Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Békés vármegye és Orosháza

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Békés vármegye és Orosháza

Békés vármegye vs. Orosháza

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban. Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.

Közötti hasonlóságok Békés vármegye és Orosháza

Békés vármegye és Orosháza 38 közös dolog (a Uniópédia): Békéscsaba, Csanádapáca, Csorvás, Dél-Alföld, Debrecen, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gádoros, Gerendás, Gyopárosfürdő, Gyula (Magyarország), Hódmezővásárhely, Honfoglalás, I. István magyar király, Kardoskút, Körösök, Kereszténydemokrata Néppárt, Kondoros, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Második világháború, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagyszénás, Németek, Orosházi járás, Pest (történelmi település), Pusztaföldvár, Románia, Románok, ..., Szarvas (település), Szlovákok, Tatárjárás Magyarországon, Tótkomlós, 14. század, 15. század, 18. század, 1960-as évek. Bővíteni index (8 több) »

Békéscsaba

Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.

Békés vármegye és Békéscsaba · Békéscsaba és Orosháza · Többet látni »

Csanádapáca

Csanádapáca község Békés vármegye Orosházi járásában.

Békés vármegye és Csanádapáca · Csanádapáca és Orosháza · Többet látni »

Csorvás

Csorvás város Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Békés vármegye és Csorvás · Csorvás és Orosháza · Többet látni »

Dél-Alföld

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el.

Békés vármegye és Dél-Alföld · Dél-Alföld és Orosháza · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Békés vármegye és Debrecen · Debrecen és Orosháza · Többet látni »

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.

Békés vármegye és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Orosháza · Többet látni »

Gádoros

Gádoros nagyközség Békés vármegye Orosházi járásában.

Békés vármegye és Gádoros · Gádoros és Orosháza · Többet látni »

Gerendás

Gerendás község Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Békés vármegye és Gerendás · Gerendás és Orosháza · Többet látni »

Gyopárosfürdő

Gyopárosfürdő „az Alföld gyöngye”-ként ismert, Orosházához tartozó üdülőhely Békés vármegyében.

Békés vármegye és Gyopárosfürdő · Gyopárosfürdő és Orosháza · Többet látni »

Gyula (Magyarország)

Gyula város Békés vármegyében, a Gyulai járás központja.

Békés vármegye és Gyula (Magyarország) · Gyula (Magyarország) és Orosháza · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Békés vármegye és Hódmezővásárhely · Hódmezővásárhely és Orosháza · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Békés vármegye és Honfoglalás · Honfoglalás és Orosháza · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Békés vármegye és I. István magyar király · I. István magyar király és Orosháza · Többet látni »

Kardoskút

Kardoskút község Békés vármegye Orosházi járásában.

Békés vármegye és Kardoskút · Kardoskút és Orosháza · Többet látni »

Körösök

Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.

Békés vármegye és Körösök · Körösök és Orosháza · Többet látni »

Kereszténydemokrata Néppárt

A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.

Békés vármegye és Kereszténydemokrata Néppárt · Kereszténydemokrata Néppárt és Orosháza · Többet látni »

Kondoros

Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.

Békés vármegye és Kondoros · Kondoros és Orosháza · Többet látni »

Magyar Szocialista Párt

A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.

Békés vármegye és Magyar Szocialista Párt · Magyar Szocialista Párt és Orosháza · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Békés vármegye és Magyarország · Magyarország és Orosháza · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Békés vármegye és Második világháború · Második világháború és Orosháza · Többet látni »

Medgyesegyháza

Medgyesegyháza kisváros Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.

Békés vármegye és Medgyesegyháza · Medgyesegyháza és Orosháza · Többet látni »

Mezőhegyes

Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság épülete Mezőhegyes város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.

Békés vármegye és Mezőhegyes · Mezőhegyes és Orosháza · Többet látni »

Mezőkovácsháza

Mezőkovácsháza város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb városa.

Békés vármegye és Mezőkovácsháza · Mezőkovácsháza és Orosháza · Többet látni »

Nagyszénás

Nagyszénás nagyközség Békés vármegye Orosházi járásában.

Békés vármegye és Nagyszénás · Nagyszénás és Orosháza · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Békés vármegye és Németek · Németek és Orosháza · Többet látni »

Orosházi járás

Az Orosházi járás Békés vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Békés vármegye és Orosházi járás · Orosháza és Orosházi járás · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Békés vármegye és Pest (történelmi település) · Orosháza és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pusztaföldvár

Pusztaföldvár község Békés vármegye Orosházi járásában.

Békés vármegye és Pusztaföldvár · Orosháza és Pusztaföldvár · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Békés vármegye és Románia · Orosháza és Románia · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Békés vármegye és Románok · Orosháza és Románok · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.

Békés vármegye és Szarvas (település) · Orosháza és Szarvas (település) · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Békés vármegye és Szlovákok · Orosháza és Szlovákok · Többet látni »

Tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.

Békés vármegye és Tatárjárás Magyarországon · Orosháza és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »

Tótkomlós

Nagykopáncs (Kopáncs-puszta) Árpád-kori temploma Tótkomlós város Békés vármegyében, az Orosházi járásban.

Békés vármegye és Tótkomlós · Orosháza és Tótkomlós · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Békés vármegye · 14. század és Orosháza · Többet látni »

15. század

A 15.

15. század és Békés vármegye · 15. század és Orosháza · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

18. század és Békés vármegye · 18. század és Orosháza · Többet látni »

1960-as évek

Nincs leírás.

1960-as évek és Békés vármegye · 1960-as évek és Orosháza · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Békés vármegye és Orosháza

Békés vármegye 236 kapcsolatokat, ugyanakkor Orosháza 274. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 7.45% = 38 / (236 + 274).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Békés vármegye és Orosháza. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: