Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bánság és Erdély
Bánság és Erdély 53 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Arad megye, Arad vármegye, Bartók Béla (zeneszerző), Bánsági-hegyvidék, Béga, Belgrád, Bolgárok, Csehek, Déli-Kárpátok, Duna, Első világháború, Etnikum, Habsburg Birodalom, Horvátok, III. Károly magyar király, Kárpát-medence, Kós Károly (építész), Körösök, Kiegyezés, Krassó-Szörény megye, Lugos, Magyar Királyság, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Maros, Második világháború, Mohácsi csata, Nagyszentmiklós, ..., Német nyelv, Németek, Olt, Oszmán Birodalom, Partium, Resicabánya, Román Királyság, Román nyelv, Románia, Románok, Szerb nyelv, Szerbek, Szlovákok, Temes (folyó), Temes megye, Temes vármegye, Temesköz, Temesvár, Tisza, Trianoni békeszerződés, Ukránok, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 20. század. Bővíteni index (23 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Bánság · Alföld és Erdély ·
Arad megye
Arad megye Románia nyugati határán van, a Partiumban.
Arad megye és Bánság · Arad megye és Erdély ·
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Arad vármegye és Bánság · Arad vármegye és Erdély ·
Bartók Béla (zeneszerző)
Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Bánság és Bartók Béla (zeneszerző) · Bartók Béla (zeneszerző) és Erdély ·
Bánsági-hegyvidék
A Bánsági-hegyek (románul Carpații Banatului) a Romániában található Nyugati-Kárpátok egyik hegycsoportja, amely kis részben átnyúlik Szerbiába is.
Bánság és Bánsági-hegyvidék · Bánsági-hegyvidék és Erdély ·
Béga
A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Bánság és Béga · Béga és Erdély ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Bánság és Belgrád · Belgrád és Erdély ·
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Bánság és Bolgárok · Bolgárok és Erdély ·
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Bánság és Csehek · Csehek és Erdély ·
Déli-Kárpátok
A Déli-Kárpátok A Déli-Kárpátok vagy Erdélyi Alpok a Kárpátok vonulatának déli része, amely Romániában található és Erdély és Havasalföld történelmi tartományokat választja el egymástól.
Bánság és Déli-Kárpátok · Déli-Kárpátok és Erdély ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bánság és Duna · Duna és Erdély ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Bánság és Első világháború · Első világháború és Erdély ·
Etnikum
viktoriánus világ összes ismert népcsoportjának képviselőit mutatja be, Great Malvern, Worcestershire, Nagy-Britannia Etnikum (görög ethnosz, ἔθνος "nép") alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk.
Bánság és Etnikum · Erdély és Etnikum ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bánság és Habsburg Birodalom · Erdély és Habsburg Birodalom ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Bánság és Horvátok · Erdély és Horvátok ·
III. Károly magyar király
III.
Bánság és III. Károly magyar király · Erdély és III. Károly magyar király ·
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Bánság és Kárpát-medence · Erdély és Kárpát-medence ·
Kós Károly (építész)
Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Bánság és Kós Károly (építész) · Erdély és Kós Károly (építész) ·
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Bánság és Körösök · Erdély és Körösök ·
Kiegyezés
A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.
Bánság és Kiegyezés · Erdély és Kiegyezés ·
Krassó-Szörény megye
Krassó-Szörény megye Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Bánság régióban.
Bánság és Krassó-Szörény megye · Erdély és Krassó-Szörény megye ·
Lugos
Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.
Bánság és Lugos · Erdély és Lugos ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Bánság és Magyar Királyság · Erdély és Magyar Királyság ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Bánság és Magyar nyelv · Erdély és Magyar nyelv ·
Magyarok
Nincs leírás.
Bánság és Magyarok · Erdély és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bánság és Magyarország · Erdély és Magyarország ·
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Bánság és Maros · Erdély és Maros ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Bánság és Második világháború · Erdély és Második világháború ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Bánság és Mohácsi csata · Erdély és Mohácsi csata ·
Nagyszentmiklós
Nagyszentmiklós (– régi helyesírással: Sînnicolau Mare,,, bánsági bolgárul: Smikluš) temes megyei város.
Bánság és Nagyszentmiklós · Erdély és Nagyszentmiklós ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Bánság és Német nyelv · Erdély és Német nyelv ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Bánság és Németek · Erdély és Németek ·
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Bánság és Olt · Erdély és Olt ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Bánság és Oszmán Birodalom · Erdély és Oszmán Birodalom ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Bánság és Partium · Erdély és Partium ·
Resicabánya
Resicabánya, az 1900-as évekig Resica (hagyományos helyi ejtés szerint Recița, vagy Reschitza) municípium Romániában, a Bánátban.
Bánság és Resicabánya · Erdély és Resicabánya ·
Román Királyság
A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881.
Bánság és Román Királyság · Erdély és Román Királyság ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Bánság és Román nyelv · Erdély és Román nyelv ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Bánság és Románia · Erdély és Románia ·
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Bánság és Románok · Erdély és Románok ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bánság és Szerb nyelv · Erdély és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Bánság és Szerbek · Erdély és Szerbek ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Bánság és Szlovákok · Erdély és Szlovákok ·
Temes (folyó)
A Temes (vagy Tamiš) a Duna bal oldali mellékfolyója Románia és Szerbia területén.
Bánság és Temes (folyó) · Erdély és Temes (folyó) ·
Temes megye
Temes megye közigazgatási egység Romániában, a Bánság régióban.
Bánság és Temes megye · Erdély és Temes megye ·
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Bánság és Temes vármegye · Erdély és Temes vármegye ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Bánság és Temesköz · Erdély és Temesköz ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Bánság és Temesvár · Erdély és Temesvár ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Bánság és Tisza · Erdély és Tisza ·
Trianoni békeszerződés
date.
Bánság és Trianoni békeszerződés · Erdély és Trianoni békeszerződés ·
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Bánság és Ukránok · Erdély és Ukránok ·
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bánság · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Erdély ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bánság és Erdély
- Mi van a közös Bánság és Erdély
- Közötti hasonlóságok Bánság és Erdély
Összehasonlítását Bánság és Erdély
Bánság 201 kapcsolatokat, ugyanakkor Erdély 826. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 5.16% = 53 / (201 + 826).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bánság és Erdély. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
