Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Csukabálna és Kék bálna

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Csukabálna és Kék bálna

Csukabálna vs. Kék bálna

A csukabálna (Balaenoptera acutorostrata) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj. A kék bálna vagy óriás bálna (Balaenoptera musculus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.

Közötti hasonlóságok Csukabálna és Kék bálna

Csukabálna és Kék bálna 40 közös dolog (a Uniópédia): Atlanti-óceán, Állatok, Balaenoptera, Barázdásbálna-félék, Bernard Germain de Lacépède, Cetek, Család (rendszertan), Csendes-óceán, Déli csukabálna, Déli félgömb, Edward Drinker Cope, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eutheria, Faj, Ferungulata, Gerincesek, Gerinchúrosok, Halak, Hosszúszárnyú bálna, Izland, Japán, Közönséges barázdásbálna, Laurasiatheria, Méhlepényesek, Méter, Négylábúak, Norvégia, Osztály (rendszertan), Patások, ..., Párosujjú patások, Rákok, Rend (rendszertan), Scrotifera, Skócia, Szila, Sziláscetek, Tőkebálna, Tonna, 20. század. Bővíteni index (10 több) »

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.

Atlanti-óceán és Csukabálna · Atlanti-óceán és Kék bálna · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Csukabálna · Állatok és Kék bálna · Többet látni »

Balaenoptera

A Balaenoptera az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó típusnem.

Balaenoptera és Csukabálna · Balaenoptera és Kék bálna · Többet látni »

Barázdásbálna-félék

Déli csukabálna ''(Balaenoptera bonaerensis)'' Közönséges barázdásbálna ''(Balaenoptera physalus)'' A barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.

Barázdásbálna-félék és Csukabálna · Barázdásbálna-félék és Kék bálna · Többet látni »

Bernard Germain de Lacépède

Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.

Bernard Germain de Lacépède és Csukabálna · Bernard Germain de Lacépède és Kék bálna · Többet látni »

Cetek

A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.

Cetek és Csukabálna · Cetek és Kék bálna · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Család (rendszertan) és Csukabálna · Család (rendszertan) és Kék bálna · Többet látni »

Csendes-óceán

A Csendes-óceán A Csendes-óceán domborzati térképe A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja.

Csendes-óceán és Csukabálna · Csendes-óceán és Kék bálna · Többet látni »

Déli csukabálna

A déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.

Csukabálna és Déli csukabálna · Déli csukabálna és Kék bálna · Többet látni »

Déli félgömb

A Föld déli félgömbje sárga színnel megjelölve (az Antarktisz nem látható) A déli félgömb a Déli-sark felől nézve A déli félgömb (déli félteke) egy bolygó azon fele, amely az egyenlítőtől délre helyezkedik el.

Csukabálna és Déli félgömb · Déli félgömb és Kék bálna · Többet látni »

Edward Drinker Cope

Edward Drinker Cope (Philadelphia, Pennsylvania, 1840. július 28. – Philadelphia, 1897. április 12.) amerikai őslénykutató és összehasonlító anatómus.

Csukabálna és Edward Drinker Cope · Edward Drinker Cope és Kék bálna · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Csukabálna és Elevenszülő emlősök · Elevenszülő emlősök és Kék bálna · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Csukabálna és Emlősök · Emlősök és Kék bálna · Többet látni »

Eutheria

A Eutheria az emlősök osztályának egy csoportja, melybe a ma élő méhlepényesek és kihalt rokonaik tartoznak.

Csukabálna és Eutheria · Eutheria és Kék bálna · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Csukabálna és Faj · Faj és Kék bálna · Többet látni »

Ferungulata

A Ferungulata ("vadállatok és patások") a méhlepényesek nagyrendjébe tartozik, és magában foglalja a Ferae csoportot valamint a Pan-Euungulata kládot.

Csukabálna és Ferungulata · Ferungulata és Kék bálna · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Csukabálna és Gerincesek · Gerincesek és Kék bálna · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Csukabálna és Gerinchúrosok · Gerinchúrosok és Kék bálna · Többet látni »

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Csukabálna és Halak · Halak és Kék bálna · Többet látni »

Hosszúszárnyú bálna

A hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.

Csukabálna és Hosszúszárnyú bálna · Hosszúszárnyú bálna és Kék bálna · Többet látni »

Izland

Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.

Csukabálna és Izland · Izland és Kék bálna · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Csukabálna és Japán · Japán és Kék bálna · Többet látni »

Közönséges barázdásbálna

A közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.

Csukabálna és Közönséges barázdásbálna · Kék bálna és Közönséges barázdásbálna · Többet látni »

Laurasiatheria

A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.

Csukabálna és Laurasiatheria · Kék bálna és Laurasiatheria · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Csukabálna és Méhlepényesek · Kék bálna és Méhlepényesek · Többet látni »

Méter

A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.

Csukabálna és Méter · Kék bálna és Méter · Többet látni »

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Csukabálna és Négylábúak · Kék bálna és Négylábúak · Többet látni »

Norvégia

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.

Csukabálna és Norvégia · Kék bálna és Norvégia · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Csukabálna és Osztály (rendszertan) · Kék bálna és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Patások

A patások (Ungulata) (jelentése: „patával rendelkező” vagy „patás állat”) az emlősök különböző csoportjai, legtöbbjük az általában patában végződő ujjhegyét használja, hogy mozgás közben megtartsa a teljes testsúlyát.

Csukabálna és Patások · Kék bálna és Patások · Többet látni »

Párosujjú patások

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.

Csukabálna és Párosujjú patások · Kék bálna és Párosujjú patások · Többet látni »

Rákok

A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.

Csukabálna és Rákok · Kék bálna és Rákok · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Csukabálna és Rend (rendszertan) · Kék bálna és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Scrotifera

A Scrotifera ("herezacskóval harapó") a méhlepényesek egyik kládja, melybe beletartozik a denevérek rendje és a Ferungulata nagycsoportja, valamint az ő közös őseik.

Csukabálna és Scrotifera · Kék bálna és Scrotifera · Többet látni »

Skócia

Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.

Csukabálna és Skócia · Kék bálna és Skócia · Többet látni »

Szila

A képen jól láthatók a szilákon levő „szila hajak” A szila a sziláscetek (Mysticeti) táplálkozáshoz szükséges szűrőberendezése, az állatok felső állkapcsából lelógó szarulemezek csoportja.

Csukabálna és Szila · Kék bálna és Szila · Többet látni »

Sziláscetek

A sziláscetek (Mysticeti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.

Csukabálna és Sziláscetek · Kék bálna és Sziláscetek · Többet látni »

Tőkebálna

A tőkebálna (Balaenoptera borealis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.

Csukabálna és Tőkebálna · Kék bálna és Tőkebálna · Többet látni »

Tonna

A tonna, angolszász területeken metrikus tonna (rövidítése: t) egy tömegmértékegység, ezer kilogrammal, azaz körülbelül 1 köbméter víz tömegével egyenértékű.

Csukabálna és Tonna · Kék bálna és Tonna · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Csukabálna · 20. század és Kék bálna · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Csukabálna és Kék bálna

Csukabálna 54 kapcsolatokat, ugyanakkor Kék bálna 162. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 18.52% = 40 / (54 + 162).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csukabálna és Kék bálna. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »