Közötti hasonlóságok Csáji Attila és Munkácsy Mihály-díj
Csáji Attila és Munkácsy Mihály-díj 15 közös dolog (a Uniópédia): Bak Imre, Barabás Márton (képzőművész), Dunaszerdahely, Fajó János, Galántai György, Haász István, Harasztÿ István, Jovián György, Magyar Nemzeti Galéria, Magyarország, Maurer Dóra, Megyik János, Mengyán András, Paizs László, Varga-Amár László.
Bak Imre
Bak Imre (Budapest, 1939. július 5. – Budapest, 2022. december 23.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Munkácsy Mihály-díjas és Kossuth-díjas magyar festő.
Bak Imre és Csáji Attila · Bak Imre és Munkácsy Mihály-díj ·
Barabás Márton (képzőművész)
Barabás Márton (Budapest, 1952. február 28. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, szobrász.
Barabás Márton (képzőművész) és Csáji Attila · Barabás Márton (képzőművész) és Munkácsy Mihály-díj ·
Dunaszerdahely
Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt, héberül סרדאהלי) magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.
Csáji Attila és Dunaszerdahely · Dunaszerdahely és Munkácsy Mihály-díj ·
Fajó János
Fajó János (Orosháza, 1937. február 9. – 2018. július 8.) Kossuth-díjas magyar festőművész.
Csáji Attila és Fajó János · Fajó János és Munkácsy Mihály-díj ·
Galántai György
Galántai György (Bikács, 1941. június 17. –) magyar képzőművész, érdemes művész (2007).
Csáji Attila és Galántai György · Galántai György és Munkácsy Mihály-díj ·
Haász István
Haász István (Gönc, 1946. február 3.–) festőművész, művésztanár, a kortárs magyar absztrakt, geometrikus művészeti irányzat meghatározó alakja.
Csáji Attila és Haász István · Haász István és Munkácsy Mihály-díj ·
Harasztÿ István
Deák Dénes szökőkútRészletSzékesfehérvár (1993) Állatkertben Harasztÿ István (Pestszentimre, 1934. október 31. – 2022. július 13.) Kossuth-díjas magyar szobrász, a kinetikus művészet jelentős képviselője.
Csáji Attila és Harasztÿ István · Harasztÿ István és Munkácsy Mihály-díj ·
Jovián György
Jovián György (Szilágysomlyó, 1951. december 27. –) Munkácsy Mihály-díjas erdélyi magyar festőművész és grafikus.
Csáji Attila és Jovián György · Jovián György és Munkácsy Mihály-díj ·
Magyar Nemzeti Galéria
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
Csáji Attila és Magyar Nemzeti Galéria · Magyar Nemzeti Galéria és Munkácsy Mihály-díj ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Csáji Attila és Magyarország · Magyarország és Munkácsy Mihály-díj ·
Maurer Dóra
Maurer Dóra (Budapest, 1937. június 11.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus, festő, filmkészítő.
Csáji Attila és Maurer Dóra · Maurer Dóra és Munkácsy Mihály-díj ·
Megyik János
Megyik János (Szolnok, 1938. október 8. –) magyar szobrász, a neoavantgárd képzőművészet jeles képviselője.
Csáji Attila és Megyik János · Megyik János és Munkácsy Mihály-díj ·
Mengyán András
>Geometria I. Geometria II. Mengyán András (Békéscsaba, 1945. március 26. –) magyar festő, grafikus és designer, a bergeni Képző- és Iparművészeti Főiskola tanára (Norvégia).
Csáji Attila és Mengyán András · Mengyán András és Munkácsy Mihály-díj ·
Paizs László
Mozaik (1959)Paizs László diplomamunkája Kettős gömb, térplasztika (1980) Térplasztika (Miskolc, 1988) A Thália Színház allegórikus épületszobra (1997) Paizs László (Szentpéterúr, 1935. december 26. – Budapest, 2009. október 1.) Kossuth-díjas festő, szobrász, grafikus.
Csáji Attila és Paizs László · Munkácsy Mihály-díj és Paizs László ·
Varga-Amár László
Varga-Amár László (Budapest, 1955. július 13. –) magyar festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának Elnöke.
Csáji Attila és Varga-Amár László · Munkácsy Mihály-díj és Varga-Amár László ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csáji Attila és Munkácsy Mihály-díj
- Mi van a közös Csáji Attila és Munkácsy Mihály-díj
- Közötti hasonlóságok Csáji Attila és Munkácsy Mihály-díj
Összehasonlítását Csáji Attila és Munkácsy Mihály-díj
Csáji Attila 132 kapcsolatokat, ugyanakkor Munkácsy Mihály-díj 637. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 1.95% = 15 / (132 + 637).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csáji Attila és Munkácsy Mihály-díj. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: