Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
154 kapcsolatok: Ada (Szerbia), Ada község, Alföld, Apatin, Újvidék, Újvidéki vérengzés (1942), Avar Kaganátus, Avarok, Ásotthalom, Óbecse, Ólom-hegy, Óverbász, Érsekcsanád, Észak-bácskai körzet, Észak-bánsági körzet, Baja, Bajai kistérség, Bajmok, Bács, Bács (település), Bács vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Bácsalmás, Bácsalmási kistérség, Bácsföldvár, Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Bácsország, Bánság, Bécs, Belcsény, Bezdán, Bodrog vármegye, Bolgárok, Budapest, Bukovinai székelyek, Bunyevácok, Cservenka, Dacia (római provincia), Dél-bácskai körzet, Délszláv háború, Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944, Délvidéki vérengzések, Duna, Duna-Tisza-Duna-csatorna, Duna–Tisza köze, Duna–Tisza–Duna-csatorna, Dunai svábok, Első Bolgár Birodalom, ... Bővíteni index (104 több) »
- Magyarország régiói
- Magyarország történelmi tájai
- Szerbia tájegységei
- Vajdaság földrajza
Ada (Szerbia)
Ada (szerbül Ада / Ada) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni Bácska és Ada (Szerbia)
Ada község
Ada község (szerbül Општина Ада / Opština Ada) egy közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bánsági körzetében.
Megnézni Bácska és Ada község
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Megnézni Bácska és Alföld
Apatin
Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Apatin
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Megnézni Bácska és Újvidék
Újvidéki vérengzés (1942)
Az újvidéki vérengzés, vagy hideg napok 1942 januárjában egy eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavaszán visszafoglalt Bácskában (Újvidéken és környékén) etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári lakos esett áldozatul, de voltak közöttük magyar nemzetiségűek is.
Megnézni Bácska és Újvidéki vérengzés (1942)
Avar Kaganátus
Az Avar Kaganátus a közép-ázsiai eredetű szkíta avarok európai birodalma volt a 6. század utolsó harmadától a 9. század elejéig.
Megnézni Bácska és Avar Kaganátus
Avarok
Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok).
Megnézni Bácska és Avarok
Ásotthalom
Ásotthalom nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Mórahalmi járásban.
Megnézni Bácska és Ásotthalom
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Megnézni Bácska és Óbecse
Ólom-hegy
Az Ólom-hegy a Duna–Tisza köze, és Bács-Kiskun vármegye legmagasabb, valamint az Alföld egyik legmagasabb pontja, amely 174 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.
Megnézni Bácska és Ólom-hegy
Óverbász
Óverbász település a Bácskában, Szerbiában, Kúla környékén.
Megnézni Bácska és Óverbász
Érsekcsanád
Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Megnézni Bácska és Érsekcsanád
Észak-bácskai körzet
Az Észak-bácskai körzet (szerbül Северно-Бачки округ / Severnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Vajdaság északi részén.
Megnézni Bácska és Észak-bácskai körzet
Észak-bánsági körzet
Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.
Megnézni Bácska és Észak-bánsági körzet
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Megnézni Bácska és Baja
Bajai kistérség
A Bajai kistérség egy kistérség volt Bács-Kiskun megyében Baja központtal.
Megnézni Bácska és Bajai kistérség
Bajmok
Bajmok falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.
Megnézni Bácska és Bajmok
Bács
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács (település).
Megnézni Bácska és Bács
Bács (település)
Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Megnézni Bácska és Bács (település)
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Megnézni Bácska és Bács vármegye
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Megnézni Bácska és Bács-Bodrog vármegye
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Megnézni Bácska és Bács-Kiskun vármegye
Bácsalmás
Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.
Megnézni Bácska és Bácsalmás
Bácsalmási kistérség
A Bácsalmási kistérség egy kistérség volt Bács-Kiskun megyében Bácsalmás központtal.
Megnézni Bácska és Bácsalmási kistérség
Bácsföldvár
Bácsföldvár (szerbül Бачко Градиште / Bačko Gradište, németül Feldwar in der Batschau) a Tiszamente legdélebbi magyar jellegű települése.
Megnézni Bácska és Bácsföldvár
Bácsfeketehegy
Bácsfeketehegy (szerbül Фекетић / Feketić, németül Feketitsch / Schwarzenberg) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Bácsfeketehegy
Bácskossuthfalva
Bácskossuthfalva (másként Kossuthfalva, korábban Ómoravica, szerbül Стара Моравица / Stara Moravica) helység Bácskában, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben.
Megnézni Bácska és Bácskossuthfalva
Bácsország
Bácsország vajdasági honismereti szemle, amely 1995-től 1998-ig a Hét Nap című lap mellékletként, 1998-tól önálló folyóiratként jelenik meg.
Megnézni Bácska és Bácsország
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Megnézni Bácska és Bánság
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Bácska és Bécs
Belcsény
Belcsény (szerbül Беочин / Beočin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Belcsény
Bezdán
Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.
Megnézni Bácska és Bezdán
Bodrog vármegye
Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.
Megnézni Bácska és Bodrog vármegye
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Megnézni Bácska és Bolgárok
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Megnézni Bácska és Budapest
Bukovinai székelyek
320px A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le.
Megnézni Bácska és Bukovinai székelyek
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Megnézni Bácska és Bunyevácok
Cservenka
Cservenka (szerbül Црвенка / Crvenka, /) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Cservenka
Dacia (római provincia)
date.
Megnézni Bácska és Dacia (római provincia)
Dél-bácskai körzet
A Dél-bácskai körzet (szerbül Јужнобачки округ / Južnobački okrug, horvátul Južnobački okrug, szlovákul Juhobáčsky okres, ruszinul Јужнобачки окрух, románul Districtul Bačka de Sud) közigazgatási egység Szerbia északi részén, a Vajdaságban.
Megnézni Bácska és Dél-bácskai körzet
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Megnézni Bácska és Délszláv háború
Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944
1941-ben Magyarország visszafoglalta a trianoni békeszerződéssel Jugoszláviához csatolt területeinek egy részét.
Megnézni Bácska és Délvidék magyar uralom alatt 1941–1944
Délvidéki vérengzések
Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.
Megnézni Bácska és Délvidéki vérengzések
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Megnézni Bácska és Duna
Duna-Tisza-Duna-csatorna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Duna–Tisza–Duna-csatorna.
Megnézni Bácska és Duna-Tisza-Duna-csatorna
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Megnézni Bácska és Duna–Tisza köze
Duna–Tisza–Duna-csatorna
A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna) Délvidéken, a Duna és a Tisza között folyik.
Megnézni Bácska és Duna–Tisza–Duna-csatorna
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Megnézni Bácska és Dunai svábok
Első Bolgár Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Első dunai bolgár birodalom.
Megnézni Bácska és Első Bolgár Birodalom
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Bácska és Első világháború
Ferenc József-csatorna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Duna–Tisza–Duna-csatorna.
Megnézni Bácska és Ferenc József-csatorna
Ferenc-csatorna
#ÁTIRÁNYÍTÁS Duna–Tisza–Duna-csatorna.
Megnézni Bácska és Ferenc-csatorna
Futak
Futak (szerbül Футог / Futog, németül Futak) városi jellegű település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Megnézni Bácska és Futak
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Megnézni Bácska és Habsburg Birodalom
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Megnézni Bácska és Habsburg-ház
Hajós
Hajós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Megnézni Bácska és Hajós
Hódság
Hódság (szerbül Оџаци / Odžaci, németül Hanfhausen vagy Hodschag) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Hódság
Hektár
m².
Megnézni Bácska és Hektár
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Megnézni Bácska és Honfoglalás
Horgos
A vasútállomás A röszkei határátkelőhely, a háttérben Horgos A horgosi határátkelőhely Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik.
Megnézni Bácska és Horgos
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Bácska és Horvát nyelv
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Bácska és Horvátország
Hun Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hunok.
Megnézni Bácska és Hun Birodalom
II. József magyar király
II.
Megnézni Bácska és II. József magyar király
Illancs
Illancs a Kiskunság déli végén, a Sárköz és a Tisza-völgy között, a Bácskai-síkvidéken fekvő kistáj.
Megnézni Bácska és Illancs
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Megnézni Bácska és Illírek
Jankovác
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jánoshalma.
Megnézni Bácska és Jankovác
Jánoshalma
Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.
Megnézni Bácska és Jánoshalma
Jánoshalmai kistérség
A Jánoshalmai kistérség kistérség Bács-Kiskun megyében, központja Jánoshalma.
Megnézni Bácska és Jánoshalmai kistérség
Jászság
első katonai felmérés térképén A Jászság az Alföld északi részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól, bár nem azonosan elhatárolható terület.
Megnézni Bácska és Jászság
Június 4.
Névnapok: Bulcsú + Tormás, Kerény, Fatima, Fatime, Ferenc, Kerubina.
Megnézni Bácska és Június 4.
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Megnézni Bácska és Jugoszlávia
Karlóca
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban.
Megnézni Bácska és Karlóca
Katonai határőrvidék
A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.
Megnézni Bácska és Katonai határőrvidék
Katonai Határőrvidék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Katonai határőrvidék.
Megnézni Bácska és Katonai Határőrvidék
Kárpát-medence
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.
Megnézni Bácska és Kárpát-medence
Körös
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körösök.
Megnézni Bácska és Körös
Kúla
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Kúla
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Megnézni Bácska és Kecskemét
Kelebia (Magyarország)
Kelebia község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában, a déli határszélen.
Megnézni Bácska és Kelebia (Magyarország)
Kelták
A kelták szűkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelveket) beszélt.
Megnézni Bácska és Kelták
Királyhalom
Királyhalom (másként Királyhalma vagy régebbi hivatalos nevén Bácsszőlős) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka községben.
Megnézni Bácska és Királyhalom
Kishegyes
Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš, németül Hedjesch) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén.
Megnézni Bácska és Kishegyes
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Megnézni Bácska és Kiskunhalas
Kiskunhalasi kistérség
A Kiskunhalasi kistérség kistérség Bács-Kiskun megyében, központja: Kiskunhalas.
Megnézni Bácska és Kiskunhalasi kistérség
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Bácska és Magyar Királyság
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni Bácska és Magyarkanizsa
Magyarkanizsa község
Magyarkanizsa község (szerbül Општина Кањижа / Opština Kanjiža) közigazgatási egység (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni Bácska és Magyarkanizsa község
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Bácska és Magyarország
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Megnézni Bácska és Második világháború
Mélykút (Bács-Kiskun vármegye)
Mélykút város Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
Megnézni Bácska és Mélykút (Bács-Kiskun vármegye)
Méter
A méter (jele: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI-mértékegységrendszerben.
Megnézni Bácska és Méter
Mohol
Szent György nagytemplom Mohol Mohol (szerbül Мол / Mol) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Ada községben.
Megnézni Bácska és Mohol
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Megnézni Bácska és Német nyelv
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Megnézni Bácska és Németek
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Megnézni Bácska és Nemesnádudvar
Nyugat-bácskai körzet
A Nyugat-bácskai körzet (szerbül Западнобачки округ / Zapadnobački okrug) közigazgatási egység Szerbiában, a Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északnyugati részén.
Megnézni Bácska és Nyugat-bácskai körzet
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Bácska és Oszmán Birodalom
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Bácska és Osztrák–Magyar Monarchia
Palánka (Szerbia)
Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Palánka (Szerbia)
Palics
Palics vagy Palicsfürdő (/ Palić) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű tó partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.
Megnézni Bácska és Palics
Péterréve
Péterréve (szerbül Бачко Петрово Село / Bačko Petrovo Selo) település a Vajdaságban, a Tisza mellett, Óbecse községben.
Megnézni Bácska és Péterréve
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Megnézni Bácska és Pétervárad
Petrőc
Petrőc (korábban Petrovác, szerbül Бачки Петровац / Bački Petrovac, szlovákul Petrovec vagy Báčky Petrovec) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Petrőc
Piros (település)
Piros (szerbül Руменка / Rumenka, németül Piross) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.
Megnézni Bácska és Piros (település)
Rém
Rém község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
Megnézni Bácska és Rém
Röszke
Röszke község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Megnézni Bácska és Röszke
Romák
#ÁTIRÁNYÍTÁS Cigányok.
Megnézni Bácska és Romák
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Megnézni Bácska és Savoyai Jenő
Sári (település)
Sári 1966 óta Dabas része (1989 óta városrésze) Pest vármegye Dabasi járásában, azelőtt ugyanezen járás egyik községe volt.
Megnézni Bácska és Sári (település)
Sükösd
Sükösd nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Megnézni Bácska és Sükösd
Sokácok
A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.
Megnézni Bácska és Sokácok
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Megnézni Bácska és Somogy vármegye
Svábföld
Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.
Megnézni Bácska és Svábföld
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Megnézni Bácska és Szabadka
Szarmaták
II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.
