Charleroi és Pfalzi örökösödési háború

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Charleroi és Pfalzi örökösödési háború

Charleroi vs. Pfalzi örökösödési háború

Charleroi (franciául / vallonul Tchålerwè) belga város, egyben alapfokú közigazgatási egység, község Vallónia régióban, Hainaut tartományban található, az azonos nevű járás ''(arondissement)'' központja. A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.

Dél-Németalföld

Dél-Németalföld, egy kora újkori történelmi régió volt Németalföld korábban egységes államának, a Tizenhét Tartománynak déli, katolikusok lakta részén, amely történelme során mindvégig a Német-római Birodalom részét képezte, a Burgundiai körzet részeként.

Charleroi és Dél-Németalföld · Dél-Németalföld és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Charleroi és Franciaország · Franciaország és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Rijswijki béke

A Huis ter Nieuwburg palota, 1697. A rijswijki békeszerződések, amelyeket 1697.

Charleroi és Rijswijki béke · Pfalzi örökösödési háború és Rijswijki béke · Többet látni »

Sébastien Le Prestre de Vauban

Sébastien Le Prestre, Seigneur de Vauban, később Marquis de Vauban (1633. május 1. vagy május 4. (május 15-én lett megkeresztelve) – 1707. március 30.) Franciaország marsallja, kora leghíresebb hadmérnöke és hadi építésze volt.

Charleroi és Sébastien Le Prestre de Vauban · Pfalzi örökösödési háború és Sébastien Le Prestre de Vauban · Többet látni »

Spanyol örökösödési háború

A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.

Charleroi és Spanyol örökösödési háború · Pfalzi örökösödési háború és Spanyol örökösödési háború · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Charleroi és XIV. Lajos francia király · Pfalzi örökösödési háború és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Charleroi · 20. század és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »