Csuklyásmajomfélék és Csuklyásmajomformák

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Csuklyásmajomfélék és Csuklyásmajomformák

Csuklyásmajomfélék vs. Csuklyásmajomformák

A csuklyásmajomfélék (Cebidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a főemlősök (Primates) rendjébe tartozó család. A csuklyásmajomformák (Cebinae) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába tartozó alcsalád.

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Csuklyásmajomfélék · Állatok és Csuklyásmajomformák · Többet látni »

Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte

Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte (Párizs, 1803. május 24. – Párizs, 1857. július 29.) francia természettudós, Lucien Bonaparte és Alexandrine Jacob de Bleschamp fia, I. Napóleon francia császár unokaöccse, Canino és Musignano második hercege volt.

Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte és Csuklyásmajomfélék · Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte és Csuklyásmajomformák · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Család (rendszertan) és Csuklyásmajomfélék · Család (rendszertan) és Csuklyásmajomformák · Többet látni »

Dél-Amerika

Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.

Csuklyásmajomfélék és Dél-Amerika · Csuklyásmajomformák és Dél-Amerika · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Csuklyásmajomfélék és Elevenszülő emlősök · Csuklyásmajomformák és Elevenszülő emlősök · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Csuklyásmajomfélék és Emlősök · Csuklyásmajomformák és Emlősök · Többet látni »

Euarchontoglires

Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.

Csuklyásmajomfélék és Euarchontoglires · Csuklyásmajomformák és Euarchontoglires · Többet látni »

Főemlősök

A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

Csuklyásmajomfélék és Főemlősök · Csuklyásmajomformák és Főemlősök · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Csuklyásmajomfélék és Gerincesek · Csuklyásmajomformák és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Csuklyásmajomfélék és Gerinchúrosok · Csuklyásmajomformák és Gerinchúrosok · Többet látni »

Gyümölcs

A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Csuklyásmajomfélék és Gyümölcs · Csuklyásmajomformák és Gyümölcs · Többet látni »

Közép-Amerika

Közép-Amerika kontinentális része A Karib-lemez elhelyezkedése A tágabb értelemben vett Közép-Amerika Közép-Amerika,Dél-Amerika az észak-amerikai kontinens egyik földrajzi régiója.

Csuklyásmajomfélék és Közép-Amerika · Csuklyásmajomformák és Közép-Amerika · Többet látni »

Közönséges csuklyásmajom

A közönséges csuklyásmajom (Cebus capucinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába és a csuklyásmajomformák (Cebinae) alcsaládjába tartozó faj.

Csuklyásmajomfélék és Közönséges csuklyásmajom · Csuklyásmajomformák és Közönséges csuklyásmajom · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Csuklyásmajomfélék és Madarak · Csuklyásmajomformák és Madarak · Többet látni »

Mag

Érett jalapeño paprika félbevágva, a magok jól látszanak A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve.

Csuklyásmajomfélék és Mag · Csuklyásmajomformák és Mag · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Csuklyásmajomfélék és Méhlepényesek · Csuklyásmajomformák és Méhlepényesek · Többet látni »

Mókusmajomformák

A mókusmajomformák (Saimirinae) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába tartozó alcsalád.

Csuklyásmajomfélék és Mókusmajomformák · Csuklyásmajomformák és Mókusmajomformák · Többet látni »

Orrtükör nélküliek

Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).

Csuklyásmajomfélék és Orrtükör nélküliek · Csuklyásmajomformák és Orrtükör nélküliek · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Csuklyásmajomfélék és Osztály (rendszertan) · Csuklyásmajomformák és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Rügy

''Echinopsis'' kaktusz bimbói (termőrügyei) Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' hajtásrügye A rügy (gemma) a szövetes növények embrionális fejlettségi állapotú hajtása, amely a levélalapon vagy a szárvégeken helyezkedik el.

Csuklyásmajomfélék és Rügy · Csuklyásmajomformák és Rügy · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Csuklyásmajomfélék és Rend (rendszertan) · Csuklyásmajomformák és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Rovarok

A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.

Csuklyásmajomfélék és Rovarok · Csuklyásmajomformák és Rovarok · Többet látni »

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.

Csuklyásmajomfélék és Tojás (biológia) · Csuklyásmajomformák és Tojás (biológia) · Többet látni »