Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ciprus történelme és I. Manuél bizánci császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Ciprus történelme és I. Manuél bizánci császár

Ciprus történelme vs. I. Manuél bizánci császár

Ciprus történelme, ami körülbelül 11 000 évre nyúlik vissza, katonai és politikai konfliktusok sorozatából áll, mivel a sziget – elhelyezkedése miatt – minden térségbeli hatalom számára stratégiailag fontos szerepet töltött be. I.

Közötti hasonlóságok Ciprus történelme és I. Manuél bizánci császár

Ciprus történelme és I. Manuél bizánci császár 13 közös dolog (a Uniópédia): Amalrik jeruzsálemi király, Antiokheia, Bizánci Birodalom, Châtillon Rajnald antiochiai fejedelem, Ciprus (sziget), Damietta, I. Alexiosz bizánci császár, Jeruzsálemi Királyság, Kilikiai Örmény Királyság, Konstantinápoly, Szaladin egyiptomi szultán, Szeldzsuk-dinasztia, Velencei Köztársaság.

Amalrik jeruzsálemi király

Amalrik (ismert még mint Amalrich;,; 1136 – Jeruzsálem, 1174. július 11.) 1152–1162 között Jaffa és Aszkalon grófja, majd 1162–1174 között Jeruzsálem királya.

Amalrik jeruzsálemi király és Ciprus történelme · Amalrik jeruzsálemi király és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Antiokheia és Ciprus történelme · Antiokheia és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Bizánci Birodalom és Ciprus történelme · Bizánci Birodalom és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Châtillon Rajnald antiochiai fejedelem

Châtillon Rajnald (franciául Renauld de Châtillon, kb. 1125 – 1187. július 4.) Antiochia fejedelme volt 1153-1160/61 között és Oultrejordain (Jordánontúl) ura 1175-től haláláig.

Châtillon Rajnald antiochiai fejedelem és Ciprus történelme · Châtillon Rajnald antiochiai fejedelem és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Ciprus (sziget)

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².

Ciprus (sziget) és Ciprus történelme · Ciprus (sziget) és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Damietta

Damietta (arab neve دمياط, tudományos átiratban Dimyāṭ, magyarosan Dimját) kikötőváros Egyiptomban, a Nílus deltájában Kairótól 160 km-re északra.

Ciprus történelme és Damietta · Damietta és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

I. Alexiosz bizánci császár

I.

Ciprus történelme és I. Alexiosz bizánci császár · I. Alexiosz bizánci császár és I. Manuél bizánci császár · Többet látni »

Jeruzsálemi Királyság

A Jeruzsálemi Királyság (ismert még mint Jeruzsálemi Latin Királyság) történelmi keresztes állam volt Levante déli részén.

Ciprus történelme és Jeruzsálemi Királyság · I. Manuél bizánci császár és Jeruzsálemi Királyság · Többet látni »

Kilikiai Örmény Királyság

Címere A Kilikiai Örmény Királyság, más néven Kis-Örményország (örmény nyelven Կիլիկիոյ Հայկական Թագաւորութիւն) független állam volt 1199-től 1375-ig Kilikiában, a Bizánci Birodalom területén.

Ciprus történelme és Kilikiai Örmény Királyság · I. Manuél bizánci császár és Kilikiai Örmény Királyság · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Ciprus történelme és Konstantinápoly · I. Manuél bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Szaladin egyiptomi szultán

An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűsítve Szaladin (Tikrit, 1137 – Damaszkusz, 1193. március 4.) kurd származású egyiptomi hadvezér, Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a hadtörténet egyik legkiemelkedőbb stratégája.

Ciprus történelme és Szaladin egyiptomi szultán · I. Manuél bizánci császár és Szaladin egyiptomi szultán · Többet látni »

Szeldzsuk-dinasztia

A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.

Ciprus történelme és Szeldzsuk-dinasztia · I. Manuél bizánci császár és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Ciprus történelme és Velencei Köztársaság · I. Manuél bizánci császár és Velencei Köztársaság · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Ciprus történelme és I. Manuél bizánci császár

Ciprus történelme 291 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Manuél bizánci császár 180. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 2.76% = 13 / (291 + 180).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Ciprus történelme és I. Manuél bizánci császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »