Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 38 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Érsekcsanád, Baja, Baranya vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Duna, Dunai svábok, Dunavecse, Dunavecsei járás, Fejér vármegye, Járás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kalocsa, Kalocsai járás, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskőrösi járás, Kiskunfélegyháza, Kiskunfélegyházi járás, Kiskunhalas, Kiskunság, Kunszentmiklós, Kunszentmiklósi járás, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Megyei város (polgári korszak), Nemesnádudvar, Pest vármegye, Sükösd, ..., Szlovákok, Törvényhatósági jogú város, Tolna vármegye, Trianoni békeszerződés, Vármegye, 11. század, 17. század, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (8 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Bács-Kiskun vármegye · Alföld és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Érsekcsanád
Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Érsekcsanád és Bács-Kiskun vármegye · Érsekcsanád és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Bács-Kiskun vármegye és Baja · Baja és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Bács-Kiskun vármegye és Baranya vármegye · Baranya vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye · Bács-Bodrog vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bács-Kiskun vármegye és Duna · Duna és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Bács-Kiskun vármegye és Dunai svábok · Dunai svábok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Dunavecse
Dunavecse város Bács-Kiskun vármegye Kunszentmiklósi járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Dunavecse · Dunavecse és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Dunavecsei járás
A Dunavecsei járás az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Bács-Kiskun megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Dunavecse volt.
Bács-Kiskun vármegye és Dunavecsei járás · Dunavecsei járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Bács-Kiskun vármegye és Fejér vármegye · Fejér vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Bács-Kiskun vármegye és Járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock) közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva.
Bács-Kiskun vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Bács-Kiskun vármegye és Kalocsa · Kalocsa és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kalocsai járás
A Kalocsai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Bács-Kiskun vármegye és Kalocsai járás · Kalocsai járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Bács-Kiskun vármegye és Kecskemét · Kecskemét és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskőrös
Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskőrös · Kiskőrös és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskőrösi járás
A Kiskőrösi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskőrösi járás · Kiskőrösi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyháza · Kiskunfélegyháza és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskunfélegyházi járás
A Kiskunfélegyházi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás · Kiskunfélegyházi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunhalas · Kiskunhalas és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunság · Kiskunság és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kunszentmiklós
Kunszentmiklós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kunszentmiklósi járás központja.
Bács-Kiskun vármegye és Kunszentmiklós · Kunszentmiklós és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Kunszentmiklósi járás
A Kunszentmiklósi járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Bács-Kiskun vármegye és Kunszentmiklósi járás · Kunszentmiklósi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarok
Nincs leírás.
Bács-Kiskun vármegye és Magyarok · Magyarok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Bács-Kiskun vármegye és Második világháború · Második világháború és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Bács-Kiskun vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Megyei város (polgári korszak) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Nemesnádudvar · Nemesnádudvar és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Bács-Kiskun vármegye és Pest vármegye · Pest vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Sükösd
Sükösd nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Sükösd · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Sükösd ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Bács-Kiskun vármegye és Szlovákok · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Szlovákok ·
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Bács-Kiskun vármegye és Törvényhatósági jogú város · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Törvényhatósági jogú város ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Bács-Kiskun vármegye és Tolna vármegye · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Tolna vármegye ·
Trianoni békeszerződés
date.
Bács-Kiskun vármegye és Trianoni békeszerződés · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Trianoni békeszerződés ·
Vármegye
A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.
Bács-Kiskun vármegye és Vármegye · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Vármegye ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Bács-Kiskun vármegye · 11. század és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
17. század
A 17.
17. század és Bács-Kiskun vármegye · 17. század és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Bács-Kiskun vármegye · 1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye 351 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 7.98% = 38 / (351 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
