Közötti hasonlóságok Csukabálna és Kék bálna
Csukabálna és Kék bálna 40 közös dolog (a Uniópédia): Atlanti-óceán, Állatok, Balaenoptera, Barázdásbálna-félék, Bernard Germain de Lacépède, Cetek, Család (rendszertan), Csendes-óceán, Déli csukabálna, Déli félgömb, Edward Drinker Cope, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Faj, Ferungulata, Gerincesek, Gerinchúrosok, Halak, Hosszúszárnyú bálna, Izland, Japán, Közönséges barázdásbálna, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Méter, Négylábúak, Norvégia, Osztály (rendszertan), Patások, ..., Párosujjú patások, Rákok, Rend (rendszertan), Scrotifera, Skócia, Szila, Sziláscetek, Tőkebálna, Tonna, 20. század. Bővíteni index (10 több) »
Atlanti-óceán
Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.
Atlanti-óceán és Csukabálna · Atlanti-óceán és Kék bálna ·
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Állatok és Csukabálna · Állatok és Kék bálna ·
Balaenoptera
A Balaenoptera az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó típusnem.
Balaenoptera és Csukabálna · Balaenoptera és Kék bálna ·
Barázdásbálna-félék
Déli csukabálna ''(Balaenoptera bonaerensis)'' Közönséges barázdásbálna ''(Balaenoptera physalus)'' A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.
Barázdásbálna-félék és Csukabálna · Barázdásbálna-félék és Kék bálna ·
Bernard Germain de Lacépède
Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.
Bernard Germain de Lacépède és Csukabálna · Bernard Germain de Lacépède és Kék bálna ·
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Cetek és Csukabálna · Cetek és Kék bálna ·
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Család (rendszertan) és Csukabálna · Család (rendszertan) és Kék bálna ·
Csendes-óceán
A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.
Csendes-óceán és Csukabálna · Csendes-óceán és Kék bálna ·
Déli csukabálna
A déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Csukabálna és Déli csukabálna · Déli csukabálna és Kék bálna ·
Déli félgömb
A Föld déli félgömbje sárga színnel megjelölve (az Antarktisz nem látható) A déli félgömb a Déli-sark felől nézve A déli félgömb (déli félteke) egy bolygó azon fele, amely az egyenlítőtől délre helyezkedik el.
Csukabálna és Déli félgömb · Déli félgömb és Kék bálna ·
Edward Drinker Cope
Edward Drinker Cope (Philadelphia, Pennsylvania, 1840. július 28. – Philadelphia, 1897. április 12.) amerikai őslénykutató és összehasonlító anatómus.
Csukabálna és Edward Drinker Cope · Edward Drinker Cope és Kék bálna ·
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Csukabálna és Elevenszülő emlősök · Elevenszülő emlősök és Kék bálna ·
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Csukabálna és Emlősök · Emlősök és Kék bálna ·
Eutheria
A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.
Csukabálna és Eutheria · Eutheria és Kék bálna ·
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Csukabálna és Faj · Faj és Kék bálna ·
Ferungulata
A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.
Csukabálna és Ferungulata · Ferungulata és Kék bálna ·
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Csukabálna és Gerincesek · Gerincesek és Kék bálna ·
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Csukabálna és Gerinchúrosok · Gerinchúrosok és Kék bálna ·
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Csukabálna és Halak · Halak és Kék bálna ·
Hosszúszárnyú bálna
A hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Csukabálna és Hosszúszárnyú bálna · Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna ·
Izland
Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Csukabálna és Izland · Izland és Kék bálna ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Csukabálna és Japán · Japán és Kék bálna ·
Közönséges barázdásbálna
A közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Csukabálna és Közönséges barázdásbálna · Kék bálna és Közönséges barázdásbálna ·
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Csukabálna és Laurasiatheria · Kék bálna és Laurasiatheria ·
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Csukabálna és Méhlepényesek · Kék bálna és Méhlepényesek ·
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Csukabálna és Méter · Kék bálna és Méter ·
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Csukabálna és Négylábúak · Kék bálna és Négylábúak ·
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Csukabálna és Norvégia · Kék bálna és Norvégia ·
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Csukabálna és Osztály (rendszertan) · Kék bálna és Osztály (rendszertan) ·
Patások
A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.
Csukabálna és Patások · Kék bálna és Patások ·
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Csukabálna és Párosujjú patások · Kék bálna és Párosujjú patások ·
Rákok
A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.
Csukabálna és Rákok · Kék bálna és Rákok ·
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Csukabálna és Rend (rendszertan) · Kék bálna és Rend (rendszertan) ·
Scrotifera
A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.
Csukabálna és Scrotifera · Kék bálna és Scrotifera ·
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Csukabálna és Skócia · Kék bálna és Skócia ·
Szila
A képen jól láthatók a szilákon levő „szila hajak” A szila a sziláscetek (Mysticeti) táplálkozáshoz szükséges szűrőberendezése, az állatok felső állkapcsából lelógó szarulemezek csoportja.
Csukabálna és Szila · Kék bálna és Szila ·
Sziláscetek
A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Csukabálna és Sziláscetek · Kék bálna és Sziláscetek ·
Tőkebálna
A tőkebálna (Balaenoptera borealis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
Csukabálna és Tőkebálna · Kék bálna és Tőkebálna ·
Tonna
A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.
Csukabálna és Tonna · Kék bálna és Tonna ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csukabálna és Kék bálna
- Mi van a közös Csukabálna és Kék bálna
- Közötti hasonlóságok Csukabálna és Kék bálna
Összehasonlítását Csukabálna és Kék bálna
Csukabálna 54 kapcsolatokat, ugyanakkor Kék bálna 162. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 18.52% = 40 / (54 + 162).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csukabálna és Kék bálna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: