Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bánság és Torontál vármegye
Bánság és Torontál vármegye 43 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Arad vármegye, Bach-korszak, Bánáti Köztársaság, Béga, Békés vármegye, Belgrád, Csanád vármegye, Csongrád vármegye, Csongrád-Csanád vármegye, Duna, Habsburg Birodalom, Horvátok, I. Ferenc József magyar király, Jugoszláv Királyság, Jugoszlávia, Keve vármegye, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Maros, Nagybecskerek, Nagykikinda, Nagyszentmiklós, Németek, Oszmán Birodalom, Pancsova, Párdány, Pozsareváci béke, Románia, ..., Románok, Székelykeve, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Temes (folyó), Temes vármegye, Temesi Bánság, Tisza, Trianoni békeszerződés, Vajdaság Autonóm Tartomány. Bővíteni index (13 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Bánság · Alföld és Torontál vármegye ·
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Arad vármegye és Bánság · Arad vármegye és Torontál vármegye ·
Bach-korszak
Felix zu Schwarzenberg bemutatja az 1848. november 21-én létrehozott kormányát a császárnak A Magyar Királyság történetének 1851-től 1859-ig tartó időszakát Alexander Bach osztrák belügyminiszterről Bach-korszaknak szokták nevezni.
Bánság és Bach-korszak · Bach-korszak és Torontál vármegye ·
Bánáti Köztársaság
A Bánáti Köztársaság vagy Bánsági Köztársaság rövid életű (24 napig fennállt) de facto állam, amelyet a Bánságban, vagy másik nevén a Bánátban kiáltottak ki 1918-ban.
Bánáti Köztársaság és Bánság · Bánáti Köztársaság és Torontál vármegye ·
Béga
A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Bánság és Béga · Béga és Torontál vármegye ·
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Bánság és Békés vármegye · Békés vármegye és Torontál vármegye ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Bánság és Belgrád · Belgrád és Torontál vármegye ·
Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Bánság és Csanád vármegye · Csanád vármegye és Torontál vármegye ·
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Bánság és Csongrád vármegye · Csongrád vármegye és Torontál vármegye ·
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Bánság és Csongrád-Csanád vármegye · Csongrád-Csanád vármegye és Torontál vármegye ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bánság és Duna · Duna és Torontál vármegye ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bánság és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Torontál vármegye ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Bánság és Horvátok · Horvátok és Torontál vármegye ·
I. Ferenc József magyar király
I.
Bánság és I. Ferenc József magyar király · I. Ferenc József magyar király és Torontál vármegye ·
Jugoszláv Királyság
A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.
Bánság és Jugoszláv Királyság · Jugoszláv Királyság és Torontál vármegye ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Bánság és Jugoszlávia · Jugoszlávia és Torontál vármegye ·
Keve vármegye
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek.
Bánság és Keve vármegye · Keve vármegye és Torontál vármegye ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Bánság és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Torontál vármegye ·
Magyarok
Nincs leírás.
Bánság és Magyarok · Magyarok és Torontál vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bánság és Magyarország · Magyarország és Torontál vármegye ·
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Bánság és Maros · Maros és Torontál vármegye ·
Nagybecskerek
Nagybecskerek (szerbül Зрењанин / Zrenjanin, korábban Велики Бечкерек / Veliki Bečkerek, németül Großbetschkerek, románul Becicherecul Mare, szlovákul Zreňanin) Szerbia egyik legnagyobb városa, Vajdaság – Újvidék és Szabadka után – harmadik legnagyobb városa, szerbiai Bánság legnagyobb városa, a Közép-bánsági körzet székhelye s jelentős ipari s kulturális központ.
Bánság és Nagybecskerek · Nagybecskerek és Torontál vármegye ·
Nagykikinda
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Bánság és Nagykikinda · Nagykikinda és Torontál vármegye ·
Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklós (– régi helyesírással: Sînnicolau Mare,,, bánsági bolgárul: Smikluš) temes megyei város.
Bánság és Nagyszentmiklós · Nagyszentmiklós és Torontál vármegye ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Bánság és Németek · Németek és Torontál vármegye ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bánság és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Torontál vármegye ·
Pancsova
Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.
Bánság és Pancsova · Pancsova és Torontál vármegye ·
Párdány
Párdány (szerbül Међа / Međa) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.
Bánság és Párdány · Párdány és Torontál vármegye ·
Pozsareváci béke
A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.
Bánság és Pozsareváci béke · Pozsareváci béke és Torontál vármegye ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Bánság és Románia · Románia és Torontál vármegye ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Bánság és Románok · Románok és Torontál vármegye ·
Székelykeve
Székelykeve (szerbül Скореновац / Skorenovac, németül Skorenowatz) falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében.
Bánság és Székelykeve · Székelykeve és Torontál vármegye ·
Szerb Vajdaság
A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.
Bánság és Szerb Vajdaság · Szerb Vajdaság és Torontál vármegye ·
Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.
Bánság és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Szerb Vajdaság és Temesi Bánság és Torontál vármegye ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Bánság és Szerbek · Szerbek és Torontál vármegye ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Bánság és Szerbia · Szerbia és Torontál vármegye ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Bánság és Szlovákok · Szlovákok és Torontál vármegye ·
Temes (folyó)
A Temes (vagy Tamiš) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.
Bánság és Temes (folyó) · Temes (folyó) és Torontál vármegye ·
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Bánság és Temes vármegye · Temes vármegye és Torontál vármegye ·
Temesi Bánság
A Temesi Bánság (Temeschwarer/Temescher Banat, Banatus Temesvariensis) 1718 és 1778 között fennálló, közvetlenül Bécsből irányított tartomány volt.
Bánság és Temesi Bánság · Temesi Bánság és Torontál vármegye ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Bánság és Tisza · Tisza és Torontál vármegye ·
Trianoni békeszerződés
date.
Bánság és Trianoni békeszerződés · Torontál vármegye és Trianoni békeszerződés ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Torontál vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bánság és Torontál vármegye
- Mi van a közös Bánság és Torontál vármegye
- Közötti hasonlóságok Bánság és Torontál vármegye
Összehasonlítását Bánság és Torontál vármegye
Bánság 201 kapcsolatokat, ugyanakkor Torontál vármegye 86. Ami közös bennük 43, a Jaccard index 14.98% = 43 / (201 + 86).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bánság és Torontál vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
