Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bánság és Karánsebesi–lugosi bánság
Bánság és Karánsebesi–lugosi bánság 26 közös dolog (a Uniópédia): Arad vármegye, Barcsay Ákos, Bán (méltóság), Bánsági-hegyvidék, Borosjenő, Duna, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Karánsebes, Köprülü Mehmed, Krassó vármegye, Lugos, Magyar nyelv, Maros, Olt, Oszmán Birodalom, Partium, Pozsareváci béke, Resicabánya, Szörényi bánság, Török hódoltság, Temesköz, Temesvári vilajet, Vármegye, Versec, Vezír (muszlim méltóság).
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Arad vármegye és Bánság · Arad vármegye és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Barcsay Ákos
Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.
Bánság és Barcsay Ákos · Barcsay Ákos és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Bán (méltóság) és Bánság · Bán (méltóság) és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Bánsági-hegyvidék
A Bánsági-hegyek (románul Carpații Banatului) a Romániában található Nyugati-Kárpátok egyik hegycsoportja, amely kis részben átnyúlik Szerbiába is.
Bánság és Bánsági-hegyvidék · Bánsági-hegyvidék és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Borosjenő
Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.
Bánság és Borosjenő · Borosjenő és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bánság és Duna · Duna és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Bánság és Erdély · Erdély és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Bánság és Erdélyi Fejedelemség · Erdélyi Fejedelemség és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Bánság és Karánsebes · Karánsebes és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Köprülü Mehmed
#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Mehmed pasa.
Bánság és Köprülü Mehmed · Köprülü Mehmed és Karánsebesi–lugosi bánság ·
Krassó vármegye
Mátyás király halálakor Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Krassó vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Krassóvár központtal.
Bánság és Krassó vármegye · Karánsebesi–lugosi bánság és Krassó vármegye ·
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Bánság és Lugos · Karánsebesi–lugosi bánság és Lugos ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Bánság és Magyar nyelv · Karánsebesi–lugosi bánság és Magyar nyelv ·
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Bánság és Maros · Karánsebesi–lugosi bánság és Maros ·
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Bánság és Olt · Karánsebesi–lugosi bánság és Olt ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bánság és Oszmán Birodalom · Karánsebesi–lugosi bánság és Oszmán Birodalom ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Bánság és Partium · Karánsebesi–lugosi bánság és Partium ·
Pozsareváci béke
A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.
Bánság és Pozsareváci béke · Karánsebesi–lugosi bánság és Pozsareváci béke ·
Resicabánya
Resicabánya, az 1900-as évekig Resica (hagyományos helyi ejtés szerint Recița, vagy Reschitza) municípium Romániában, a Bánátban.
Bánság és Resicabánya · Karánsebesi–lugosi bánság és Resicabánya ·
Szörényi bánság
A Szörényi bánság a középkorban A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, amely a jelenleg Romániához tartozó Olténia nyugati, és a Bánság egy kis keleti részét foglalta magába.
Bánság és Szörényi bánság · Karánsebesi–lugosi bánság és Szörényi bánság ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Bánság és Török hódoltság · Karánsebesi–lugosi bánság és Török hódoltság ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Bánság és Temesköz · Karánsebesi–lugosi bánság és Temesköz ·
Temesvári vilajet
Kárpát-medence 1683-ban A Temesvári vilajet (vagy más írásmóddal Vilájet, Ejálet, Beglerbégség, Pasalik (vagy Eyâlet-i Tımışvar Temesvár Eyaleti vagy Tamışvar Eyaleti, vagy Paşalâcul Temesvár, vagy Temišvarski ejalet) az Oszmán Birodalom tartománya volt 1552–1716 között. 1552-ben Temesvár török bevétele után a Partium, a Tisza és a Duna közötti területen alakult meg. Az 1699-es karlócai béke is oszmán kézen hagyta, 1716-ban a császári csapatok foglalták el. Északon a Marosig vagy a Körösökig terjedt. 1658-tól kezdve Jenői vilajetként is említik. Székhelye Jenő (Borosjenő), illetve Temesvár.A Budai vilajet vezetőjének, a budai pasának volt alárendelve.
Bánság és Temesvári vilajet · Karánsebesi–lugosi bánság és Temesvári vilajet ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Bánság és Vármegye · Karánsebesi–lugosi bánság és Vármegye ·
Versec
Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Bánság és Versec · Karánsebesi–lugosi bánság és Versec ·
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Bánság és Vezír (muszlim méltóság) · Karánsebesi–lugosi bánság és Vezír (muszlim méltóság) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bánság és Karánsebesi–lugosi bánság
- Mi van a közös Bánság és Karánsebesi–lugosi bánság
- Közötti hasonlóságok Bánság és Karánsebesi–lugosi bánság
Összehasonlítását Bánság és Karánsebesi–lugosi bánság
Bánság 201 kapcsolatokat, ugyanakkor Karánsebesi–lugosi bánság 49. Ami közös bennük 26, a Jaccard index 10.40% = 26 / (201 + 49).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bánság és Karánsebesi–lugosi bánság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
