Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Békéscsaba és Fiktív helynevek Magyarországon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Békéscsaba és Fiktív helynevek Magyarországon

Békéscsaba vs. Fiktív helynevek Magyarországon

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye. A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.

Közötti hasonlóságok Békéscsaba és Fiktív helynevek Magyarországon

Békéscsaba és Fiktív helynevek Magyarországon 52 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Baja, Békés vármegye, Budapest, Cseres Tibor, Dél-Alföld, Debrecen, Dunántúl, Első világháború, Erdély, Hódmezővásárhely, Hunok, Kárpátalja, Középkor, Kecskemét, Kolera, Kondoros, Kossuth Rádió, Magyar Államvasutak Zrt., Magyarország, Magyarországi németek, Magyarországi szlovákok, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Mercedes-Benz, Mezőváros, Partium, Pécs, Rácok, Rendszerváltás Magyarországon, Románia, ..., Szabadka, Szarvas (település), Szatmárnémeti, Szőlő, Szeged, Szeged–Békéscsaba-vasútvonal, Szeghalom, Szerbia, Szilasi László, Szlovákia, Tótkomlós, Temesvár, Tiszakürt, Tiszántúl, Ukrajna, Vasút, Viharsarok (tájegység), 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1950-es évek, 1956-os forradalom, 1980-as évek, 1990-es évek. Bővíteni index (22 több) »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Békéscsaba · Alföld és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Baja

Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Békéscsaba és Baja · Baja és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

Békés vármegye és Békéscsaba · Békés vármegye és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Békéscsaba és Budapest · Budapest és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Cseres Tibor

Cseres Tibor (eredeti nevén Portik Cseres Tibor, Gyergyóremete, 1915. április 1. – Budapest, 1993. május 23.) Kossuth-díjas magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke.

Békéscsaba és Cseres Tibor · Cseres Tibor és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Dél-Alföld

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el.

Békéscsaba és Dél-Alföld · Dél-Alföld és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Békéscsaba és Debrecen · Debrecen és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Békéscsaba és Dunántúl · Dunántúl és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Békéscsaba és Első világháború · Első világháború és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Békéscsaba és Erdély · Erdély és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Békéscsaba és Hódmezővásárhely · Fiktív helynevek Magyarországon és Hódmezővásárhely · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Békéscsaba és Hunok · Fiktív helynevek Magyarországon és Hunok · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Békéscsaba és Kárpátalja · Fiktív helynevek Magyarországon és Kárpátalja · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Békéscsaba és Középkor · Fiktív helynevek Magyarországon és Középkor · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Békéscsaba és Kecskemét · Fiktív helynevek Magyarországon és Kecskemét · Többet látni »

Kolera

A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.

Békéscsaba és Kolera · Fiktív helynevek Magyarországon és Kolera · Többet látni »

Kondoros

Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.

Békéscsaba és Kondoros · Fiktív helynevek Magyarországon és Kondoros · Többet látni »

Kossuth Rádió

A Kossuth Rádió a Duna Médiaszolgáltató első számú rádióadója.

Békéscsaba és Kossuth Rádió · Fiktív helynevek Magyarországon és Kossuth Rádió · Többet látni »

Magyar Államvasutak Zrt.

#ÁTIRÁNYÍTÁS MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

Békéscsaba és Magyar Államvasutak Zrt. · Fiktív helynevek Magyarországon és Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Békéscsaba és Magyarország · Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi németek

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.

Békéscsaba és Magyarországi németek · Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarországi németek · Többet látni »

Magyarországi szlovákok

A magyarországi szlovákok a mai Magyarország területén lakó szlovák nemzetiség megnevezése.

Békéscsaba és Magyarországi szlovákok · Fiktív helynevek Magyarországon és Magyarországi szlovákok · Többet látni »

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.

Békéscsaba és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Fiktív helynevek Magyarországon és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »

Mercedes-Benz

A Mercedes-Benz német járműmárka a német Mercedes-Benz Group AG cég számos országban bejegyzett védjegye.

