Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csillagászat és Ősrobbanás
Csillagászat és Ősrobbanás 31 közös dolog (a Uniópédia): Androméda-galaxis, Csillag, Deutérium, Edwin Hubble, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elemi részecske, Energia, Fénysebesség, Fekete lyuk, Foton, Galaxis, Gravitáció, Halmazállapot, Hélium, Hőmérséklet, Hidrogén, Hubble űrtávcső, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kozmológia, Kvazár, Mélyégobjektum, Műhold, Nyomás, Proton, Sötét anyag, Sötét energia, Szupernóva, Távcső, Tejútrendszer, ..., Világegyetem. Bővíteni index (1 több) »
Androméda-galaxis
Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.
Androméda-galaxis és Csillagászat · Androméda-galaxis és Ősrobbanás ·
Csillag
date.
Csillag és Csillagászat · Csillag és Ősrobbanás ·
Deutérium
Hidrogén-2 izotóp A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja, melynek természetes előfordulása 1 atom 6500 hidrogénatomonként.
Csillagászat és Deutérium · Deutérium és Ősrobbanás ·
Edwin Hubble
Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást.
Csillagászat és Edwin Hubble · Edwin Hubble és Ősrobbanás ·
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Csillagászat és Elektromágneses sugárzás · Elektromágneses sugárzás és Ősrobbanás ·
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Csillagászat és Elektron · Elektron és Ősrobbanás ·
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Csillagászat és Elemi részecske · Elemi részecske és Ősrobbanás ·
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Csillagászat és Energia · Energia és Ősrobbanás ·
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Csillagászat és Fénysebesség · Fénysebesség és Ősrobbanás ·
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Csillagászat és Fekete lyuk · Fekete lyuk és Ősrobbanás ·
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Csillagászat és Foton · Foton és Ősrobbanás ·
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Csillagászat és Galaxis · Galaxis és Ősrobbanás ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillagászat és Gravitáció · Gravitáció és Ősrobbanás ·
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Csillagászat és Halmazállapot · Halmazállapot és Ősrobbanás ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Csillagászat és Hélium · Hélium és Ősrobbanás ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Csillagászat és Hőmérséklet · Hőmérséklet és Ősrobbanás ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Csillagászat és Hidrogén · Hidrogén és Ősrobbanás ·
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Csillagászat és Hubble űrtávcső · Hubble űrtávcső és Ősrobbanás ·
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.
Csillagászat és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás és Ősrobbanás ·
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Csillagászat és Kozmológia · Kozmológia és Ősrobbanás ·
Kvazár
Egy közeli kvazár. A ragyogó, központi csillagszerű fényforrás kitakarása után láthatóvá válik a kvazárnak otthont adó halvány galaxis magjából „dobódnak ki” A kutatók az 1960-as években csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, amiket kvazároknak neveztek el (az angol quasi-stellar radio source – csillagszerű rádióforrás – rövidítéséből).
Csillagászat és Kvazár · Kvazár és Ősrobbanás ·
Mélyégobjektum
Az Orion csillagképben található számos ködöt általában mélyégobjektumnak nevezik A mélyégobjektum kifejezést az amatőrcsillagászok használják a Naprendszeren kívüli, csillagnak nem minősülő égitestek összefoglaló neveként.
Csillagászat és Mélyégobjektum · Mélyégobjektum és Ősrobbanás ·
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Csillagászat és Műhold · Műhold és Ősrobbanás ·
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Csillagászat és Nyomás · Nyomás és Ősrobbanás ·
Proton
Nincs leírás.
Csillagászat és Proton · Proton és Ősrobbanás ·
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Csillagászat és Sötét anyag · Sötét anyag és Ősrobbanás ·
Sötét energia
A világegyetem nagyrészt sötét energia A kozmológiában a sötét energia az a feltételezett energiaforma, mely az egész Világegyetemben jelen van, erős antigravitációs hatást, más szóval negatív nyomást fejt ki.
Csillagászat és Sötét energia · Sötét energia és Ősrobbanás ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Csillagászat és Szupernóva · Szupernóva és Ősrobbanás ·
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Csillagászat és Távcső · Távcső és Ősrobbanás ·
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Csillagászat és Tejútrendszer · Tejútrendszer és Ősrobbanás ·
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillagászat és Ősrobbanás
- Mi van a közös Csillagászat és Ősrobbanás
- Közötti hasonlóságok Csillagászat és Ősrobbanás
Összehasonlítását Csillagászat és Ősrobbanás
Csillagászat 260 kapcsolatokat, ugyanakkor Ősrobbanás 106. Ami közös bennük 31, a Jaccard index 8.47% = 31 / (260 + 106).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillagászat és Ősrobbanás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
