Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király
Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.
Közötti különbség Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király
Caernarfoni vár vs. I. Eduárd angol király
A 13. században épített caernarfoni vár egyike a legimpozánsabb középkori építményeknek az Egyesült Királyság területén. I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Közötti hasonlóságok Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király
Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király 7 közös dolog (a Uniópédia): Beaumarisi vár, Conwyi vár, Harlechi vár, I. Vilmos angol király, II. Eduárd angol király, Kasztíliai Eleonóra angol királyné, Wales.
A vár belső udvara A beaumarisi vár Észak-Wales egyik műemléke, Beaumaris városban, Anglesey szigeten, Gwynedd megyében.
Beaumarisi vár és Caernarfoni vár · Beaumarisi vár és I. Eduárd angol király · Többet látni »
Conwy vára (korábbi nevén Conway) egyike a legimpozánsabb középkori erődítményeknek az Egyesült Királyság területén.
Caernarfoni vár és Conwyi vár · Conwyi vár és I. Eduárd angol király · Többet látni »
A harlechi vár Észak-Wales egyik műemléke, kettős falú vár, mely egy tengerhez közeli dombon helyezkedik el.
Caernarfoni vár és Harlechi vár · Harlechi vár és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I.
Caernarfoni vár és I. Vilmos angol király · I. Eduárd angol király és I. Vilmos angol király · Többet látni »
II.
Caernarfoni vár és II. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és II. Eduárd angol király · Többet látni »
Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.
Caernarfoni vár és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · I. Eduárd angol király és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Caernarfoni vár és Wales · I. Eduárd angol király és Wales · Többet látni »
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király
- Mi van a közös Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király
- Közötti hasonlóságok Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király
Összehasonlítását Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király
Caernarfoni vár 66 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Eduárd angol király 107. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 4.05% = 7 / (66 + 107).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Caernarfoni vár és I. Eduárd angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
