Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
49 kapcsolatok: Csurka István, Darvasi István, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gazsó L. Ferenc, Grósz Károly, Hazafias Népfront, Július 11., Jobboldal, Konzervativizmus, Kormány (állami szerv), Liberalizmus, Magyar Demokrata Fórum, Magyar forint, Magyar Hírlap (egyértelműsítő lap), Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyar Nemzet (napilap, 2019–), Magyar nyelv, Magyar sajtótörténet, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarország, Magyarország 1957–1989 között, Május 16., Napilap, Népszabadság, Népszava, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Országgyűlési képviselő, Privatizáció, Ringier, Ringier Kiadó Kft., Stefka István, Szakszervezetek Országos Tanácsa, Széles Gábor (üzletember), Szombathy Pál, Tabloid, The Daily Telegraph, The Guardian, The Independent, The Times, Világgazdaság (napilap), Vince Mátyás, 1968, 1980-as évek, 1989, 1990-es évek, 2003, 2004, 2005, 2022.
Csurka István
Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus.
Új!!: Magyar Hírlap és Csurka István · Többet látni »
Darvasi István
Darvasi István (Debrecen, 1920. augusztus 13. – Budapest, 1994. július 29.) magyar újságíró, publicista, szerkesztő, politikus, 1968-tól 1984-ig a Magyar Hírlap alapító főszerkesztője, 1963 és 1985 között országgyűlési képviselő.
Új!!: Magyar Hírlap és Darvasi István · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Magyar Hírlap és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Gazsó L. Ferenc
Gazsó L. Ferenc, eredeti nevén Gazsó Ferenc (Budapest, 1953. augusztus 7. –) Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró, író, jogász.
Új!!: Magyar Hírlap és Gazsó L. Ferenc · Többet látni »
Grósz Károly
Ronald Reagan és Grósz Károly találkozója 1988 nyarán Grósz Károly (Miskolc, 1930. augusztus 1. – Gödöllő, 1996. január 7.) magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára.
Új!!: Magyar Hírlap és Grósz Károly · Többet látni »
Hazafias Népfront
A Hazafias Népfront (rövidítve: HNF) sajátos társadalmi szervezet volt 1954 és 1990 között, amelynek célja „a magyar társadalom valamennyi osztályának, rétegének összefogása” volt.
Új!!: Magyar Hírlap és Hazafias Népfront · Többet látni »
Július 11.
Névnapok: Lili, Nóra + Amábel, Bence, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Csende, Csendike, Eleonóra, Elga, Félix, Helga, Helka, Helma, Helza, Holda, Hulda, Lilian, Liliróza, Lilla, Nella, Nelli, Norina, Olga, Olivér, Piusz, Placid, Placida, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Szederke, Szende, Szendike, Ulrik.
Új!!: Magyar Hírlap és Július 11. · Többet látni »
Jobboldal
A jobboldal azon politikai eszmék, ideológiák csoportja, melyek fő jellemzője a társadalom hierarchikus felépítésének elfogadása, az emberek közötti társadalmi és anyagi egyenlőtlenség adottságként kezelése és helyeslése.
Új!!: Magyar Hírlap és Jobboldal · Többet látni »
Konzervativizmus
Edmund Burke (1729–1797) A konzervativizmus szociális és politikai eszmerendszer.
Új!!: Magyar Hírlap és Konzervativizmus · Többet látni »
Kormány (állami szerv)
A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.
Új!!: Magyar Hírlap és Kormány (állami szerv) · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Magyar Hírlap és Liberalizmus · Többet látni »
Magyar Demokrata Fórum
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) magyarországi politikai párt volt, a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar Demokrata Fórum · Többet látni »
Magyar forint
A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar forint · Többet látni »
Magyar Hírlap (egyértelműsítő lap)
*Magyar Hírlap (1849–1852) napilap.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar Hírlap (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)
A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »
Magyar Nemzet (napilap, 2019–)
A Magyar Nemzet (2019 előtt Magyar Idők) magyarországi, jobboldali-konzervatív, deklaráltan kormánypárti politikai napilap.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar Nemzet (napilap, 2019–) · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyar sajtótörténet
A ''Magyar Hírmondó'' egyik 1780. évi számából A Vasárnapi Ujság beszámolója Jókai Mór temetéséről A magyar sajtótörténet a 18.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar sajtótörténet · Többet látni »
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyarország · Többet látni »
Magyarország 1957–1989 között
Magyarország 1956–1989 közötti időszaka, más néven a Kádár-korszak Magyarország, pontosabban a Magyar Népköztársaság 1956.
Új!!: Magyar Hírlap és Magyarország 1957–1989 között · Többet látni »
Május 16.
Névnapok: Mózes, Botond + Hannibál, János, Nepomuk, Pellegrin, Simon, Sion, Szimonett, Szimonetta, Ubul, Ugod.
Új!!: Magyar Hírlap és Május 16. · Többet látni »
Napilap
A napilap (vagy régies, de még ma is használatos megnevezéssel: hírlap) napi aktualitású eseményeket közlő, legalább hetente négy alkalommal megjelenő újság.
