Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csoszon és Csoszon történelme
Csoszon és Csoszon történelme 48 közös dolog (a Uniópédia): Adó, Andong, Buddhizmus, Csing-dinasztia, Csongdzso koreai király, Csoszon társadalma, Csungin, Első kínai–japán háború, Han folyó (Korea), Handzsa, Hangul, I Szunsin, I-dinasztia, Idzsongbu (intézmény), Imperializmus, Jangban, Japánok, Jüan-dinasztia, Jongdzso koreai király, Kína, Kereszténység, Kjongbokkung, Kodzsong koreai császár, Konfucianizmus, Korea a Japán Birodalom részeként, Koreai buddhizmus, Koreai Császárság, Koreai sámánizmus, Koreai-félsziget, Korjo, ..., Mandzsuk, Ming-dinasztia, Mjongszong koreai császárné, Neokonfucianizmus, Orosz–japán háború, Peking, Phenjan, Puccs, Puszan, Rakukerámia, Római katolikus egyház, Silhak, Szöul, Szedzsong koreai király, Szundzsong koreai császár, Teknőshajó, Tojotomi Hidejosi, Tonghak-lázadás. Bővíteni index (18 több) »
Adó
Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.
Adó és Csoszon · Adó és Csoszon történelme ·
Andong
Andong Dél-Korea Kjongszang tartományának székhelye, a Naktong folyó két partján található.
Andong és Csoszon · Andong és Csoszon történelme ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Csoszon · Buddhizmus és Csoszon történelme ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Csoszon · Csing-dinasztia és Csoszon történelme ·
Csongdzso koreai király
Csongdzso (Szöul, 1752. szeptember 22. – Szöul, 1800. augusztus 18.) Csoszon 22.
Csongdzso koreai király és Csoszon · Csongdzso koreai király és Csoszon történelme ·
Csoszon társadalma
Koreaiak egy 18. századi festményen Csoszon társadalma konfuciánus eszmék, a három sarkalatos alapelv és az öt erkölcsi norma szerint épült fel.
Csoszon és Csoszon társadalma · Csoszon társadalma és Csoszon történelme ·
Csungin
Csungin osztálybelieket ábrázoló festmény A a koreai Csoszon társadalmának egy csoportja volt, amely a jangban nemesség alatt, de a köznép felett helyezkedett el a társadalmi ranglétrán.
Csoszon és Csungin · Csoszon történelme és Csungin ·
Első kínai–japán háború
Az első kínai–japán háborút (中日甲午戰爭, pinjin: Zhōngrì Jiǎwǔ Zhànzhēng, japánul: 日清戦争, rómadzsi: Nisshin Sensō) 1894.
Csoszon és Első kínai–japán háború · Csoszon történelme és Első kínai–japán háború ·
Han folyó (Korea)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Han (folyó, Korea).
Csoszon és Han folyó (Korea) · Csoszon történelme és Han folyó (Korea) ·
Handzsa
A a koreai nyelv írására használt kínai írásjegyek megnevezése.
Csoszon és Handzsa · Csoszon történelme és Handzsa ·
Hangul
A hangul a koreai nyelv ábécéje, amelynek kialakítását hagyományosan Nagy Szedzsong királynak tulajdonítják az 1440-es években.
Csoszon és Hangul · Csoszon történelme és Hangul ·
I Szunsin
I Szunsin szobra Szöulban A 16. századi teknőshajó első részletes ábrázolása. A rajz a 18. század végén készült, egy ugyancsak 18. századbeli makett alapján. koreai nemzeti hős, aki hét tengeri csatát nyert az óriási túlerőben lévő japánok ellen.
Csoszon és I Szunsin · Csoszon történelme és I Szunsin ·
I-dinasztia
Az -dinasztia, vagy az általuk uralt ország neve után: -dinasztia, a koreai Csoszon állam (1392–1897), valamint az azt követő Koreai Császárság (1897–1910) uralkodócsaládja.
Csoszon és I-dinasztia · Csoszon történelme és I-dinasztia ·
Idzsongbu (intézmény)
Az Csoszon közigazgatásának legfőbb szerve volt, magyarra Állami Tanácsként lehet fordítani.
Csoszon és Idzsongbu (intézmény) · Csoszon történelme és Idzsongbu (intézmény) ·
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Csoszon és Imperializmus · Csoszon történelme és Imperializmus ·
Jangban
jangban A a koreai Csoszon társadalmának uralkodó osztálya volt, hivatalosan egészen 1894-ig, a Kabo-reformokig.
Csoszon és Jangban · Csoszon történelme és Jangban ·
Japánok
A japánok (日本人, nihondzsin, jelentése „japán emberek”) nagyrészt a Japán-szigeteken élő nép.
Csoszon és Japánok · Csoszon történelme és Japánok ·
Jüan-dinasztia
A Jüan-dinasztia (元朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Yuán Cháo, klasszikus mongol nyelven: 70px Dai Ön Yeke Mongghul Ulus; mai mongol nyelven: 70px ИхЮань улс) volt az a mongol etnikumú uralkodóház, amely Kínában 1271 és 1368 között birtokolta a császári címet.
Csoszon és Jüan-dinasztia · Csoszon történelme és Jüan-dinasztia ·
Jongdzso koreai király
Jongdzso koreai király (1694. október 31. – 1776. április 22.) Csoszon huszonegyedik királya volt.
Csoszon és Jongdzso koreai király · Csoszon történelme és Jongdzso koreai király ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Csoszon és Kína · Csoszon történelme és Kína ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Csoszon és Kereszténység · Csoszon történelme és Kereszténység ·
Kjongbokkung
A Szöul öt királyi palotájának egyike, mely 1395-re készült el.
Csoszon és Kjongbokkung · Csoszon történelme és Kjongbokkung ·
Kodzsong koreai császár
(Szöul, 1852. szeptember 8. – Szöul, 1919. január 21.), hangul: 고종, handzsa: 高宗, Korea utolsó királya (1864) és első császára (1897–1907).
Csoszon és Kodzsong koreai császár · Csoszon történelme és Kodzsong koreai császár ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Csoszon és Konfucianizmus · Csoszon történelme és Konfucianizmus ·
Korea a Japán Birodalom részeként
Korea két hét híján 35 éven át volt a Japán Birodalom része, hivatalosan 1910-től 1945-ig.
Csoszon és Korea a Japán Birodalom részeként · Csoszon történelme és Korea a Japán Birodalom részeként ·
Koreai buddhizmus
A koreai buddhizmus megkülönböztethető a buddhizmus más formáitól, mivel kísérletet tesz azoknak az ellentmondásoknak a feloldására, amiket a mahájána buddhizmusban tapasztal.
Csoszon és Koreai buddhizmus · Csoszon történelme és Koreai buddhizmus ·
Koreai Császárság
A 1897 és 1910 között fennállt állam volt a Koreai-félszigeten.
Csoszon és Koreai Császárság · Csoszon történelme és Koreai Császárság ·
Koreai sámánizmus
Egy híres sámán rituáléja (2007) A a koreaiak különböző vallási hiedelmeit és gyakorlatait öleli fel.
Csoszon és Koreai sámánizmus · Csoszon történelme és Koreai sámánizmus ·
Koreai-félsziget
A Koreai-félsziget egy félsziget Kelet-Ázsiában.
Csoszon és Koreai-félsziget · Csoszon történelme és Koreai-félsziget ·
Korjo
egységes állam volt a Koreai-félszigeten, Thedzso király alapította 918-ban, fővárosa a mai Keszong volt.
Csoszon és Korjo · Csoszon történelme és Korjo ·
Mandzsuk
A mandzsu nép (mandzsu: 10px Manju; egyszerűsített kínai: 满族; hagyományos kínai: 滿族; pinjin: Mǎnzú, mongol: Манж) a tunguz népcsoporthoz tartozik.
Csoszon és Mandzsuk · Csoszon történelme és Mandzsuk ·
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Csoszon és Ming-dinasztia · Csoszon történelme és Ming-dinasztia ·
Mjongszong koreai császárné
császárné (hangul: 명성황후, handzsa: 明成皇后), másik nevén: Min királyné (Jodzsu, 1851. november 17. – Szöul, 1895. október 8.), hangul: 민비, handzsa: 閔妃, mindkettő átírása: Minbi, azaz „Min hercegnő”, Korea utolsó királynéja (1866–1895), régense (1873–1894) és (1895–1895), valamint első posztumusz császárnéja (1897. október 14.). Csoszon I-dinasztiájának tagja.
Csoszon és Mjongszong koreai császárné · Csoszon történelme és Mjongszong koreai császárné ·
Neokonfucianizmus
A neokonfucianizmus (kínaiul: 宋明理學, szó szerint: „A - és Ming-kori elv-iskola”) a Szung-korban kialakult szellemi irányzat, amely a klasszikus konfuciánus tanítások újraértelmezésével, megreformálásával reagált a taoista és buddhista elképzelésekre.
