Közötti hasonlóságok Bíró Attila (vízilabdázó) és Ferencvárosi TC (vízilabda)
Bíró Attila (vízilabdázó) és Ferencvárosi TC (vízilabda) 8 közös dolog (a Uniópédia): Csapó Gábor, Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály), Magyar vízilabdakupa, Magyarország, Vízilabda, 1987–1988-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály), 1988–1989-es magyar férfi vízilabdakupa, 1989–1990-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály).
Csapó Gábor
Csapó Gábor (Budapest, 1950. szeptember 20. – Budapest, 2022. november 27.) olimpiai bajnok, 272-szeres magyar válogatott vízilabdázó, edző, jogász.
Bíró Attila (vízilabdázó) és Csapó Gábor · Csapó Gábor és Ferencvárosi TC (vízilabda) ·
Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)
A magyar férfi vízilabda-bajnokság, hivatalos nevén: Országos bajnokság I (OB I) a Magyar Vízilabda-szövetség által szervezett vízilabda-versenysorozat, mely 1904 óta évente kerül megrendezésre.
Bíró Attila (vízilabdázó) és Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) · Ferencvárosi TC (vízilabda) és Magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) ·
Magyar vízilabdakupa
A magyar vízilabdakupát 1923-tól írja ki a Magyar Vízilabda-szövetség (a nők részére csak 2000 óta).
Bíró Attila (vízilabdázó) és Magyar vízilabdakupa · Ferencvárosi TC (vízilabda) és Magyar vízilabdakupa ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bíró Attila (vízilabdázó) és Magyarország · Ferencvárosi TC (vízilabda) és Magyarország ·
Vízilabda
Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.
Bíró Attila (vízilabdázó) és Vízilabda · Ferencvárosi TC (vízilabda) és Vízilabda ·
1987–1988-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)
Az 1987–1988-as magyar férfi vízilabda-bajnokság a nyolcvankettedik magyar vízilabda-bajnokság volt.
1987–1988-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) és Bíró Attila (vízilabdázó) · 1987–1988-as magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (vízilabda) ·
1988–1989-es magyar férfi vízilabdakupa
A magyar férfi vízilabdakupa 1988-1989-es kiírását a Ferencvárosi TC nyerte, amely a döntőben 14-10-re győzte le a Tatabányai Bányász csapatát.
1988–1989-es magyar férfi vízilabdakupa és Bíró Attila (vízilabdázó) · 1988–1989-es magyar férfi vízilabdakupa és Ferencvárosi TC (vízilabda) ·
1989–1990-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály)
Az 1989–1990-es magyar férfi vízilabda-bajnokság a nyolcvannegyedik magyar vízilabda-bajnokság volt.
1989–1990-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) és Bíró Attila (vízilabdázó) · 1989–1990-es magyar férfi vízilabda-bajnokság (első osztály) és Ferencvárosi TC (vízilabda) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bíró Attila (vízilabdázó) és Ferencvárosi TC (vízilabda)
- Mi van a közös Bíró Attila (vízilabdázó) és Ferencvárosi TC (vízilabda)
- Közötti hasonlóságok Bíró Attila (vízilabdázó) és Ferencvárosi TC (vízilabda)
Összehasonlítását Bíró Attila (vízilabdázó) és Ferencvárosi TC (vízilabda)
Bíró Attila (vízilabdázó) 45 kapcsolatokat, ugyanakkor Ferencvárosi TC (vízilabda) 107. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 5.26% = 8 / (45 + 107).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bíró Attila (vízilabdázó) és Ferencvárosi TC (vízilabda). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: