Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Bécsi kongresszus és Második Lengyel Köztársaság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bécsi kongresszus és Második Lengyel Köztársaság

Bécsi kongresszus vs. Második Lengyel Köztársaság

A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt. Második Köztársaság az 1918–1939 között létező lengyel állam nem hivatalos neve. A függetlenség végleges elvesztése után Lengyelországot felosztották három állam közt: Ausztria, Oroszország és Poroszország. 1807-ben Napóleon létrehozta a lengyel államot pótló Varsói Hercegséget, amely 1815-ig létezett. A bécsi kongresszuson megalakították az Orosz Birodalommal perszonálunióban levő, elméletileg autonóm „kongresszusi” Lengyel Királyságot. Az oroszok nem tartották be a szerződést, korlátozták a lengyel autonómiát, ez két felkelést robbantott ki: az 1830. novemberit és az 1863. januárit. A poroszok az általuk elvett területeken megalakították Poseni Nagyhercegséget, az osztrákok pedig az általuk elvett egész területből Galícia és Lodoméria tartományt. 1815 és 1846 között egy félig független államocska is létezett Krakkói Köztársaság (Rzeczpospolita Krakowska) néven. Az első világháborúban a központi hatalmak elfoglalták az Oroszország által megszállt lengyel területeket (1915), lehetővé tették a lengyel Kormányzó Tanács (1916) és a kormány (1917, Jan Kucharzewski miniszterelnökkel) létrehozását. A központi hatalmak veresége lehetőséget adott a lengyeleknek, hogy visszaszerezzék a függetlenséget, amit 1918. november 11-én hirdettek ki. Józef Piłsudski lett az államfő (Naczelnik Państwa a köztársasági elnök kötelességeit teljesítette az elnökválasztásig).

Közötti hasonlóságok Bécsi kongresszus és Második Lengyel Köztársaság

Bécsi kongresszus és Második Lengyel Köztársaság 8 közös dolog (a Uniópédia): Egyesült Királyság, Gdańsk, I. Napóleon francia császár, Kongresszusi Lengyelország, Pomeránia, Porosz Királyság, Toruń, Varsói Hercegség.

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Bécsi kongresszus és Egyesült Királyság · Egyesült Királyság és Második Lengyel Köztársaság · Többet látni »

Gdańsk

Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.

Bécsi kongresszus és Gdańsk · Gdańsk és Második Lengyel Köztársaság · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Bécsi kongresszus és I. Napóleon francia császár · I. Napóleon francia császár és Második Lengyel Köztársaság · Többet látni »

Kongresszusi Lengyelország

Kongresszusi Lengyelország vagy Kongresszusi Királyság, formálisan Lengyel Királyság, a bécsi kongresszus döntése értelmében 1815-ben az Orosz Birodalom védnöksége alatt létrehozott autonóm alkotmányos Lengyel Királyság, a Napóleon francia császár által létrehozott, 1807–1815 között fennállt Varsói Hercegség egyik utódállama.

Bécsi kongresszus és Kongresszusi Lengyelország · Kongresszusi Lengyelország és Második Lengyel Köztársaság · Többet látni »

Pomeránia

Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.

Bécsi kongresszus és Pomeránia · Második Lengyel Köztársaság és Pomeránia · Többet látni »

Porosz Királyság

A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.

Bécsi kongresszus és Porosz Királyság · Második Lengyel Köztársaság és Porosz Királyság · Többet látni »

Toruń

A toruńi városháza. A Dabski-palota Toruńban. Toruń látképe 1684-ből Kopernikusz toruńi szobra Toruń (IPA:; németül Thorn, kasub nyelven Torń, régi magyar neve: Toronya) város Észak-Lengyelországban a Kujávia-pomerániai vajdaságban a Visztula partján.

Bécsi kongresszus és Toruń · Második Lengyel Köztársaság és Toruń · Többet látni »

Varsói Hercegség

A Varsói Hercegség egy I. Napóleon francia császár által 1807-ben Lengyelország területén kreált csatlós állam, amely 1815-ig Napóleon végső vereségéig állt fenn.

Bécsi kongresszus és Varsói Hercegség · Második Lengyel Köztársaság és Varsói Hercegség · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bécsi kongresszus és Második Lengyel Köztársaság

Bécsi kongresszus 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Második Lengyel Köztársaság 120. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 3.25% = 8 / (126 + 120).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bécsi kongresszus és Második Lengyel Köztársaság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: