Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Csillagászat és Szupernóva

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Csillagászat és Szupernóva

Csillagászat vs. Szupernóva

A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága. Az NGC 4526 spirálgalaxisban fellángolt SN 1994D Ia típusú szupernóva (balra lent) maradványa a Spitzer űrtávcső (infravörös, a képen pirossal), a Hubble űrtávcső (látható fény, a képen sárgával) és a Chandra űrtávcső (röntgen, a képen zölddel és kékkel) képeiből összeállítva A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, melynek során a csillag luminozitása (néhány hónapon keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

Közötti hasonlóságok Csillagászat és Szupernóva

Csillagászat és Szupernóva 33 közös dolog (a Uniópédia): Androméda-galaxis, Csillag, Csillagkeletkezés, Fénysebesség, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Galaxis, Gamma-kitörés, Gamma-sugárzás, Gravitáció, Hélium, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Johannes Kepler, Kettőscsillag, Latin nyelv, Magfúzió, Magyar Csillagászati Egyesület, Nap, Naprendszer, Proton, Pulzár, Színképelemzés, Szupernóva-maradvány, Távcső, Tejútrendszer, Tycho Brahe, Urán, ..., Vörös óriás, Világegyetem, 20. század. Bővíteni index (3 több) »

Androméda-galaxis

Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.

Androméda-galaxis és Csillagászat · Androméda-galaxis és Szupernóva · Többet látni »

Csillag

date.

Csillag és Csillagászat · Csillag és Szupernóva · Többet látni »

Csillagkeletkezés

A Hubble felvétele az S106 csillagképződési régióról A csillagkeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagközi gázfelhőkben, elsősorban a gravitáció összehúzó hatására csillagok jönnek létre.

Csillagászat és Csillagkeletkezés · Csillagkeletkezés és Szupernóva · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Csillagászat és Fénysebesség · Fénysebesség és Szupernóva · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Csillagászat és Föld · Föld és Szupernóva · Többet látni »

Fehér törpe

A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.

Csillagászat és Fehér törpe · Fehér törpe és Szupernóva · Többet látni »

Fekete lyuk

plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.

Csillagászat és Fekete lyuk · Fekete lyuk és Szupernóva · Többet látni »

Galaxis

Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.

Csillagászat és Galaxis · Galaxis és Szupernóva · Többet látni »

Gamma-kitörés

Fantáziakép egy gamma-kitörésről A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol gamma-ray burst-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám).

Csillagászat és Gamma-kitörés · Gamma-kitörés és Szupernóva · Többet látni »

Gamma-sugárzás

A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.

Csillagászat és Gamma-sugárzás · Gamma-sugárzás és Szupernóva · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Csillagászat és Gravitáció · Gravitáció és Szupernóva · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Csillagászat és Hélium · Hélium és Szupernóva · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Csillagászat és Hidrogén · Hidrogén és Szupernóva · Többet látni »

Hold

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.

Csillagászat és Hold · Hold és Szupernóva · Többet látni »

Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.

Csillagászat és Hubble űrtávcső · Hubble űrtávcső és Szupernóva · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Csillagászat és Johannes Kepler · Johannes Kepler és Szupernóva · Többet látni »

Kettőscsillag

A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.

Csillagászat és Kettőscsillag · Kettőscsillag és Szupernóva · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Csillagászat és Latin nyelv · Latin nyelv és Szupernóva · Többet látni »

Magfúzió

Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.

Csillagászat és Magfúzió · Magfúzió és Szupernóva · Többet látni »

Magyar Csillagászati Egyesület

A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) a legnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesület.

Csillagászat és Magyar Csillagászati Egyesület · Magyar Csillagászati Egyesület és Szupernóva · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Csillagászat és Nap · Nap és Szupernóva · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Csillagászat és Naprendszer · Naprendszer és Szupernóva · Többet látni »

Proton

Nincs leírás.

Csillagászat és Proton · Proton és Szupernóva · Többet látni »

Pulzár

A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).

Csillagászat és Pulzár · Pulzár és Szupernóva · Többet látni »

Színképelemzés

Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.

Csillagászat és Színképelemzés · Színképelemzés és Szupernóva · Többet látni »

Szupernóva-maradvány

A Nagy Magellán-Felhő legismertebb szupernóva-maradványa, az N49 Az N69A szupernóva-maradvány a Nagy Magellán-Felhőben A szupernóva-maradvány (angolul supernova remnant, SNR) izzó gázfelhő, mely egy csillag szupernóvaként történő fellángolása után képződik a csillag lerobbant külső rétegeiből.

Csillagászat és Szupernóva-maradvány · Szupernóva és Szupernóva-maradvány · Többet látni »

Távcső

A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.

Csillagászat és Távcső · Szupernóva és Távcső · Többet látni »

Tejútrendszer

A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.

Csillagászat és Tejútrendszer · Szupernóva és Tejútrendszer · Többet látni »

Tycho Brahe

Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546. december 14. – Benátky nad Jizerou, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.

Csillagászat és Tycho Brahe · Szupernóva és Tycho Brahe · Többet látni »

Urán

Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.

Csillagászat és Urán · Szupernóva és Urán · Többet látni »

Vörös óriás

A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.

Csillagászat és Vörös óriás · Szupernóva és Vörös óriás · Többet látni »

Világegyetem

A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.

Csillagászat és Világegyetem · Szupernóva és Világegyetem · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Csillagászat · 20. század és Szupernóva · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Csillagászat és Szupernóva

Csillagászat 260 kapcsolatokat, ugyanakkor Szupernóva 116. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 8.78% = 33 / (260 + 116).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csillagászat és Szupernóva. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: