Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Bölcske, Bikács, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Járás, Kajdacs, Közös önkormányzati hivatal, Község, Madocsa, Magyarország, Nagydorog, Németkér, Paks, Paksi járás, Pálfa, Pusztahencse, Sárszentlőrinc, Tengelic (település), Tolna vármegye, 1950-es járásrendezés.
Bölcske
Bölcske község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Bölcske · Többet látni »
Bikács
Bikács (németül Wiekatsch) község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Bikács · Többet látni »
Dunaföldvár
Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna vármegye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér vármegyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.
Új!!: Paksi járás és Dunaföldvár · Többet látni »
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Dunaszentgyörgy · Többet látni »
Gerjen
Gerjen község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Gerjen · Többet látni »
Györköny
Györköny község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Györköny · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Paksi járás és Járás · Többet látni »
Kajdacs
Kajdacs község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Kajdacs · Többet látni »
Közös önkormányzati hivatal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körjegyzőség.
Új!!: Paksi járás és Közös önkormányzati hivatal · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Paksi járás és Község · Többet látni »
Madocsa
Madocsa község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Madocsa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Paksi járás és Magyarország · Többet látni »
Nagydorog
Nagydorog nagyközség Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Nagydorog · Többet látni »
Németkér
Németkér (németül Kier vagy Kremling) község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Németkér · Többet látni »
Paks
Paks város logója Paks (régi németül: Pax an der Donau) város Tolna vármegyében, a Paksi járás központja.
Új!!: Paksi járás és Paks · Többet látni »
Paksi járás
A Paksi járás Tolna vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Paksi járás és Paksi járás · Többet látni »
Pálfa
Pálfa község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Pálfa · Többet látni »
Pusztahencse
Pusztahencse község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Pusztahencse · Többet látni »
Sárszentlőrinc
Sárszentlőrinc község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Paksi járás és Sárszentlőrinc · Többet látni »
Tengelic (település)
Tengelic község Tolna vármegyében, a Paksi járásban.
Új!!: Paksi járás és Tengelic (település) · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Paksi járás és Tolna vármegye · Többet látni »
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
Új!!: Paksi járás és 1950-es járásrendezés · Többet látni »