Csoszon és Neokonfucianizmus · Csoszon történelme és Neokonfucianizmus ·
Orosz–japán háború
Az orosz–japán háború (1904–1905) Oroszország és Japán háborúja volt a 20. század elején, elsődleges tétje pedig az, hogy a két nagyhatalom közül melyikük lesz a Távol-Kelet (elsősorban Kína és Korea) gyarmatosítója.
Csoszon és Orosz–japán háború · Csoszon történelme és Orosz–japán háború ·
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Csoszon és Peking · Csoszon történelme és Peking ·
Phenjan
Phenjan (kiejtése magyar beszédben:, nem pedig *) vagy a koreai neve után a tengerszint felett csupán 27 méterrel fekvő település a Tedong folyó partján, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Korea fővárosa.
Csoszon és Phenjan · Csoszon történelme és Phenjan ·
Puccs
#ÁTIRÁNYÍTÁS Államcsíny.
Csoszon és Puccs · Csoszon történelme és Puccs ·
Puszan
(jelentése: „üsthegy”, néhol magyarul Buszannak, 2000 előtt angolul Pusannak is írták) Dél-Korea második legnagyobb városa, mely a Koreai-félsziget délkeleti részén, a Japán-tenger partján található.
Csoszon és Puszan · Csoszon történelme és Puszan ·
Rakukerámia
A rakukerámia (楽焼) eredetileg egy kiotói fazekascsalád kerámia munkáit jelölte, dísztárgyakat, de leggyakrabban teástálakat (itthon Magyarországon főleg csak füles teáscsészékre gondolunk) készítettek a hagyományos japán teaszertartáshoz.
Csoszon és Rakukerámia · Csoszon történelme és Rakukerámia ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Csoszon és Római katolikus egyház · Csoszon történelme és Római katolikus egyház ·
Silhak
Csong Jagjong tudós A neokonfuciánus irányzat volt a koreai Csoszonban.
Csoszon és Silhak · Csoszon történelme és Silhak ·
Szöul
Szöul a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai demilitarizált övezettől délre.
Csoszon és Szöul · Csoszon történelme és Szöul ·
Szedzsong koreai király
Nagy Szedzsong (koreaiul: 세종대왕, Szedzsong devang; 1397. május 15. – 1450. április 8.) Csoszon uralkodója, a Csoszon-dinasztia 4.
Csoszon és Szedzsong koreai király · Csoszon történelme és Szedzsong koreai király ·
Szundzsong koreai császár
(Szöul, 1874. március 25. – Szöul, 1926. április 25.), hangul: 순종, handzsa: 純宗, Korea utolsó császára (1907–1910).
Csoszon és Szundzsong koreai császár · Csoszon történelme és Szundzsong koreai császár ·
Teknőshajó
300px A teknőshajó (koreaiul geobukseon 거북선) egy nagyméretű csoszoni hadihajótípus, amit a 15.
Csoszon és Teknőshajó · Csoszon történelme és Teknőshajó ·
Tojotomi Hidejosi
Tojotomi Hidejosi, születési nevén Hijosi-maru, szamurájnevein Kinosita Tókicsiró, Kinosita Hidejosi, majd Hasiba Hidejosi, becenevén: Szaru, azaz Majom;, Hepburn-módon: Toyotomi Hideyoshi (Nakamura-ku, 1537. március 17. – Fusimi, 1598. szeptember 18.) az egyik legismertebb japán daimjó.
Csoszon és Tojotomi Hidejosi · Csoszon történelme és Tojotomi Hidejosi ·
Tonghak-lázadás
A 1894-ben Csoszonban kitört parasztlázadás volt, melynek gazdasági-társadalmi elégedetlenség volt az oka a tonghak vallás követői között, és amely később a Japán Birodalom elleni harccá alakult át és közvetve az első kínai–japán háború kiváltó oka lett.
Csoszon és Tonghak-lázadás · Csoszon történelme és Tonghak-lázadás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csoszon és Csoszon történelme
- Mi van a közös Csoszon és Csoszon történelme
- Közötti hasonlóságok Csoszon és Csoszon történelme
Összehasonlítását Csoszon és Csoszon történelme
Csoszon 200 kapcsolatokat, ugyanakkor Csoszon történelme 90. Ami közös bennük 48, a Jaccard index 16.55% = 48 / (200 + 90).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csoszon és Csoszon történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
