Közötti hasonlóságok Csongrád-Csanád vármegye és Makó
Csongrád-Csanád vármegye és Makó 49 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Apátfalva, Óföldeák, Békés vármegye, Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal, Budapest, Csanád vármegye, Csanádalberti, Csanádpalota, Csongrád (település), Delmagyar.hu, Deszk, Földeák, Hódmezővásárhely, Járási jogú város, József Attila Múzeum, Kövegy, Királyhegyes, Kiszombor, M43-as autópálya (Magyarország), Magyarok, Magyarország, Makó polgármestereinek listája, Makói járás, Makói kistérség, Maros, Maroslele, Második világháború, Megyei város (polgári korszak), Megyeszékhely, ..., Mezőváros, Nagylak (Magyarország), Nagyszentmiklós, Paprika, Római katolikus egyház, Románia, Szeged, Szegedi Tudományegyetem, Szegvár, Szerbek, Szerbia, Tápé, Tótkomlós, Tisza, Trianoni békeszerződés, Vöröshagyma, Volánbusz, 1950-es megyerendezés, 43-as főút (Magyarország). Bővíteni index (19 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Csongrád-Csanád vármegye · Alföld és Makó ·
Apátfalva
Apátfalva község Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásban.
Apátfalva és Csongrád-Csanád vármegye · Apátfalva és Makó ·
Óföldeák
Óföldeák község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Óföldeák és Csongrád-Csanád vármegye · Óföldeák és Makó ·
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye · Békés vármegye és Makó ·
Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal
| A Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–(Újszeged)-vasútvonal egy egyvágányú, Békéscsaba és Kétegyháza között villamosított, tovább nem villamosított normál nyomtávolságú vasútvonal a Dél-Alföldön, Békés és Csongrád-Csanád vármegyékben.
Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal és Csongrád-Csanád vármegye · Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal és Makó ·
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Budapest és Csongrád-Csanád vármegye · Budapest és Makó ·
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Csanád vármegye és Csongrád-Csanád vármegye · Csanád vármegye és Makó ·
Csanádalberti
Csanádalberti község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Csanádalberti és Csongrád-Csanád vármegye · Csanádalberti és Makó ·
Csanádpalota
Csanádpalota város az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Csanádpalota és Csongrád-Csanád vármegye · Csanádpalota és Makó ·
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Csongrád (település) és Csongrád-Csanád vármegye · Csongrád (település) és Makó ·
Delmagyar.hu
A Délmagyar.hu magyarországi regionális hírportál.
Csongrád-Csanád vármegye és Delmagyar.hu · Delmagyar.hu és Makó ·
Deszk
Deszk község Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedi járásban.
Csongrád-Csanád vármegye és Deszk · Deszk és Makó ·
Földeák
Földeák község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Földeák · Földeák és Makó ·
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Csongrád-Csanád vármegye és Hódmezővásárhely · Hódmezővásárhely és Makó ·
Járási jogú város
A járási jogú város a városok egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1954–1971 között.
Csongrád-Csanád vármegye és Járási jogú város · Járási jogú város és Makó ·
József Attila Múzeum
A József Attila Múzeum Makó város múzeuma, gyűjtőterülete a makói járás tizenhat községére terjed ki.
Csongrád-Csanád vármegye és József Attila Múzeum · József Attila Múzeum és Makó ·
Kövegy
Kövegy község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Kövegy · Kövegy és Makó ·
Királyhegyes
Királyhegyes község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Királyhegyes · Királyhegyes és Makó ·
Kiszombor
Kiszombor (ejtése: kis + zombor) nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásban.
Csongrád-Csanád vármegye és Kiszombor · Kiszombor és Makó ·
M43-as autópálya (Magyarország)
Az M43-as Sándorfalva közelében A M43-as Szeged észak közelében Az M43-as autópálya 57,7 km hosszú autópálya Magyarországon, Csongrád-Csanád vármegyében.
Csongrád-Csanád vármegye és M43-as autópálya (Magyarország) · M43-as autópálya (Magyarország) és Makó ·
Magyarok
Nincs leírás.
Csongrád-Csanád vármegye és Magyarok · Magyarok és Makó ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Csongrád-Csanád vármegye és Magyarország · Magyarország és Makó ·
Makó polgármestereinek listája
Ez a szócikk Makó város polgármestereit sorolja fel, akiket a képviselő-testület, vagy a város lakossága közvetlenül választott meg.
Csongrád-Csanád vármegye és Makó polgármestereinek listája · Makó és Makó polgármestereinek listája ·
Makói járás
A Makói járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Csongrád-Csanád vármegye és Makói járás · Makó és Makói járás ·
Makói kistérség
280px A Makói kistérség egy kistérség volt Magyarországon, Csongrád-Csanád megyében.
Csongrád-Csanád vármegye és Makói kistérség · Makó és Makói kistérség ·
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Csongrád-Csanád vármegye és Maros · Makó és Maros ·
Maroslele
Maroslele község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásban.
Csongrád-Csanád vármegye és Maroslele · Makó és Maroslele ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Csongrád-Csanád vármegye és Második világháború · Második világháború és Makó ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Csongrád-Csanád vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Makó és Megyei város (polgári korszak) ·
Megyeszékhely
Azokban az országokban, ahol léteznek megyék (vagy hasonló NUTS 3 szintű közigazgatási területi egységek), megyeszékhelynek nevezzük a megye ügyeit intéző hivatali szervezet működésének állandó helyt adó települést.
Csongrád-Csanád vármegye és Megyeszékhely · Makó és Megyeszékhely ·
Mezőváros
16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.
Csongrád-Csanád vármegye és Mezőváros · Makó és Mezőváros ·
Nagylak (Magyarország)
Nagylak község Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Csongrád-Csanád vármegye és Nagylak (Magyarország) · Makó és Nagylak (Magyarország) ·
Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklós (– régi helyesírással: Sînnicolau Mare,,, bánsági bolgárul: Smikluš) temes megyei város.
Csongrád-Csanád vármegye és Nagyszentmiklós · Makó és Nagyszentmiklós ·
Paprika
A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk.
Csongrád-Csanád vármegye és Paprika · Makó és Paprika ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Csongrád-Csanád vármegye és Római katolikus egyház · Makó és Római katolikus egyház ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Csongrád-Csanád vármegye és Románia · Makó és Románia ·
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Csongrád-Csanád vármegye és Szeged · Makó és Szeged ·
Szegedi Tudományegyetem
A Szegedi Tudományegyetem (röviden: SZTE) – Universitas Scientiarum Szegediensis / University of Szeged – Magyarországon, Szeged városában működő, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény.
Csongrád-Csanád vármegye és Szegedi Tudományegyetem · Makó és Szegedi Tudományegyetem ·
Szegvár
Szegvár nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a Kurca és a Kórógy-ér összefolyásánál.
Csongrád-Csanád vármegye és Szegvár · Makó és Szegvár ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Csongrád-Csanád vármegye és Szerbek · Makó és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Csongrád-Csanád vármegye és Szerbia · Makó és Szerbia ·
Tápé
Tápé egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Csongrád-Csanád vármegye és Tápé · Makó és Tápé ·
Tótkomlós
Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori temploma Tótkomlós város Békés vármegyében, az Orosházi járásban.
Csongrád-Csanád vármegye és Tótkomlós · Makó és Tótkomlós ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Csongrád-Csanád vármegye és Tisza · Makó és Tisza ·
Trianoni békeszerződés
date.
Csongrád-Csanád vármegye és Trianoni békeszerződés · Makó és Trianoni békeszerződés ·
Vöröshagyma
A vöröshagyma (Allium cepa) az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj.
Csongrád-Csanád vármegye és Vöröshagyma · Makó és Vöröshagyma ·
Volánbusz
A Volánbusz egy közel éves múlttal rendelkező személyszállító társaság.
Csongrád-Csanád vármegye és Volánbusz · Makó és Volánbusz ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Csongrád-Csanád vármegye · 1950-es megyerendezés és Makó ·
43-as főút (Magyarország)
A 43-as főút egy magyarországi főút, amely a Szeged–Makó–Nagylak útvonalon halad, összekötve Csongrád-Csanád vármegye székhelyét a magyar–román határral.
43-as főút (Magyarország) és Csongrád-Csanád vármegye · 43-as főút (Magyarország) és Makó ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csongrád-Csanád vármegye és Makó
- Mi van a közös Csongrád-Csanád vármegye és Makó
- Közötti hasonlóságok Csongrád-Csanád vármegye és Makó
Összehasonlítását Csongrád-Csanád vármegye és Makó
Csongrád-Csanád vármegye 191 kapcsolatokat, ugyanakkor Makó 412. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 8.13% = 49 / (191 + 412).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csongrád-Csanád vármegye és Makó. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: