Közötti hasonlóságok Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi járás
Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi járás 40 közös dolog (a Uniópédia): Algyő, Újszentiván, Ásotthalom, Üllés, Öttömös, Ópusztaszer, Baks, Balástya, Bordány, Csengele, Csongrádi járás, Dóc (Magyarország), Deszk, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Gyálarét, Járás, Kübekháza, Kiskundorozsma, Kiskundorozsmai járás, Kistelek, Klárafalva, Magyarország, Mórahalom, Nagyközségkörnyék, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, ..., Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tápé, Tiszasziget, Városi jogú nagyközség, Városkörnyék, Zákányszék, Zsombó, 1950-es járásrendezés. Bővíteni index (10 több) »
Algyő
Algyő nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedi járásban.
Algyő és Csongrád-Csanád vármegye · Algyő és Szegedi járás ·
Újszentiván
Újszentiván község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában, Szeged szomszédságában.
Újszentiván és Csongrád-Csanád vármegye · Újszentiván és Szegedi járás ·
Ásotthalom
Ásotthalom nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban.
Ásotthalom és Csongrád-Csanád vármegye · Ásotthalom és Szegedi járás ·
Üllés
Üllés nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Üllés és Csongrád-Csanád vármegye · Üllés és Szegedi járás ·
Öttömös
Öttömös község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Öttömös és Csongrád-Csanád vármegye · Öttömös és Szegedi járás ·
Ópusztaszer
Ópusztaszer (1974-ig Sövényháza) község Csongrád-Csanád vármegyében, a Kisteleki járásban.
Ópusztaszer és Csongrád-Csanád vármegye · Ópusztaszer és Szegedi járás ·
Baks
Baks község Csongrád-Csanád vármegyében, a Kisteleki járásban.
Baks és Csongrád-Csanád vármegye · Baks és Szegedi járás ·
Balástya
Balástya község Csongrád-Csanád vármegyében, a Kisteleki járásban.
Balástya és Csongrád-Csanád vármegye · Balástya és Szegedi járás ·
Bordány
Bordány nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre terül el.
Bordány és Csongrád-Csanád vármegye · Bordány és Szegedi járás ·
Csengele
Csengele község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.
Csengele és Csongrád-Csanád vármegye · Csengele és Szegedi járás ·
Csongrádi járás
A Csongrádi járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Csongrád-Csanád vármegye és Csongrádi járás · Csongrádi járás és Szegedi járás ·
Dóc (Magyarország)
Dóc község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Dóc (Magyarország) · Dóc (Magyarország) és Szegedi járás ·
Deszk
Deszk község Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedi járásban.
Csongrád-Csanád vármegye és Deszk · Deszk és Szegedi járás ·
Domaszék
Domaszék nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Domaszék · Domaszék és Szegedi járás ·
Ferencszállás
Ferencszállás község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Ferencszállás · Ferencszállás és Szegedi járás ·
Forráskút
Forráskút község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Forráskút · Forráskút és Szegedi járás ·
Gyálarét
Gyálarét (korábban Gyála, szerbül Đala) Szeged Délikert nevű városrészének egyik települése, a városközponttól 6 km-re délre található.
Csongrád-Csanád vármegye és Gyálarét · Gyálarét és Szegedi járás ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Csongrád-Csanád vármegye és Járás · Járás és Szegedi járás ·
Kübekháza
Kübekháza község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Kübekháza · Kübekháza és Szegedi járás ·
Kiskundorozsma
Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Csongrád-Csanád vármegye és Kiskundorozsma · Kiskundorozsma és Szegedi járás ·
Kiskundorozsmai járás
A Kiskundorozsmai járás (korábban: Dorozsmai járás, illetve Tiszáninneni járás) Magyar Királyság Csongrád vármegyéjének járása volt, mely 1950.
Csongrád-Csanád vármegye és Kiskundorozsmai járás · Kiskundorozsmai járás és Szegedi járás ·
Kistelek
Kistelek város Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásának székvárosa.
Csongrád-Csanád vármegye és Kistelek · Kistelek és Szegedi járás ·
Klárafalva
Klárafalva község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Klárafalva · Klárafalva és Szegedi járás ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország · Magyarország és Szegedi járás ·
Mórahalom
Mórahalom Hild-díjas város Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járás központja.
Csongrád-Csanád vármegye és Mórahalom · Mórahalom és Szegedi járás ·
Nagyközségkörnyék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Városi jogú nagyközség Kategória:Tanácsrendszer Magyarországon.
Csongrád-Csanád vármegye és Nagyközségkörnyék · Nagyközségkörnyék és Szegedi járás ·
Pusztamérges
Pusztamérges község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Pusztamérges · Pusztamérges és Szegedi járás ·
Pusztaszer
Pusztaszer község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Pusztaszer · Pusztaszer és Szegedi járás ·
Röszke
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Röszke · Röszke és Szegedi járás ·
Ruzsa
Ruzsa község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Ruzsa · Ruzsa és Szegedi járás ·
Sándorfalva
Sándorfalva város Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Sándorfalva · Sándorfalva és Szegedi járás ·
Szatymaz
Szatymaz község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Szatymaz · Szatymaz és Szegedi járás ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Csongrád-Csanád vármegye és Szeged · Szeged és Szegedi járás ·
Tápé
Tápé egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Csongrád-Csanád vármegye és Tápé · Szegedi járás és Tápé ·
Tiszasziget
Tiszasziget, régebbi nevén Ószentiván község Csongrád-Csanád vármegye déli részén, a Szegedi járás egyik legdélebbi fekvésű települése.
Csongrád-Csanád vármegye és Tiszasziget · Szegedi járás és Tiszasziget ·
Városi jogú nagyközség
Városi jogú nagyközség volt Magyarországon 1984.
Csongrád-Csanád vármegye és Városi jogú nagyközség · Szegedi járás és Városi jogú nagyközség ·
Városkörnyék
A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.
Csongrád-Csanád vármegye és Városkörnyék · Szegedi járás és Városkörnyék ·
Zákányszék
Zákányszék község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Zákányszék · Szegedi járás és Zákányszék ·
Zsombó
Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Zsombó · Szegedi járás és Zsombó ·
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
1950-es járásrendezés és Csongrád-Csanád vármegye · 1950-es járásrendezés és Szegedi járás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi járás
- Mi van a közös Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi járás
- Közötti hasonlóságok Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi járás
Összehasonlítását Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi járás
Csongrád-Csanád vármegye 191 kapcsolatokat, ugyanakkor Szegedi járás 43. Ami közös bennük 40, a Jaccard index 17.09% = 40 / (191 + 43).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi járás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: