Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Cserhát és Salgótarján

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Cserhát és Salgótarján

Cserhát vs. Salgótarján

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja. Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.

Közötti hasonlóságok Cserhát és Salgótarján

Cserhát és Salgótarján 39 közös dolog (a Uniópédia): Akác, Árpád-ház, Baglyasalja, Balassagyarmat, Bányászat, Bátonyterenye, Duna, Feketefenyő, Gyertyános–tölgyes, Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal, Ipoly, Ipolytarnóc, Karancs (hegység), Karancsalja, Kisterenye, Litke, Losonc, Magyarország, Matricum flóravidék, Mátra, Medves-fennsík, Nógrád vármegye, Palóc, Pásztó, Salgó, Somoskő, Somoskőújfalu, Szécsény, Szlovákia, Tarján (törzs), ..., Tarján-patak, Tisza, Zagyva, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna, 1960-as évek, 1990-es évek, 21-es főút (Magyarország), 22-es főút (Magyarország). Bővíteni index (9 több) »

Akác

Az akác (Robinia) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a bükkönyformák (Faboideae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség.

Akác és Cserhát · Akác és Salgótarján · Többet látni »

Árpád-ház

Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.

Árpád-ház és Cserhát · Árpád-ház és Salgótarján · Többet látni »

Baglyasalja

Baglyasalja Salgótarján egyik városrésze.

Baglyasalja és Cserhát · Baglyasalja és Salgótarján · Többet látni »

Balassagyarmat

Balassagyarmat város, Nógrád vármegye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Balassagyarmat és Cserhát · Balassagyarmat és Salgótarján · Többet látni »

Bányászat

A csódi-hegyi kőbánya Dunabogdány közelében A mára elhagyott István akna Pécsett A bányászat a Föld tömegéből, illetve annak kérgéből a hasznosítható ásványi nyersanyagok kutatásával, feltárásával, kitermelésével, minőségjavításával (előkészítésével, osztályozásával), szállításával, esetenként késztermék gyártásával és kereskedelmével foglalkozó tevékenységek összessége.

Bányászat és Cserhát · Bányászat és Salgótarján · Többet látni »

Bátonyterenye

Bátonyterenye Nógrád vármegye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye.

Bátonyterenye és Cserhát · Bátonyterenye és Salgótarján · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Cserhát és Duna · Duna és Salgótarján · Többet látni »

Feketefenyő

A feketefenyő (Pinus nigra) a tűnyalábos fenyő nemzetségbe tartozó, örökzöld fenyőfaj.

Cserhát és Feketefenyő · Feketefenyő és Salgótarján · Többet látni »

Gyertyános–tölgyes

gyertyánossá ''(Carpinion betuli)'' alakul A gyertyános–tölgyes Magyarországon a 400 m és 600 m közötti magasságok legjellemzőbb erdőtípusa.

Cserhát és Gyertyános–tölgyes · Gyertyános–tölgyes és Salgótarján · Többet látni »

Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal

| A Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal a MÁV 81-es számú nem villamosított vasúti fővonala a Zagyva völgyében.

Cserhát és Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal · Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal és Salgótarján · Többet látni »

Ipoly

A folyó Ipolyságnál Az Ipoly folyó Szlovákiában és Magyarországon, a Duna egyetlen bal oldali mellékfolyója Magyarországon.

Cserhát és Ipoly · Ipoly és Salgótarján · Többet látni »

Ipolytarnóc

Ipolytarnóc község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Cserhát és Ipolytarnóc · Ipolytarnóc és Salgótarján · Többet látni »

Karancs (hegység)

A Karancs (am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon.

Cserhát és Karancs (hegység) · Karancs (hegység) és Salgótarján · Többet látni »

Karancsalja

Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Cserhát és Karancsalja · Karancsalja és Salgótarján · Többet látni »

Kisterenye

Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye legészakibb fekvésű városrésze, korábban önálló község.

Cserhát és Kisterenye · Kisterenye és Salgótarján · Többet látni »

Litke

Litke község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.

Cserhát és Litke · Litke és Salgótarján · Többet látni »

Losonc

A római katolikus templom A református templom (1853) neológ zsinagóga (1926–2016) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. o.) város Szlovákiában.

Cserhát és Losonc · Losonc és Salgótarján · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Cserhát és Magyarország · Magyarország és Salgótarján · Többet látni »

Matricum flóravidék

A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő flóravidéke.

Cserhát és Matricum flóravidék · Matricum flóravidék és Salgótarján · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Cserhát és Mátra · Mátra és Salgótarján · Többet látni »

Medves-fennsík

A Kis-Salgó vagy más néven Boszorkány-kő. A háttérben Salgótarján A Medves-fennsík (szlovákul: Medvedia výšina) Magyarország és Európa legnagyobb területű bazaltplatója Magyarország és Szlovákia határán.

Cserhát és Medves-fennsík · Medves-fennsík és Salgótarján · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Cserhát és Nógrád vármegye · Nógrád vármegye és Salgótarján · Többet látni »

Palóc

#ÁTIRÁNYÍTÁS palócok.

Cserhát és Palóc · Palóc és Salgótarján · Többet látni »

Pásztó

Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.

Cserhát és Pásztó · Pásztó és Salgótarján · Többet látni »

Salgó

Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Cserhát és Salgó · Salgó és Salgótarján · Többet látni »

Somoskő

Somoskő település 1977 óta Salgótarján településrésze, korábban önálló község volt, mely 2017-ben az Országgyűlés döntése alapján a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet viselheti.

Cserhát és Somoskő · Salgótarján és Somoskő · Többet látni »

Somoskőújfalu

Somoskőújfalu község Nógrád vármegyében a Salgótarjáni járásban.

Cserhát és Somoskőújfalu · Salgótarján és Somoskőújfalu · Többet látni »

Szécsény

Ferencrendi kolostor a katolikus templommal Szécsényi konföderáció oklevele Szécsény város Nógrád vármegyében, a Szécsényi járás központja.

Cserhát és Szécsény · Salgótarján és Szécsény · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Cserhát és Szlovákia · Salgótarján és Szlovákia · Többet látni »

Tarján (törzs)

A tarján törzs a magyar törzsszövetség egyik magyar törzse volt.

Cserhát és Tarján (törzs) · Salgótarján és Tarján (törzs) · Többet látni »

Tarján-patak

A Tarján-patak egy magyarországi patak, amely Salgótarjánon átfolyva Kisterenyénél torkollik a Zagyvába.

Cserhát és Tarján-patak · Salgótarján és Tarján-patak · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Cserhát és Tisza · Salgótarján és Tisza · Többet látni »

Zagyva

A Zagyva a Tisza középső szakaszának legjelentősebb jobb parti mellékfolyója, a Nyugat-Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője.

Cserhát és Zagyva · Salgótarján és Zagyva · Többet látni »

Zagyvapálfalva

Zagyvapálfalva egykor önálló község, 1961 óta Salgótarján része.

Cserhát és Zagyvapálfalva · Salgótarján és Zagyvapálfalva · Többet látni »

Zagyvaróna

Zagyvafő várának rekonstrukciós rajza Zagyvaróna 1973 óta Salgótarjánhoz tartozó egykori község a Zagyva forrása közelében.

Cserhát és Zagyvaróna · Salgótarján és Zagyvaróna · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Cserhát · 1960-as évek és Salgótarján · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Cserhát · 1990-es évek és Salgótarján · Többet látni »

21-es főút (Magyarország)

A 21-es számú főút Hatvan és Somoskőújfalu között halad a Zagyva völgyében.

21-es főút (Magyarország) és Cserhát · 21-es főút (Magyarország) és Salgótarján · Többet látni »

22-es főút (Magyarország)

A 22-es számú főút Nógrád vármegye egyik legfontosabb útja, a 2-es és a 21-es főutakat köti össze.

22-es főút (Magyarország) és Cserhát · 22-es főút (Magyarország) és Salgótarján · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Cserhát és Salgótarján

Cserhát 328 kapcsolatokat, ugyanakkor Salgótarján 479. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 4.83% = 39 / (328 + 479).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Cserhát és Salgótarján. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »