Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Böőr Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Böőr Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott

Böőr Zoltán vs. Magyar labdarúgó-válogatott

Böőr Zoltán (Debrecen, 1978. augusztus 14. –) magyar válogatott labdarúgó. A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.

Közötti hasonlóságok Böőr Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott

Böőr Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott 7 közös dolog (a Uniópédia): Újpest FC, Debrecen, Debreceni VSC (labdarúgás), Labdarúgó-Európa-bajnokság, Magyarország, Puskás Ferenc (labdarúgó), San Marinó-i labdarúgó-válogatott.

Újpest FC

Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület labdarúgócsapata, melynek székhelye, Budapest IV. kerülete, tehát Újpest.

Újpest FC és Böőr Zoltán · Újpest FC és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Böőr Zoltán és Debrecen · Debrecen és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Debreceni VSC (labdarúgás)

A Debreceni Vasutas Sport Clubot (röviden: DVSC) 1902-ben alapították Egyetértés Futball Club néven, majd 1912 nyarán a csapat önállósodásával jött létre a Debreceni Vasutas Sport Club.

Böőr Zoltán és Debreceni VSC (labdarúgás) · Debreceni VSC (labdarúgás) és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Labdarúgó-Európa-bajnokság

A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezésében, négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna.

Böőr Zoltán és Labdarúgó-Európa-bajnokság · Labdarúgó-Európa-bajnokság és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Böőr Zoltán és Magyarország · Magyar labdarúgó-válogatott és Magyarország · Többet látni »

Puskás Ferenc (labdarúgó)

Puskás Ferenc, született Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok.

Böőr Zoltán és Puskás Ferenc (labdarúgó) · Magyar labdarúgó-válogatott és Puskás Ferenc (labdarúgó) · Többet látni »

San Marinó-i labdarúgó-válogatott

A San Marinó-i labdarúgó-válogatott (Olaszul: Nazionale di calcio di San Marino) San Marino nemzeti csapata, amelyet a San Marinó-i labdarúgó-szövetség irányít.

Böőr Zoltán és San Marinó-i labdarúgó-válogatott · Magyar labdarúgó-válogatott és San Marinó-i labdarúgó-válogatott · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Böőr Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott

Böőr Zoltán 43 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar labdarúgó-válogatott 461. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 1.39% = 7 / (43 + 461).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Böőr Zoltán és Magyar labdarúgó-válogatott. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »