Közötti hasonlóságok Csehszlovákia és Németország történelme
Csehszlovákia és Németország történelme 14 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Hitler, Anschluss, Antant, Első világháború, Keleti blokk, Második világháború, Müncheni egyezmény, Német Demokratikus Köztársaság, Nyugat-Németország, Potsdami konferencia, Prága, Prágai tavasz, Szilézia, Szudétavidék.
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Adolf Hitler és Csehszlovákia · Adolf Hitler és Németország történelme ·
Anschluss
Német csapatok bevonulása Bécsbe Az osztrák rendőrök felesketése Hitlerre (Bécs) Az Anschluss (Anschluß) Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette a német nemzetiszocialista uralom alatt.
Anschluss és Csehszlovákia · Anschluss és Németország történelme ·
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Antant és Csehszlovákia · Antant és Németország történelme ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Csehszlovákia és Első világháború · Első világháború és Németország történelme ·
Keleti blokk
A keleti blokk egykori országai A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.
Csehszlovákia és Keleti blokk · Keleti blokk és Németország történelme ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Csehszlovákia és Második világháború · Második világháború és Németország történelme ·
Müncheni egyezmény
A müncheni egyezmény 1938.
Csehszlovákia és Müncheni egyezmény · Müncheni egyezmény és Németország történelme ·
Német Demokratikus Köztársaság
Németország megszállási övezetei (1945) A Német Demokratikus Köztársaság (röviden NDK, németül Deutsche Demokratische Republik, DDR, nem hivatalos elnevezéssel Kelet-Németország) szocialista állam volt, amely 1949 és 1990 között létezett Németország szovjet megszállási zónájában. Északról a Balti-tenger, keletről Lengyelország, délkeletről Csehszlovákia, nyugatról és délnyugatról Nyugat-Németország határolta. Az NDK-hoz tartozott még Berlin keleti fele (Kelet-Berlin), ami az egykori szovjet megszállási szektorba eső területet jelentette. Az ország fővárosa hivatalosan Berlin volt, a gyakorlatban azonban ez csak Kelet-Berlint jelentette, hiszen a város nyugati felét (Nyugat-Berlin) amerikai, brit és francia zónákra osztották fel a nyugati szövetséges államok és a két városrészt fal választotta el 1961-től 1989-es leomlásáig. Az NDK a hidegháború éveiben a keleti blokk államai közé tartozott. Az országban többpártrendszer működött, de a választásokat jellemzően a Német Szocialista Egységpárt vezette koalíció nyerte. Az NDK gazdasága a szocialista típusú tervgazdálkodáson alapult, az állam működésében pedig az állambiztonsági szerv (Stasi) kezében összpontosuló rendkívül nagy hatalom különösen meghatározó volt.
Csehszlovákia és Német Demokratikus Köztársaság · Német Demokratikus Köztársaság és Németország történelme ·
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Csehszlovákia és Nyugat-Németország · Németország történelme és Nyugat-Németország ·
Potsdami konferencia
Attlee, Truman és Sztálin a konferencián A második világháború európai szakaszának befejezését követően a szövetséges nagyhatalmak vezetői a Németország fővárosa mellett fekvő Potsdamban tartották újabb tárgyalásukat 1945.
Csehszlovákia és Potsdami konferencia · Németország történelme és Potsdami konferencia ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Csehszlovákia és Prága · Németország történelme és Prága ·
Prágai tavasz
A prágai tavasz 1968 januárjától augusztus végéig tartó csehszlovákiai kísérlet volt az „emberarcú szocializmus” megteremtésére, a politikai, társadalmi és gazdasági élet, a párt és az állam demokratizálására.
Csehszlovákia és Prágai tavasz · Németország történelme és Prágai tavasz ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Csehszlovákia és Szilézia · Németország történelme és Szilézia ·
Szudétavidék
Szudétavidék (csehül és szlovákul: Sudety; csehül pohraniční území; németül: Sudetenland, lengyelül: Kraj Sudetów) néven nevezték Csehország azon határvidékeit, ahol a német lakosság volt többségben.
Csehszlovákia és Szudétavidék · Németország történelme és Szudétavidék ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csehszlovákia és Németország történelme
- Mi van a közös Csehszlovákia és Németország történelme
- Közötti hasonlóságok Csehszlovákia és Németország történelme
Összehasonlítását Csehszlovákia és Németország történelme
Csehszlovákia 154 kapcsolatokat, ugyanakkor Németország történelme 472. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.24% = 14 / (154 + 472).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csehszlovákia és Németország történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: