.
Damaszkusz és Keresztelő János · Iszlám építészet és Keresztelő János ·
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Damaszkusz és Mamlúk Birodalom · Iszlám építészet és Mamlúk Birodalom ·
Omajjád-mecset
#ÁTIRÁNYÍTÁS Omajjád_művészet#A_damaszkuszi_nagymecset.
Damaszkusz és Omajjád-mecset · Iszlám építészet és Omajjád-mecset ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Damaszkusz és Omajjádok · Iszlám építészet és Omajjádok ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Damaszkusz és Szíria · Iszlám építészet és Szíria ·
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Damaszkusz és Törökország · Iszlám építészet és Törökország ·
Túlúnidák
A Túlúnidák egy török származású egyiptomi emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 868 és 905 között.
Damaszkusz és Túlúnidák · Iszlám építészet és Túlúnidák ·
Zangidák
A Zangidák vagy Zengidák (arabosan Zankidák) egy 12–13. századi, török származású uralkodódinasztia volt, mely Moszul és Szíria térségében uralkodott.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Damaszkusz és Iszlám építészet
- Mi van a közös Damaszkusz és Iszlám építészet
- Közötti hasonlóságok Damaszkusz és Iszlám építészet
Összehasonlítását Damaszkusz és Iszlám építészet
Damaszkusz 89 kapcsolatokat, ugyanakkor Iszlám építészet 314. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 4.71% = 19 / (89 + 314).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Damaszkusz és Iszlám építészet. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: