Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
109 kapcsolatok: A Magyar Köztársaság elnöke, Alsótábla, Augusztus 31., Az 1945–1947-es magyarországi parlamenti ciklus országgyűlési képviselőinek listája, Balközép Párt, Baloldali Blokk, Bauer Tamás, Budapest, Cenzus, Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Deák Párt, Deák-párt, December 11., December 22., December 31., Egységes Párt, Ellenzéki Párt, Erdély, Faji megkülönböztetés, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Felirati Párt, Felsőtábla, Gödöllő, Határozati Párt, Hazafias Népfront, Horthy Miklós (kormányzó), I. Ferenc József magyar király, I. Ferenc magyar király, I. József magyar király, I. Lipót magyar király, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ifj. Rajk László, II. Ferdinánd magyar király, II. Lipót magyar király, II. Mátyás magyar király, III. Ferdinánd magyar király, III. Károly magyar király, Július 5., Kádár János (politikus), Károlyi Mihály-kormány, Kecskemét, Kiegyezés, Király Zoltán (politikus), Konzervatív, Konzervatív Párt, Konzervatív Párt (Magyarország), Liberalizmus, Liberális, Magyar Élet Pártja, Magyar Kommunista Párt, ..., Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, Magyar Radikális Párt, Magyar választási rendszer, Magyarország, Magyarország 1919–1945 között, Magyarország alaptörvénye, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Nemzeti Egység Pártja, Nemzeti Parasztpárt, Nemzeti Választási Bizottság, Nemzeti Választási Iroda, November 10., November 4., Október 15., Országgyűlés, Országgyűlési képviselő, Országos 1848-as Párt, Osztrák–Magyar Monarchia, Parlament, Polgári Demokrata Párt (1940), Rend (feudalizmus), Tamás Gáspár Miklós, Törvényhatósági jogú város, Teleki László (politikus, 1811–1861), Tildy Zoltán (politikus), V. Ferdinánd magyar király, Választójog, 15. század, 1608, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1861, 1865, 1867, 1874, 1920, 1920-as választások, 1922-es választások, 1925, 1926-os választások, 1931-es választások, 1935-ös választások, 1937, 1938, 1939-es választások, 1944, 1945, 1947, 1947-es választások, 1949, 1953, 1966, 1970, 1983, 1985, 1989, 2011. évi CCIII. törvény. Bővíteni index (59 több) »
A Magyar Köztársaság elnöke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarország köztársasági elnöke.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és A Magyar Köztársaság elnöke · Többet látni »
Alsótábla
Az Alsótábla (még: kamara, képviselőház) a magyar országgyűlés alsóháza a Felsőtábla mellett a kétkamarás rendi országgyűlések időszakában (1608-1848), az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Alsótábla · Többet látni »
Augusztus 31.
Névnapok: Erika, Bella + Aida, Aldán, Amina, Amira, Árisz, Arisztid, Dórabella, Hanga, Izabella, Metella, Móna, Pamína, Rajmond, Rajmonda, Rajmund, Rajmunda, Ramóna.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Augusztus 31. · Többet látni »
Az 1945–1947-es magyarországi parlamenti ciklus országgyűlési képviselőinek listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Az 1945–1947-es magyarországi parlamenti ciklus nemzetgyűlési képviselőinek listája.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Az 1945–1947-es magyarországi parlamenti ciklus országgyűlési képviselőinek listája · Többet látni »
Balközép Párt
A Balközép Párt a korábbi Határozati Párt tagjaiból alakult Tisza Kálmán és köre vezérletével, s nézetrendszerében is azonos volt vele.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Balközép Párt · Többet látni »
Baloldali Blokk
A Baloldali Blokk nevű magyar politikai szövetség a kommunisták kezdeményezésére jött létre 1946.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Baloldali Blokk · Többet látni »
Bauer Tamás
Bauer Tamás (Budapest, 1946. május 6. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, politikus.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Bauer Tamás · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Budapest · Többet látni »
Cenzus
A cenzus latin eredetű szó.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Cenzus · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Deák Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Deák-párt.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Deák Párt · Többet látni »
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője. A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Deák-párt · Többet látni »
December 11.
Névnapok: Árpád + Árpádina, Artúr, Damáz, Dániel, Daniló, Dános, Szabin.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és December 11. · Többet látni »
December 22.
Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és December 22. · Többet látni »
December 31.
Az év utolsó napja.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és December 31. · Többet látni »
Egységes Párt
Az Egységes Párt (EP), hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt (1922–1932, Nemzeti Egység Pártja: 1932–1938 között, 1939 után Magyar Élet Pártja) a két világháború között működött magyarországi politikai párt volt, mely fennállása során, többszöri átalakulása és névváltoztatása ellenére minden választást megnyert.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Egységes Párt · Többet látni »
Ellenzéki Párt
Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Ellenzéki Párt · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Erdély · Többet látni »
Faji megkülönböztetés
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rasszizmus.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Faji megkülönböztetés · Többet látni »
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (ismertebb nevén Független Kisgazdapárt, rövidítve FKgP) programja szerint a gazdák, a mezőgazdasági alkalmazottak, és városi polgárok érdekeit képviselő jobboldali magyarországi párt volt.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt · Többet látni »
Felirati Párt
A Felirati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Deák Ferenc vezetésével létrejött politikai csoportosulás, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos, uralkodóhoz intézett felirat mellett érvelt.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Felirati Párt · Többet látni »
Felsőtábla
A Felsőtábla (főtábla, főrendi tábla) a magyar országgyűlés felsőháza az alsótábla mellett, a kéttáblás (kétkamarás) rendi országgyűlések időszakában, 1608-tól 1848-ig, az első népképviseleti országgyűlésig.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Felsőtábla · Többet látni »
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Gödöllő · Többet látni »
Határozati Párt
A Határozati Párt az 1861-es magyarországi országgyűlésen Teleki László vezetésével létrejött politikai csoportosulás volt, amely a tanácskozás eredményének kifejezésére a hagyományos uralkodóhoz intézett felirat helyett a határozati forma mellett érvelt.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Határozati Párt · Többet látni »
Hazafias Népfront
A Hazafias Népfront (rövidítve: HNF) sajátos társadalmi szervezet volt 1954 és 1990 között, amelynek célja „a magyar társadalom valamennyi osztályának, rétegének összefogása” volt.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Hazafias Népfront · Többet látni »
Horthy Miklós (kormányzó)
Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Horthy Miklós (kormányzó) · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és I. Ferenc magyar király · Többet látni »
I. József magyar király
I. József (Bécs, 1678.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és I. József magyar király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és I. Lipót magyar király · Többet látni »
Ideiglenes Nemzetgyűlés
Ideiglenes Nemzetgyűlés: a Magyarország szovjet hadsereg által megszállt területéről összegyűlt országos törvényhozó testület, amely 1944.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Ideiglenes Nemzetgyűlés · Többet látni »
Ifj. Rajk László
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rajk László (építész).
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Ifj. Rajk László · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Lipót magyar király
II.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és II. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
III. Károly magyar király
III.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és III. Károly magyar király · Többet látni »
Július 5.
Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Július 5. · Többet látni »
Kádár János (politikus)
Kádár János, születési nevén Czermanik János József (a magyar dokumentumokba már Csermanek Jánosként került be) (Fiume, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) magyar politikus, a modern kori magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Kádár János (politikus) · Többet látni »
Károlyi Mihály-kormány
Károlyi kormánya Károlyi beszéde a köztársaság kikiáltása után 1918. november 16-án (1080p) Linder Béla "Nem akarok több katonát látni" beszéde (1080p videó) A Károlyi Mihály-kormány 1918.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Károlyi Mihály-kormány · Többet látni »
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Kecskemét · Többet látni »
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Kiegyezés · Többet látni »
Király Zoltán (politikus)
Király Zoltán (Kiskunfélegyháza, 1948. május 23. –) magyar újságíró, pedagógus, vállalkozó, országgyűlési képviselő.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Király Zoltán (politikus) · Többet látni »
Konzervatív
#ÁTIRÁNYÍTÁS Konzervativizmus.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Konzervatív · Többet látni »
Konzervatív Párt
#ÁTIRÁNYÍTÁS Konzervatív Párt (egyértelműsítő lap).
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Konzervatív Párt · Többet látni »
Konzervatív Párt (Magyarország)
A Konzervatív Párt egy 1846.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Konzervatív Párt (Magyarország) · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Liberalizmus · Többet látni »
Liberális
#ÁTIRÁNYÍTÁS liberalizmus.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Liberális · Többet látni »
Magyar Élet Pártja
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egységes Párt#Magyar Élet Pártja.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyar Élet Pártja · Többet látni »
Magyar Kommunista Párt
A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyar Kommunista Párt · Többet látni »
Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) egy 1944.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyar Nemzeti Függetlenségi Front · Többet látni »
Magyar Radikális Párt
A Magyar Radikális Párt (MRP) egy rövid életű radikális baloldali párt volt a második világháború utáni Magyarországon, 1945 és 1949 között.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyar Radikális Párt · Többet látni »
Magyar választási rendszer
A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (parlamenti választások) és a helyi önkormányzati választásokat.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyar választási rendszer · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyarország · Többet látni »
Magyarország 1919–1945 között
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Királyság (1920–1945).
