Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Csehország világörökségi helyszínei és Kutná Hora
Csehország világörökségi helyszínei és Kutná Hora 19 közös dolog (a Uniópédia): Barokk, Ciszterciek, Csehország, Egyesült Királyság, Ezüst, Gótika, Harmincéves háború, II. Vencel cseh király, Jan Blažej Santini-Aichel, Olaszország, Püspök, Prága, Szent Borbála-templom (Kutná Hora), Szlovákia, 13. század, 14. század, 18. század, 19. század, 20. század.
Barokk
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.
Barokk és Csehország világörökségi helyszínei · Barokk és Kutná Hora ·
Ciszterciek
A ciszterci rend vagy ciszterciták (rövidítve O.Cist., teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis; magyarul gyakran cisztercita rendként említik) nagy múltú római katolikus szerzetesrend.
Ciszterciek és Csehország világörökségi helyszínei · Ciszterciek és Kutná Hora ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Csehország világörökségi helyszínei · Csehország és Kutná Hora ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Csehország világörökségi helyszínei és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Kutná Hora ·
Ezüst
Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.
Csehország világörökségi helyszínei és Ezüst · Ezüst és Kutná Hora ·
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Csehország világörökségi helyszínei és Gótika · Gótika és Kutná Hora ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Csehország világörökségi helyszínei és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Kutná Hora ·
II. Vencel cseh király
II. Vencel cseh és lengyel király II.
Csehország világörökségi helyszínei és II. Vencel cseh király · II. Vencel cseh király és Kutná Hora ·
Jan Blažej Santini-Aichel
Jan Blažej Santini-Aichel (Prága, 1677. február 3. – Prága, 1723. december 7.) olasz származású jelentős cseh építész, aki sajátságos stílusáról az úgynevezett barokk gótikáról vált ismertté.
Csehország világörökségi helyszínei és Jan Blažej Santini-Aichel · Jan Blažej Santini-Aichel és Kutná Hora ·
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Csehország világörökségi helyszínei és Olaszország · Kutná Hora és Olaszország ·
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Csehország világörökségi helyszínei és Püspök · Kutná Hora és Püspök ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Csehország világörökségi helyszínei és Prága · Kutná Hora és Prága ·
Szent Borbála-templom (Kutná Hora)
A csehországi Kutná Hora városában található Szent Borbála-templom a csehországi késő gótika egyik legnevezetesebb épülete.
Csehország világörökségi helyszínei és Szent Borbála-templom (Kutná Hora) · Kutná Hora és Szent Borbála-templom (Kutná Hora) ·
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Csehország világörökségi helyszínei és Szlovákia · Kutná Hora és Szlovákia ·
13. század
A 13.
13. század és Csehország világörökségi helyszínei · 13. század és Kutná Hora ·
14. század
A 14.
14. század és Csehország világörökségi helyszínei · 14. század és Kutná Hora ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Csehország világörökségi helyszínei · 18. század és Kutná Hora ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Csehország világörökségi helyszínei · 19. század és Kutná Hora ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Csehország világörökségi helyszínei · 20. század és Kutná Hora ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Csehország világörökségi helyszínei és Kutná Hora
- Mi van a közös Csehország világörökségi helyszínei és Kutná Hora
- Közötti hasonlóságok Csehország világörökségi helyszínei és Kutná Hora
Összehasonlítását Csehország világörökségi helyszínei és Kutná Hora
Csehország világörökségi helyszínei 103 kapcsolatokat, ugyanakkor Kutná Hora 71. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 10.92% = 19 / (103 + 71).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Csehország világörökségi helyszínei és Kutná Hora. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
