Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

DFS 230 és Második világháború

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség DFS 230 és Második világháború

DFS 230 vs. Második világháború

A DFS 230 a második világháborúban használt német légideszant teherszállító vitorlázó repülőgép, amelyet egy pilótából és kilenc katonából álló legénység szállítására fejlesztettek és többször felhasználtak. A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Közötti hasonlóságok DFS 230 és Második világháború

DFS 230 és Második világháború 7 közös dolog (a Uniópédia): Észak-Afrika, Benito Mussolini, Bf 109, Cseh–Morva Protektorátus, Krétai csata, Maschinengewehr 34, Prága.

Észak-Afrika

Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.

Észak-Afrika és DFS 230 · Észak-Afrika és Második világháború · Többet látni »

Benito Mussolini

Benito Amilcare Andrea Mussolini (Predappio, 1883. július 29. – Mezzegra, 1945. április 28.) olasz szocialistából fasisztává vált politikus, Olaszország diktátori hajlamú miniszterelnöke 1922 és 1943 között, 1943 és 1945 között a nemzetiszocialista Németország által fenntartott bábállam, az inkább Salói Köztársaság néven ismert Olasz Szociális Köztársaság miniszterelnöke.

Benito Mussolini és DFS 230 · Benito Mussolini és Második világháború · Többet látni »

Bf 109

A Bf 109 a második világháborúban a német légierőben rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártott vadászrepülőgép.

Bf 109 és DFS 230 · Bf 109 és Második világháború · Többet látni »

Cseh–Morva Protektorátus

A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939.

Cseh–Morva Protektorátus és DFS 230 · Cseh–Morva Protektorátus és Második világháború · Többet látni »

Krétai csata

A krétai csata a második világháború jelentős hadművelete volt, amelynek során a tengelyhatalmak elfoglalták Kréta szigetét a védekező szövetségesektől (a Brit Nemzetközösség és Görögország csapataitól). A csata 1941. május 20-án kezdődött, amikor a németek Merkur hadművelet néven több ezer ejtőernyőst dobtak le, majd a későbbiekben légi úton további csapatokat szállítottak a szigetre. A szövetséges véderőt a brit helyőrség, a Görögország kiürítése során a szigetre hozott szedett-vedett csapatok, valamint görög partizánok és önkéntesek, valamint sebtében szervezett görög alakulatok alkották. A csata első napján a németek végrehajtották az addigi történelem legnagyobb ejtőernyős-hadműveletét. A ledobott katonák az első nap hatalmas veszteségeket szenvedtek a gyorsan eszmélő szövetségesektől (akiket hatékony hírszerző munka is segített). A második nap azonban – nem kis szerencséjüknek, valamint a szövetséges felső parancsnokság hibás helyzetértékelésének köszönhetően – sikerült elfoglalniuk Maleme repülőterét, ahová további erősítéseket tudtak leszállítani, így úrrá lettek a helyzeten és 10 hosszú nap alatt legyűrték a rosszul felszerelt védők ellenállását. A vert szövetséges csapatokat tengeri úton szállították el, azonban sokuk a szigeten rekedt és fogságba esett, valamint a kiürítést végző Brit Királyi Haditengerészet is súlyos veszteségeket szenvedett. A krétai csata több szempontból is „első” volt a háború során: ez volt az első, döntően légi szállításon alapuló hadművelet, a szövetségesek itt használták először érdemben a német Enigma rejtjelező rendszer megfejtésével nyert információkat, és a németek itt találkoztak először a polgári lakosság tömeges fegyveres ellenállásával. Az elsőként ledobott német ejtőernyőscsapatok olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy Hitler a háború hátralévő részében megtiltott minden nagyszabású ejtőernyős-hadműveletet. A szövetséges parancsnokokra azonban mély benyomást tett az ejtőernyősök sikere, és a csata tanulságait levonva kezdtek bele a saját ejtőernyős-erőik nagyszabású fejlesztésébe.

DFS 230 és Krétai csata · Krétai csata és Második világháború · Többet látni »

Maschinengewehr 34

A Maschinengewehr 34 vagy MG34 egy német gyártmányú léghűtéses, csőhátrasiklással működtetett géppuska volt, melyet 1929-ben teszteltek első ízben, sorozatgyártását 1934-ben kezdték, majd 1936-ban szerelték fel vele az első katonai egységeket.

DFS 230 és Maschinengewehr 34 · Második világháború és Maschinengewehr 34 · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

DFS 230 és Prága · Második világháború és Prága · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását DFS 230 és Második világháború

DFS 230 35 kapcsolatokat, ugyanakkor Második világháború 642. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.03% = 7 / (35 + 642).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja DFS 230 és Második világháború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: