Közötti hasonlóságok Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány
Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány 49 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Észak-bánsági körzet, Bácska, Bán (méltóság), Bánáti Köztársaság, Bánságok, Belgrád, Csehek, Dél-bánsági körzet, Duna, Első világháború, Etnikum, Habsburg Birodalom, Horvátok, I. Ferenc József magyar király, Jugoszlávia, Katonai határőrvidék, Kárpát-medence, Közép-bánsági körzet, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Nagybecskerek, Nagykikinda, Németek, Pancsova, Román Királyság, Román nyelv, ..., Románia, Románok, Száva, Szerémség, Szerb nyelv, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Török hódoltság, Temes vármegye, Temesköz, Tisza, Torontál vármegye, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Versec, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (19 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Bánság · Alföld és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Észak-bánsági körzet
Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.
Észak-bánsági körzet és Bánság · Észak-bánsági körzet és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Bácska és Bánság · Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Bán (méltóság) és Bánság · Bán (méltóság) és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Bánáti Köztársaság
A Bánáti Köztársaság vagy Bánsági Köztársaság rövid életű (24 napig fennállt) de facto állam, amelyet a Bánságban, vagy másik nevén a Bánátban kiáltottak ki 1918-ban.
Bánáti Köztársaság és Bánság · Bánáti Köztársaság és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Bánságok
A bánságok a középkorban a Magyar Királyság autonóm igazgatású mellékországai voltak, amelyek élén a bán, a magyar király helytartója állt.
Bánság és Bánságok · Bánságok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Bánság és Belgrád · Belgrád és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Bánság és Csehek · Csehek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Dél-bánsági körzet
A Dél-bánsági körzet (szerbül Јужнобанатски округ / Južnobanatski Okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány délkeleti részén, a Bánságban.
Bánság és Dél-bánsági körzet · Dél-bánsági körzet és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bánság és Duna · Duna és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Bánság és Első világháború · Első világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Etnikum
viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.
Bánság és Etnikum · Etnikum és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bánság és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Bánság és Horvátok · Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
I. Ferenc József magyar király
I.
Bánság és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Bánság és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Bánság és Katonai határőrvidék · Katonai határőrvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Bánság és Kárpát-medence · Kárpát-medence és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Közép-bánsági körzet
A Közép-bánsági körzet (szerbül Средњoбанатски округ / Srednjobanatski okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Bánság és Közép-bánsági körzet · Közép-bánsági körzet és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Bánság és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Bánság és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyarok
Nincs leírás.
Bánság és Magyarok · Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bánság és Magyarország · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Bánság és Második világháború · Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Bánság és Nagybecskerek · Nagybecskerek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Nagykikinda
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Bánság és Nagykikinda · Nagykikinda és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Bánság és Németek · Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Bánság és Pancsova · Pancsova és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Román Királyság
A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881.
Bánság és Román Királyság · Román Királyság és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Bánság és Román nyelv · Román nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Bánság és Románia · Románia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Bánság és Románok · Románok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Bánság és Száva · Száva és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Bánság és Szerémség · Szerémség és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bánság és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerb Vajdaság
A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.
Bánság és Szerb Vajdaság · Szerb Vajdaság és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.
Bánság és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Szerb Vajdaság és Temesi Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Bánság és Szerbek · Szerbek és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Bánság és Szerbia · Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Bánság és Szlovákok · Szlovákok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Bánság és Török hódoltság · Török hódoltság és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Bánság és Temes vármegye · Temes vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Bánság és Temesköz · Temesköz és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Bánság és Tisza · Tisza és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Bánság és Torontál vármegye · Torontál vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Trianoni békeszerződés
date.
Bánság és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Bánság és Ukránok · Ukránok és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Bánság és Versec · Vajdaság Autonóm Tartomány és Versec ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bánság · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány
- Mi van a közös Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány
- Közötti hasonlóságok Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány
Összehasonlítását Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány
Bánság 201 kapcsolatokat, ugyanakkor Vajdaság Autonóm Tartomány 223. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 11.56% = 49 / (201 + 223).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: