Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás 10 közös dolog (a Uniópédia): Bugac, Bugacpusztaháza, Gátér, Járás, Kiskunfélegyháza, Magyarország, Pálmonostora, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Petőfiszállás, 1950-es megyerendezés.
Bugac
A bugaci puszta Rovásírásos tábla a falu szélén Bugac nagyközség Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Bugac · Bugac és Kiskunfélegyházi járás ·
Bugacpusztaháza
Bugacpusztaháza község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában; a megye legkisebb települése.
Bács-Kiskun vármegye és Bugacpusztaháza · Bugacpusztaháza és Kiskunfélegyházi járás ·
Gátér
Gátér község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Gátér · Gátér és Kiskunfélegyházi járás ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Bács-Kiskun vármegye és Járás · Járás és Kiskunfélegyházi járás ·
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyháza · Kiskunfélegyháza és Kiskunfélegyházi járás ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Kiskunfélegyházi járás és Magyarország ·
Pálmonostora
Pálmonostora község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Pálmonostora · Kiskunfélegyházi járás és Pálmonostora ·
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Kiskunfélegyházi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Petőfiszállás
Pálosszentkút (Petőfiszállás) Petőfiszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Petőfiszállás · Kiskunfélegyházi járás és Petőfiszállás ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Bács-Kiskun vármegye · 1950-es megyerendezés és Kiskunfélegyházi járás ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás
- Mi van a közös Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás
- Közötti hasonlóságok Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás
Összehasonlítását Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás
Bács-Kiskun vármegye 351 kapcsolatokat, ugyanakkor Kiskunfélegyházi járás 12. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 2.75% = 10 / (351 + 12).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bács-Kiskun vármegye és Kiskunfélegyházi járás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