Új!!: Magyar Hírlap és Napilap · Többet látni »
Népszabadság
A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016.
Új!!: Magyar Hírlap és Népszabadság · Többet látni »
Népszava
A Népszava nagy múltú magyar baloldali politikai napilap.
Új!!: Magyar Hírlap és Népszava · Többet látni »
Nemzeti Hírközlési Hatóság
A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) a Kormány irányítása, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter felügyelete alatt működő kormányhivatal volt, amelynek jogállását az elektronikus hírközlésről szóló 2003.
Új!!: Magyar Hírlap és Nemzeti Hírközlési Hatóság · Többet látni »
Országgyűlési képviselő
Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.
Új!!: Magyar Hírlap és Országgyűlési képviselő · Többet látni »
Privatizáció
A privatizáció vagy magánosítás az állam tulajdonát képező vagyontárgy magánkézbe adása.
Új!!: Magyar Hírlap és Privatizáció · Többet látni »
Ringier
A Ringier 1833-ban alapított svájci székhelyű lapkiadó vállalkozás.
Új!!: Magyar Hírlap és Ringier · Többet látni »
Ringier Kiadó Kft.
A Ringier Kiadó Kft. a svájci Ringier lapkiadó vállalat magyarországi leányvállalata volt, 1993 és 2014 között működött.
Új!!: Magyar Hírlap és Ringier Kiadó Kft. · Többet látni »
Stefka István
Stefka István (Budapest, 1943. június 8. –) Táncsics Mihály-díjas magyar újságíró, lapigazgató, címzetes egyetemi docens.
Új!!: Magyar Hírlap és Stefka István · Többet látni »
Szakszervezetek Országos Tanácsa
A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) a magyar ágazati és egyéb szakszervezeteket összefogó és irányító választott testület volt.
Új!!: Magyar Hírlap és Szakszervezetek Országos Tanácsa · Többet látni »
Széles Gábor (üzletember)
Széles Gábor (Újpest, 1945. július 8. –) magyar üzletember, a székesfehérvári székhelyű Videoton és Ikarus nagyvállalatok elnök-tulajdonosa.
Új!!: Magyar Hírlap és Széles Gábor (üzletember) · Többet látni »
Szombathy Pál
Szombathy Pál (Bácsalmás, 1969. július 10. –) magyar újságíró, publicista, televíziós műsorvezető.
Új!!: Magyar Hírlap és Szombathy Pál · Többet látni »
Tabloid
Tabloid formátumú lapok egy brit újságos standon A tabloid kifejezést eredetileg kizárólag újságokra használták és formai megkülönböztetést jelentett.
Új!!: Magyar Hírlap és Tabloid · Többet látni »
The Daily Telegraph
A The Daily Telegraph, online a The Telegraph, egy 1855-ben alapított brit konzervatív napilap.
Új!!: Magyar Hírlap és The Daily Telegraph · Többet látni »
The Guardian
A The Guardian (magyarul am. „Az őr”) egy brit országos napilap, mely nemzetközi multimédiás és webes jelenléttel is bír.
Új!!: Magyar Hírlap és The Guardian · Többet látni »
The Independent
A The Independent (angolul am. független) egy 1986-ban alapított brit napilap, melynek tulajdonosa Tony O'Reilly ír üzletember.
Új!!: Magyar Hírlap és The Independent · Többet látni »
The Times
A The Times (ejtsd: dö tájmz) konzervatív brit napilap, külföldön időnként The London Times, illetve The Times of London néven említik, a sok azonos nevű angol nyelvű laptól megkülönböztetendő.
Új!!: Magyar Hírlap és The Times · Többet látni »
Világgazdaság (napilap)
A Világgazdaság (a lap beceneve: zöld újság) 1969-től megjelenő, a magyar és a világgazdaságról, üzleti életről tájékoztató napilap volt, amelyet az 1980-as években csak zárt körben terjesztettek.
Új!!: Magyar Hírlap és Világgazdaság (napilap) · Többet látni »
Vince Mátyás
Vince Mátyás (Budapest, 1946. december 31. –) Rózsa Ferenc- és Opus-díjas újságíró, az MTI volt elnöke.
Új!!: Magyar Hírlap és Vince Mátyás · Többet látni »
1968
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Hírlap és 1968 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Hírlap és 1980-as évek · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Hírlap és 1989 · Többet látni »
1990-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Magyar Hírlap és 1990-es évek · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Magyar Hírlap és 2003 · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Magyar Hírlap és 2004 · Többet látni »
2005
* A fizika világéve.
Új!!: Magyar Hírlap és 2005 · Többet látni »
2022
---- A 2022-es évben kezdődött meg a Covid19-pandémia miatt bevezetett korlátozások feloldása világszerte, az egyre szélesebb körökben elérhető vakcinák miatt.
Új!!: Magyar Hírlap és 2022 · Többet látni »
