Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csillagászat és Világűr
Csillagászat és Világűr 59 közös dolog (a Uniópédia): Asztrobiológia, Asztrofizika, Bolygó, Compton űrtávcső, Csillag, Edwin Hubble, Elektromágneses sugárzás, Elektron, Elliptikus galaxis, Eris (törpebolygó), Fényév, Fénysebesség, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Filozófia, Galaxis, Galaxishalmaz, Gravitáció, Haumea (törpebolygó), Hélium, Hőmérséklet, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Hubble-törvény, Jupiter, Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, Kozmológia, Lagrange-pont, ..., Lentikuláris galaxis, Magfúzió, Makemake (törpebolygó), Mars (bolygó), Mágneses mező, Műhold, Merkúr, Meteor, Meteorit, Nap, Naprendszer, Napszél, Neutroncsillag, Nyomás, Oort-felhő, Planetáris köd, Pluto (törpebolygó), Proton, Protoplanetáris korong, Sötét anyag, Szabálytalan galaxis, Szaturnusz, Szupernóva, Tömeg, Tejútrendszer, Uránusz, Vénusz, Vörös óriás, Világegyetem. Bővíteni index (29 több) »
Asztrobiológia
baktériumokra emlékeztető, nanométeres képződmények Az asztrobiológia vagy exobiológia interdiszciplináris tudományág, mely a csillagászat, a biológia és a geológia azon területeit foglalja magába, melyek a földön kívüli élet eredetét, lehetőségeit, evolúcióját, valamint a földi élet esetleges földön kívüli eredetét vizsgálják.
Asztrobiológia és Csillagászat · Asztrobiológia és Világűr ·
Asztrofizika
Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket.
Asztrofizika és Csillagászat · Asztrofizika és Világűr ·
Bolygó
A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz, hogy belsejében meginduljon a magfúzió és ezáltal saját fénye legyen, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget.
Bolygó és Csillagászat · Bolygó és Világűr ·
Compton űrtávcső
A Compton űrtávcső (Compton Gamma Ray Observatory, CGRO) az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat második tagja, a Hubble űrtávcső után.
Compton űrtávcső és Csillagászat · Compton űrtávcső és Világűr ·
Csillag
date.
Csillag és Csillagászat · Csillag és Világűr ·
Edwin Hubble
Edwin Powell Hubble (Marshfield, Missouri, 1889. november 20. – San Marino, Kalifornia, 1953. szeptember 28.) amerikai csillagász, aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei, valamint felfedezte a kozmikus vöröseltolódást.
Csillagászat és Edwin Hubble · Edwin Hubble és Világűr ·
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Csillagászat és Elektromágneses sugárzás · Elektromágneses sugárzás és Világűr ·
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Csillagászat és Elektron · Elektron és Világűr ·
Elliptikus galaxis
A Messier 110, az Andromeda-köd egyik kísérője, elliptikus galaxis. Az elliptikus galaxisok a szabályos galaxisok egyik alcsoportja.
Csillagászat és Elliptikus galaxis · Elliptikus galaxis és Világűr ·
Eris (törpebolygó)
A Palomar Obszervatórium Samuel Oschin teleszkópjának képei, amelyekkel felfedezték az égitestet; a kép bal oldalán, a közepétől kissé felfelé mozgó pötty az Eris A Hubble űrtávcső képe az Erisről, balra lefelé látható a Dysnomia Az Eris pályája a Naprendszer néhány égitestjéhez képest Az Eris színképe, a Gemini Obszervatórium felvétele Az Eris, kisbolygó-jelöléssel 136199 Eris (ideiglenesen, korábbi ragadványnevén Xéna; szimbólum) a legnagyobb ismert törpebolygó és plutoida a Naprendszerben.
Csillagászat és Eris (törpebolygó) · Eris (törpebolygó) és Világűr ·
Fényév
A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.
Csillagászat és Fényév · Fényév és Világűr ·
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Csillagászat és Fénysebesség · Fénysebesség és Világűr ·
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Csillagászat és Föld · Föld és Világűr ·
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Csillagászat és Fehér törpe · Fehér törpe és Világűr ·
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Csillagászat és Fekete lyuk · Fekete lyuk és Világűr ·
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Csillagászat és Filozófia · Filozófia és Világűr ·
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Csillagászat és Galaxis · Galaxis és Világűr ·
Galaxishalmaz
''Az Abell 1689'' galaxishalmaz''. Nagy tömege miatt a távolabbi galaxisok képe a gravitációs lencsehatás miatt körívvé torzulva látszik'' ''A CL0024+17'' galaxishalmaz ''Az Abell 1835'' galaxishalmaz ''fekete-fehér képe'' A galaxishalmazok galaxisok csoportosulásai, a Világegyetem egyik legnagyobb, gravitációsan kötött objektumai, amelyek akár tízezer galaxist is tartalmazhatnak.
Csillagászat és Galaxishalmaz · Galaxishalmaz és Világűr ·
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Csillagászat és Gravitáció · Gravitáció és Világűr ·
Haumea (törpebolygó)
Neptunusz (szürke) pályája A Haumea (szimbólum) a Kuiper-övben keringő törpebolygó, kisbolygó-jelöléssel: (136108) Haumea.
Csillagászat és Haumea (törpebolygó) · Haumea (törpebolygó) és Világűr ·
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Csillagászat és Hélium · Hélium és Világűr ·
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Csillagászat és Hőmérséklet · Hőmérséklet és Világűr ·
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Csillagászat és Hidrogén · Hidrogén és Világűr ·
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Csillagászat és Hold · Hold és Világűr ·
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Csillagászat és Hubble űrtávcső · Hubble űrtávcső és Világűr ·
Hubble-törvény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hubble–Lemaître-törvény.
Csillagászat és Hubble-törvény · Hubble-törvény és Világűr ·
Jupiter
A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben.
Csillagászat és Jupiter · Jupiter és Világűr ·
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
WMAP kép a mikrohullámú háttérsugárzás egyenetlenségeiről ''(2003 június)'' A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás az az elektromágneses sugárzás, ami az egész világegyetemet kitölti.
Csillagászat és Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás · Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás és Világűr ·
Kozmológia
A nagy bumm és az állandó állapot elmélete A kozmológia a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány, emiatt a fizika és filozófia tudományának is része.
Csillagászat és Kozmológia · Kozmológia és Világűr ·
Lagrange-pont
5 pontok stabilak. ''Az öt ''Lagrange-pont'' (zölddel jelölve), két, egymás körül keringő égitesthez (például Nap-sárga, Föld-kék) viszonyítva'' A Lagrange-pont (librációs pont, illetve L1, L2, L3, L4, L5 pontok) a csillagászatban a tér azon öt pontja, amelyben egy kis test két, egymás körül keringő nagyobb test együttes gravitációs vonzásának hatására azokhoz képest közelítőleg nyugalomban maradhat.
Csillagászat és Lagrange-pont · Lagrange-pont és Világűr ·
Lentikuláris galaxis
date.
Csillagászat és Lentikuláris galaxis · Lentikuláris galaxis és Világűr ·
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Csillagászat és Magfúzió · Magfúzió és Világűr ·
Makemake (törpebolygó)
A Makemake (kiejtése: írás szerint; szimbólum) a Kuiper-övben található törpebolygó.
Csillagászat és Makemake (törpebolygó) · Makemake (törpebolygó) és Világűr ·
Mars (bolygó)
Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.
Csillagászat és Mars (bolygó) · Mars (bolygó) és Világűr ·
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Csillagászat és Mágneses mező · Mágneses mező és Világűr ·
Műhold
A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.
Csillagászat és Műhold · Műhold és Világűr ·
Merkúr
A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.
Csillagászat és Merkúr · Merkúr és Világűr ·
Meteor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Meteor (csillagászat).
Csillagászat és Meteor · Meteor és Világűr ·
Meteorit
A Willamette-meteorit A meteorit olyan, a világűrből származó természetes objektum, ami egy nagyobb égitestbe (pl. Földbe, Holdba, Marsba stb.) való becsapódáskor nem semmisül meg a légkörben, hanem eljut a felszínig.
Csillagászat és Meteorit · Meteorit és Világűr ·
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Csillagászat és Nap · Nap és Világűr ·
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Csillagászat és Naprendszer · Naprendszer és Világűr ·
Napszél
plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.
Csillagászat és Napszél · Napszél és Világűr ·
Neutroncsillag
alt.
Csillagászat és Neutroncsillag · Neutroncsillag és Világűr ·
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Csillagászat és Nyomás · Nyomás és Világűr ·
Oort-felhő
Az Oort-felhő és a Kuiper-öv művészi ábrázolása A Naprendszert alkotó égitestek méretarányos ábrázolása (fent balról jobbra, majd lent jobbról balra kell haladni) Az Oort-felhő a Naprendszer legkülső tartományában, a Naptól mintegy – csillagászati egységnyi távolságok között található feltételezett üstököszóna, amelyben milliárdnyi üstökösmag kering.
Csillagászat és Oort-felhő · Oort-felhő és Világűr ·
Planetáris köd
A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből.
Csillagászat és Planetáris köd · Planetáris köd és Világűr ·
Pluto (törpebolygó)
Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (szimbólumok: és) plutoida törpebolygó.
Csillagászat és Pluto (törpebolygó) · Pluto (törpebolygó) és Világűr ·
Proton
Nincs leírás.
Csillagászat és Proton · Proton és Világűr ·
Protoplanetáris korong
Protoplanetáris korongok az Orion-köd fiatal csillagai körül, a Hubble űrtávcső felvétele Éléről látszó protoplanetáris korong az AU Microscopii csillag körül. A csillag képe ki van takarva Lapjáról látszó protoplanetáris korong a HD 107146 csillag körül. A csillag képe ki van takarva A protoplanetáris korong, vagy proplid (nem protoplanetáris köd) általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek.
Csillagászat és Protoplanetáris korong · Protoplanetáris korong és Világűr ·
Sötét anyag
Tipikus galaxis forgási görbéje: az '''A''' görbe jelöli az előrejelzett sebességet, eszerint a galaxisok külső csillagai nagyon lassan keringenek a középpont körül. A '''B''' görbe jelöli a megfigyelt értéket. A kettő közti különbség a sötét anyag létét valószínűsíti. A Világegyetem tömegének nagy részét nem a sötét anyag alkotja A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk.
Csillagászat és Sötét anyag · Sötét anyag és Világűr ·
Szabálytalan galaxis
A Kis Magellán-felhő, az egyik legközelebbi szabálytalan galaxis A Messier 82 a Hubble űrtávcső felvételén A szabálytalan galaxisok olyan galaxisok, amelyeknél központi mag és szimmetriatengely sem figyelhető meg.
Csillagászat és Szabálytalan galaxis · Szabálytalan galaxis és Világűr ·
Szaturnusz
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után.
Csillagászat és Szaturnusz · Szaturnusz és Világűr ·
Szupernóva
Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.
Csillagászat és Szupernóva · Szupernóva és Világűr ·
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Csillagászat és Tömeg · Tömeg és Világűr ·
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Csillagászat és Tejútrendszer · Tejútrendszer és Világűr ·
Uránusz
Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója.
Csillagászat és Uránusz · Uránusz és Világűr ·
Vénusz
A Vénusz a második bolygó a Naptól, keringési ideje 224,7 földi nap.
Csillagászat és Vénusz · Vénusz és Világűr ·
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Csillagászat és Vörös óriás · Vörös óriás és Világűr ·
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csillagászat és Világűr
- Mi van a közös Csillagászat és Világűr
- Közötti hasonlóságok Csillagászat és Világűr
Összehasonlítását Csillagászat és Világűr
Csillagászat 260 kapcsolatokat, ugyanakkor Világűr 344. Ami közös bennük 59, a Jaccard index 9.77% = 59 / (260 + 344).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillagászat és Világűr. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