Megnézni Bácska és Szarmaták
Szenttamás (Szerbia)
Szenttamás (másképpen Bácsszenttamás, szerbül Србобран / Srbobran, németül St. Thomas vagy Thomasberg) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Szenttamás (Szerbia)
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Megnézni Bácska és Szerémség
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Megnézni Bácska és Szerb nyelv
Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.
Megnézni Bácska és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Megnézni Bácska és Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Megnézni Bácska és Szerbek
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Megnézni Bácska és Szerbia
Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró, 1992 és 2003 között: Jugoszláv Szövetségi Köztársaság két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten 1992 és 2006 között.
Megnézni Bácska és Szerbia és Montenegró
Szláv népek
A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.
Megnézni Bácska és Szláv népek
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Megnézni Bácska és Szláv nyelvek
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Megnézni Bácska és Szlovák nyelv
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Bácska és Szlovákok
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Bácska és Török hódoltság
Temerin
Temerin (szerbül Темерин / Temerin, németül Temeri) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Temerin
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Megnézni Bácska és Tisza
Tiszakálmánfalva
Tiszakálmánfalva vagy Budiszava (szerbül Будисава / Budisava, németül Waldneudorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Tiszakálmánfalva
Titel
Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
Megnézni Bácska és Titel
Titeli-fennsík
A Titeli-fennsík, más nevein Titeli-hegy, Titeli-löszplató, Kis-plató (szerbül Тителски Брег / Titelski Breg) a Bácska délkeleti szegletében, Titel városánál, a Duna-Tisza találkozásánál alluviális síkságból kiemelkedő, nagyjából kör alakú fennsík, amely szigetszerűen áll a tájban.
Megnézni Bácska és Titeli-fennsík
Tompa (Magyarország)
Tompa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.
Megnézni Bácska és Tompa (Magyarország)
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Megnézni Bácska és Topolya
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Megnézni Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány
Velebit (település)
Velebit (avagy Fogadjisten, szerbül Велебит / Velebit) település Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni Bácska és Velebit (település)
Verbász
Verbász (szerbül Врбас / Vrbas, németül Werbass, ruszinul és ukránul Вербас) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Megnézni Bácska és Verbász
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Megnézni Bácska és Zala vármegye
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Megnézni Bácska és Zenta
Zenta község
Zenta község (szerbül Општина Сента / Opština Senta) közigazgatási egység (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Megnézni Bácska és Zenta község
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Megnézni Bácska és Zombor
Zsablya
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Megnézni Bácska és Zsablya
10. század
A 10.
Megnézni Bácska és 10. század
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Megnézni Bácska és 11. század
16. század
A 16.
Megnézni Bácska és 16. század
17. század
A 17.
Megnézni Bácska és 17. század
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Megnézni Bácska és 18. század
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Megnézni Bácska és 1900
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Megnézni Bácska és 2002
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Megnézni Bácska és 6. század
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
Megnézni Bácska és 9. század
Lásd még
Magyarország régiói
Magyarország történelmi tájai
- Alföld
- Bácska
- Bánság
- Délvidék
- Dunántúl
- Göcsej
- Hajdúság
- Hortobágyi Nemzeti Park
- Jászság
- Körösvidék
- Kiskunság
- Nagykunság
- Partium
Szerbia tájegységei
- Šumadija
- Bácska
- Bánság
- Delibláti-homokpuszta
- Posavina
- Raška (régió)
- Sajkásvidék
- Szerémség
- Szerb-érchegység
Vajdaság földrajza
- Észak-bácskai körzet
- Észak-bánsági körzet
- Alföld
- Aranka (folyó)
- Bács-ér
- Bácska
- Bánság
- Báza (folyó)
- Béga
- Béga-csatorna
- Berzava
- Dél-bácskai körzet
- Dél-bánsági körzet
- DKMT Eurorégió
- Delibláti-homokpuszta
- Duna
- Duna–Tisza–Duna-csatorna
- Kárpát-medence
- Kígyós-főcsatorna
- Körös-éri-főcsatorna
- Közép-bánsági körzet
- Karas
- Ledincei-tó
- Néra
- Nyugat-bácskai körzet
- Palicsi-tó
- Sajkásvidék
- Szerémség
- Szerémségi körzet
- Tarcal-hegység
- Temes (folyó)
- Tisza
- Titeli-fennsík