Békéscsaba és Mercedes-Benz · Fiktív helynevek Magyarországon és Mercedes-Benz · Többet látni »

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Békéscsaba és Mezőváros · Fiktív helynevek Magyarországon és Mezőváros · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Békéscsaba és Partium · Fiktív helynevek Magyarországon és Partium · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Békéscsaba és Pécs · Fiktív helynevek Magyarországon és Pécs · Többet látni »

Rácok

Rácország címere http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Szerbia_c%C3%ADmere Rácok a szerbek korábbi, 19. században még használatos elnevezése.

Békéscsaba és Rácok · Fiktív helynevek Magyarországon és Rácok · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Békéscsaba és Rendszerváltás Magyarországon · Fiktív helynevek Magyarországon és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Békéscsaba és Románia · Fiktív helynevek Magyarországon és Románia · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Békéscsaba és Szabadka · Fiktív helynevek Magyarországon és Szabadka · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Békéscsaba és Szarvas (település) · Fiktív helynevek Magyarországon és Szarvas (település) · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Békéscsaba és Szatmárnémeti · Fiktív helynevek Magyarországon és Szatmárnémeti · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Békéscsaba és Szőlő · Fiktív helynevek Magyarországon és Szőlő · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Békéscsaba és Szeged · Fiktív helynevek Magyarországon és Szeged · Többet látni »

Szeged–Békéscsaba-vasútvonal

| A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, – a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével – egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön.

Békéscsaba és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Fiktív helynevek Magyarországon és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Többet látni »

Szeghalom

Szeghalom Békés vármegye északi részén található, a Szeghalmi járás központja, a Dévaványai-sík keleti peremén (de gyakran említik a Sárrét fővárosaként is).

Békéscsaba és Szeghalom · Fiktív helynevek Magyarországon és Szeghalom · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Békéscsaba és Szerbia · Fiktív helynevek Magyarországon és Szerbia · Többet látni »

Szilasi László

Szilasi László (Békéscsaba, 1964. január 1. –) József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, író, egyetemi docens.

Békéscsaba és Szilasi László · Fiktív helynevek Magyarországon és Szilasi László · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Békéscsaba és Szlovákia · Fiktív helynevek Magyarországon és Szlovákia · Többet látni »

Tótkomlós

Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori temploma Tótkomlós város Békés vármegyében, az Orosházi járásban.

Békéscsaba és Tótkomlós · Fiktív helynevek Magyarországon és Tótkomlós · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Békéscsaba és Temesvár · Fiktív helynevek Magyarországon és Temesvár · Többet látni »

Tiszakürt

Tiszakürt egy község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában.

Békéscsaba és Tiszakürt · Fiktív helynevek Magyarországon és Tiszakürt · Többet látni »

Tiszántúl

A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.

Békéscsaba és Tiszántúl · Fiktív helynevek Magyarországon és Tiszántúl · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Békéscsaba és Ukrajna · Fiktív helynevek Magyarországon és Ukrajna · Többet látni »

Vasút

A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.

Békéscsaba és Vasút · Fiktív helynevek Magyarországon és Vasút · Többet látni »

Viharsarok (tájegység)

Gyula melletti Steigervald-tanyán A Viharsarok a Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egy részét felölelő tájegység neve, mely Féja Géza 1937-ben megjelent azonos című műve nyomán terjedt el, így talán ez a legfiatalabb magyarországi tájnév.

Békéscsaba és Viharsarok (tájegység) · Fiktív helynevek Magyarországon és Viharsarok (tájegység) · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Békéscsaba · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

1950-es évek

Nincs leírás.

1950-es évek és Békéscsaba · 1950-es évek és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

1956-os forradalom

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

1956-os forradalom és Békéscsaba · 1956-os forradalom és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

1980-as évek

Nincs leírás.

1980-as évek és Békéscsaba · 1980-as évek és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

1990-es évek

Nincs leírás.

1990-es évek és Békéscsaba · 1990-es évek és Fiktív helynevek Magyarországon · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Békéscsaba és Fiktív helynevek Magyarországon

Békéscsaba 659 kapcsolatokat, ugyanakkor Fiktív helynevek Magyarországon 1050. Ami közös bennük 52, a Jaccard index 3.04% = 52 / (659 + 1050).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Békéscsaba és Fiktív helynevek Magyarországon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: