Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Canberra és Peking

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Canberra és Peking

Canberra vs. Peking

Canberra Ausztrália fővárosa. Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.

Közötti hasonlóságok Canberra és Peking

Canberra és Peking 13 közös dolog (a Uniópédia): Új-Zéland, Ausztrália (ország), Egyesült Királyság, Japán, Kína, Mandarin nyelv, Második világháború, Szingapúr, Vietnám, Wellington (Új-Zéland), 19. század, 1950-es évek, 1960-as évek.

Új-Zéland

Nincs leírás.

Új-Zéland és Canberra · Új-Zéland és Peking · Többet látni »

Ausztrália (ország)

Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.

Ausztrália (ország) és Canberra · Ausztrália (ország) és Peking · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Canberra és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Peking · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Canberra és Japán · Japán és Peking · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Canberra és Kína · Kína és Peking · Többet látni »

Mandarin nyelv

right A sztenderd mandarin nyelv Kína, Tajvan és Szingapúr hivatalos nyelve.

Canberra és Mandarin nyelv · Mandarin nyelv és Peking · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Canberra és Második világháború · Második világháború és Peking · Többet látni »

Szingapúr

Szingapúr, hivatalosan a Szingapúri Köztársaság, független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén.

Canberra és Szingapúr · Peking és Szingapúr · Többet látni »

Vietnám

Vietnám vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén.

Canberra és Vietnám · Peking és Vietnám · Többet látni »

Wellington (Új-Zéland)

Wellington (maori nevén Te Whanganui-a-Tara, Poneke vagy Upoko-o-te-Ika-a-Māui) Új-Zéland fővárosa és Auckland után a második legnagyobb városa.

Canberra és Wellington (Új-Zéland) · Peking és Wellington (Új-Zéland) · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

19. század és Canberra · 19. század és Peking · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

1950-es évek és Canberra · 1950-es évek és Peking · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Canberra · 1960-as évek és Peking · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Canberra és Peking

Canberra 122 kapcsolatokat, ugyanakkor Peking 367. Ami közös bennük 13, a Jaccard index 2.66% = 13 / (122 + 367).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Canberra és Peking. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »