Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
64 kapcsolatok: Ács Gedeon, Baranya vármegye, Bodola, Bor-Kalán nemzetség, Bronzkor, Domínium, Dráva, Drávaköz, Drávaszög, Duna, Egerág, Eszék-Baranya megye, Falu, Györffy György, Hercegmárok, Hercegszöllős, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Horvátországi háború, I. Károly magyar király, Isaszeg, IV. Béla magyar király, Jégeső, Kossuth Lajos, Magyarok, Magyarország, Május 26., Mohács, Németek, Népszámlálás, Osztrák–Magyar Monarchia, Pélmonostor, Perényi Péter, Savoyai Jenő, Sepse, Szandzsák, Szőlő, Szerbek, Török hódoltság, Tours-i Szent Márton, Trianoni békeszerződés, Valpó, Vörösmart, 1252, 1256, 1266, 1276, 1301, 1324, ..., 1332, 1334, 14. század, 1403, 1554, 1564, 17. század, 1714, 18. század, 1852, 1882, 1910, 1999, 2001. Bővíteni index (14 több) »
Ács Gedeon
Ács Gedeon (Beceneve: Gida) (Bellye, 1819. augusztus 31. – Csúza, 1887. november 12.) református lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc résztvevője, tábori lelkész századosi rangban, emlékíró.
Új!!: Csúza és Ács Gedeon · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Csúza és Baranya vármegye · Többet látni »
Bodola
A római katolikus kápolna Bodola (románul Budila, németül Bodila vagy Bodeln, szászul Budille) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Új!!: Csúza és Bodola · Többet látni »
Bor-Kalán nemzetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bár–Kalán nemzetség.
Új!!: Csúza és Bor-Kalán nemzetség · Többet látni »
Bronzkor
Bronzkori leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok) A bronzkor régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás.
Új!!: Csúza és Bronzkor · Többet látni »
Domínium
A domínium (Dominion), vagy brit domínium a Brit Birodalom előbb autonóm, majd teljesen független országa a brit korona fennhatósága alatt.
Új!!: Csúza és Domínium · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Csúza és Dráva · Többet látni »
Drávaköz
Drávaköz vagy Drávaszög a magyar elnevezése, a Dráva és a Duna folyó közötti, vizekkel szabdalt természetföldrajzi kistájnak (azaz „baranyai löszhát”), amely hagyományosan a Duna és a Dráva folyók közé eső terület neve.
Új!!: Csúza és Drávaköz · Többet látni »
Drávaszög
Drávaszög az egykori Baranya vármegye délkeleti földrajzi, néprajzi elnevezése.
Új!!: Csúza és Drávaszög · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Csúza és Duna · Többet látni »
Egerág
Egerág (Jegrag) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Csúza és Egerág · Többet látni »
Eszék-Baranya megye
Eszék-Baranya megye (horvátul Osječko-baranjska županija) Kelet-Horvátország egyik megyéje.
Új!!: Csúza és Eszék-Baranya megye · Többet látni »
Falu
Ómassán Tarcal központja Zichyújfalui utcakép A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma.
Új!!: Csúza és Falu · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Csúza és Györffy György · Többet látni »
Hercegmárok
Hercegmárok falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Csúza és Hercegmárok · Többet látni »
Hercegszöllős
Hercegszöllős falu és község (járás) Eszék-Baranya megyében, Horvátországban, 1998-tól községközpont.
Új!!: Csúza és Hercegszöllős · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Csúza és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Csúza és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Csúza és Horvátország · Többet látni »
Horvátországi háború
A horvátországi háború Horvátország függetlenségéért vívott háborúja 1991–1995 között a szerb irányítás alatt álló Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a horvátországi szerbek katonai és félkatonai erői ellen.
Új!!: Csúza és Horvátországi háború · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Csúza és I. Károly magyar király · Többet látni »
Isaszeg
Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Csúza és Isaszeg · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Csúza és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Jégeső
Jégeső Jégeső Jégeső után A jégeső a csapadék egy olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullanak.
Új!!: Csúza és Jégeső · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Csúza és Kossuth Lajos · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Csúza és Magyarország · Többet látni »
Május 26.
Névnapok: Evelin, Fülöp + Aladár, Berengár, Elektra, Evangelina, Filip, Godó, Gyöngyvér, Nyék, Szemere.
Új!!: Csúza és Május 26. · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Csúza és Mohács · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Csúza és Németek · Többet látni »
Népszámlálás
Népszámlálás Hollandiában 1925-ben A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó adatok gyűjtését jelenti.
Új!!: Csúza és Népszámlálás · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Csúza és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pélmonostor
Pélmonostor (a középkorban Baranyamonostor, illetve Majsmonostor néven is szerepel. 1899-ig neve Monostor, horvátul Beli Manastir, szerb Beli Manastir / Бели Манастир, németül Manoster) város és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Csúza és Pélmonostor · Többet látni »
Perényi Péter
#ÁTIRÁNYÍTÁS Perényi Péter (egyértelműsítő lap).
Új!!: Csúza és Perényi Péter · Többet látni »
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Új!!: Csúza és Savoyai Jenő · Többet látni »
Sepse
Sepse magyar nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Csúza és Sepse · Többet látni »
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Új!!: Csúza és Szandzsák · Többet látni »
Szőlő
Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.
Új!!: Csúza és Szőlő · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Csúza és Szerbek · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Csúza és Török hódoltság · Többet látni »
Tours-i Szent Márton
264px 264px 264px 264px 264px 264px 264px Tours-i Szent Márton (Savaria, 316 vagy 317 – Tours, 397. november 8.) Pannonia provinciában született püspök, Tours harmadik püspöke.
Új!!: Csúza és Tours-i Szent Márton · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Csúza és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Valpó
Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Csúza és Valpó · Többet látni »
Vörösmart
Vörösmart (római kori nevén Ad Novas) drávaszögi magyar nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Csúza és Vörösmart · Többet látni »
1252
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1252 · Többet látni »
1256
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1256 · Többet látni »
1266
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1266 · Többet látni »
1276
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1276 · Többet látni »
1301
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1301 · Többet látni »
1324
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1324 · Többet látni »
1332
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1332 · Többet látni »
1334
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1334 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Csúza és 14. század · Többet látni »
1403
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1403 · Többet látni »
1554
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1554 · Többet látni »
1564
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1564 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Csúza és 17. század · Többet látni »
1714
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1714 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Csúza és 18. század · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1852 · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1882 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1910 · Többet látni »
1999
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 1999 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Csúza és 2001 · Többet látni »