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyarország 1919–1945 között · Többet látni »
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyarország alaptörvénye · Többet látni »
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (röviden: MSZDP) egy 1890.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Magyarországi Szociáldemokrata Párt · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Második világháború · Többet látni »
Nemzeti Egység Pártja
#ÁTIRÁNYÍTÁS Egységes Párt#Nemzeti Egység Pártja.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Nemzeti Egység Pártja · Többet látni »
Nemzeti Parasztpárt
A Nemzeti Parasztpárt alapításának 50. évfordulójára emelt emlékmű Makón, a Maros partján A Nemzeti Parasztpárt magyar agrárpárt volt, amelyet 1939-ben alapítottak népi írók és paraszt-politikusok.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Nemzeti Parasztpárt · Többet látni »
Nemzeti Választási Bizottság
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB, 2013-ig Országos Választási Bizottság, OVB) a választási panaszokat elbíráló önmeghatározása szerint független testület Magyarországon.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Nemzeti Választási Bizottság · Többet látni »
Nemzeti Választási Iroda
A Nemzeti Választási Iroda független, autonóm államigazgatási szerv Magyarországon, amelyet a választások előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó központi feladatok ellátására hozott létre a jogalkotó keretében.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Nemzeti Választási Iroda · Többet látni »
November 10.
Névnapok: Réka + András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és November 10. · Többet látni »
November 4.
Névnapok: Károly + Berill, Életke, Ellina, Florinda, Karla, Karlotta, Karola, Karolin, Karolina, Karolt, László, Lina, Linett, Linetta, Modeszta, Mózes, Oguz, Sarlott, Sarolta, Vitális.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és November 4. · Többet látni »
Október 15.
Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Október 15. · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Országgyűlés · Többet látni »
Országgyűlési képviselő
Országgyűlési képviselők az Országházban Az országgyűlési képviselő (vagy parlamenti képviselő) egy ország vagy tartomány törvényhozó testületében, parlamentjében szavazati joggal rendelkező személy.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Országgyűlési képviselő · Többet látni »
Országos 1848-as Párt
Az Országos 1848-as Párt, vagy Országos 48-as párt, vagy 1848-as Párt (1870-ig Szélsőbal) Kossuth Lajos híveinek kiegyezés utáni választási pártja volt Magyarországon.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Országos 1848-as Párt · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Parlament
A budapesti Országház A parlament modern államokban a törvényhozó testület.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Parlament · Többet látni »
Polgári Demokrata Párt (1940)
A Polgári Demokrata Párt (PDP) egy rövid életű, kis magyar nemzeti liberális párt volt az 1940-es évek közepén-végén.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Polgári Demokrata Párt (1940) · Többet látni »
Rend (feudalizmus)
harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Rend (feudalizmus) · Többet látni »
Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós, beceneve: TGM (Kolozsvár, 1948. november 28. – Budapest, 2023. január 15.), erdélyi magyar származású marxista filozófus, politikus, köz- és újságíró, egyetemi oktató, az ezredforduló magyar filozófiájának legnagyobb hatású, nemzetközileg ismert és elismert alakja.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Tamás Gáspár Miklós · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Teleki László (politikus, 1811–1861)
Gróf széki Teleki László (Pest, 1811. február 11. – Pest, 1861. május 7.) magyar politikus, író.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Teleki László (politikus, 1811–1861) · Többet látni »
Tildy Zoltán (politikus)
Festetics-palota, Pollack Mihály tér 3.) Sírja a Farkasréti temetőben: 49/7-2-6. Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18. – Budapest, 1961. augusztus 3.) református lelkész, politikus, magyar miniszterelnök, majd köztársasági elnök.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Tildy Zoltán (politikus) · Többet látni »
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Választójog
Választójognak nevezzük az állam polgárainak azon jogát, melynek során részt vesznek a közösség képviselőtestületének, vezetőjének a megválasztásában illetve a népszavazáson.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és Választójog · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 15. század · Többet látni »
1608
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1608 · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1861 · Többet látni »
1865
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1865 · Többet látni »
1867
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1867 · Többet látni »
1874
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1874 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1920 · Többet látni »
1920-as választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1920-as_választások.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1920-as választások · Többet látni »
1922-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1922-es_választások.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1922-es választások · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1925 · Többet látni »
1926-os választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1926-os_választások.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1926-os választások · Többet látni »
1931-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1931-es_választások.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1931-es választások · Többet látni »
1935-ös választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1935-ös_választások.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1935-ös választások · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1937 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1938 · Többet látni »
1939-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az_1939-es_választások.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1939-es választások · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1944 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1945 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1947 · Többet látni »
1947-es választások
#ÁTIRÁNYÍTÁS 1947-es magyarországi országgyűlési választás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1947-es választások · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1949 · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1953 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1966 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1970 · Többet látni »
1983
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1983 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1985 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 1989 · Többet látni »
2011. évi CCIII. törvény
A 2011.
Új!!: Magyarországi országgyűlési választások és 2011. évi CCIII. törvény · Többet látni »
