Börzsöny (hegység) és Magyarország növényzete

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Börzsöny (hegység) és Magyarország növényzete

Börzsöny (hegység) vs. Magyarország növényzete

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik. Magyarország zöld műholdképe Juhász Gyula-emlékfa Makón Szinte Magyarország egész területe a Pannonicum flóratartomány belső részére esik; a flóratartomány határain kívülre csak kis, határszéli területei terjeszkednek.

Északi-középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható.

Északi-középhegység és Börzsöny (hegység) · Északi-középhegység és Magyarország növényzete · Többet látni »

Bükk (növénynemzetség)

Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek színe Japán fehér bükk ''(Fagus crenata)'' fiatal leveleinek fonáka A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal.

Börzsöny (hegység) és Bükk (növénynemzetség) · Bükk (növénynemzetség) és Magyarország növényzete · Többet látni »

Bükkösök

A bükkösök hazánkban középhegységek 600 m feletti zónájában, a nedvesebb, hidegebb völgyekben, és a csapadékos dombságokon fordulnak elő A bükkösök (Fagio medio-europaeum) a valódi mérsékelt övi lomberdők biomjába tartozó fás növénytársulások, melyeknek vezető, azaz kompetítor fajai a bükkök (Fagus silvatica).

Börzsöny (hegység) és Bükkösök · Bükkösök és Magyarország növényzete · Többet látni »

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.

Börzsöny (hegység) és Dunántúli-középhegység · Dunántúli-középhegység és Magyarország növényzete · Többet látni »

Fenyőfélék

Makedon fenyő és japán fehérfenyő hibridje (Pinus peuce × P. parviflora) a Minnesotai Arborétumban A fenyőfélék (ikermagvas fenyőfélék, egyes művekben erdeifenyő-félék; Pinaceae) a fenyőalakúak (Pinales) rendjének, sőt a tűlevelűek (Pinopsida) teljes osztályának legismertebb és legelterjedtebb, névadó családja mintegy 250, 10 nemzetségbe sorolt fajjal.

Börzsöny (hegység) és Fenyőfélék · Fenyőfélék és Magyarország növényzete · Többet látni »

Gyertyán

A gyertyán (Carpinus) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe, ezen belül a nyírfafélék (Betulaceae) családjába tartozó nemzetség.

Börzsöny (hegység) és Gyertyán · Gyertyán és Magyarország növényzete · Többet látni »

Juhar

A juhar vagy juharfa (Acer) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó nemzetség mintegy 200 fajjal.

Börzsöny (hegység) és Juhar · Juhar és Magyarország növényzete · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Börzsöny (hegység) és Kárpátok · Kárpátok és Magyarország növényzete · Többet látni »

Lösz

Kenesei-magaspart, Balatonkenese Löszfal, Balatonakarattya Mississippi, USA) Löszfal, Szulimán A lösz név a Rajna-melléki népies 'laza' jelentésű szóból származik, és mivel először ott tanulmányozták, megtartották e nevet.

Börzsöny (hegység) és Lösz · Lösz és Magyarország növényzete · Többet látni »

Magyar kőhúr

A magyar kőhúr (Minuartia frutescens) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó faj.

Börzsöny (hegység) és Magyar kőhúr · Magyar kőhúr és Magyarország növényzete · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Börzsöny (hegység) és Magyarország · Magyarország és Magyarország növényzete · Többet látni »

Miocén

A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.

Börzsöny (hegység) és Miocén · Magyarország növényzete és Miocén · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Börzsöny (hegység) és Nógrád vármegye · Magyarország növényzete és Nógrád vármegye · Többet látni »

Sajmeggy

A sajmeggy vagy pipaszármeggy (Prunus mahaleb) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó növényfaj, amit neveznek még török meggynek, szagos meggynek és mahaleb meggynek is.

Börzsöny (hegység) és Sajmeggy · Magyarország növényzete és Sajmeggy · Többet látni »

Sárga len

A sárga len (Linum flavum) a len nemzetségbe tartozó, Magyarországon is honos növényfaj.

Börzsöny (hegység) és Sárga len · Magyarország növényzete és Sárga len · Többet látni »

Tavaszi hérics

A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Börzsöny (hegység) és Tavaszi hérics · Magyarország növényzete és Tavaszi hérics · Többet látni »