Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bács-Kiskun vármegye és Bácska
Bács-Kiskun vármegye és Bácska 47 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Ólom-hegy, Érsekcsanád, Baja, Bajai kistérség, Bács (település), Bács vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Bácsalmás, Bácsalmási kistérség, Bukovinai székelyek, Duna, Duna–Tisza köze, Dunai svábok, Első világháború, Habsburg Birodalom, Hajós, Hektár, Honfoglalás, Horvát nyelv, Horvátország, Illancs, Jánoshalma, Jánoshalmai kistérség, Kecskemét, Kelebia (Magyarország), Kiskunhalas, Kiskunhalasi kistérség, Magyarok, Magyarország, ..., Második világháború, Németek, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Szabadka, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Török hódoltság, Tisza, Tompa (Magyarország), Vajdaság Autonóm Tartomány, 11. század, 17. század, 18. század. Bővíteni index (17 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Bács-Kiskun vármegye · Alföld és Bácska ·
Ólom-hegy
Az Ólom-hegy a Duna–Tisza köze, és Bács-Kiskun vármegye legmagasabb, valamint az Alföld egyik legmagasabb pontja, amely 174 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.
Ólom-hegy és Bács-Kiskun vármegye · Ólom-hegy és Bácska ·
Érsekcsanád
Érsekcsanád község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Érsekcsanád és Bács-Kiskun vármegye · Érsekcsanád és Bácska ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Bács-Kiskun vármegye és Baja · Bácska és Baja ·
Bajai kistérség
A Bajai kistérség egy kistérség volt Bács-Kiskun megyében Baja központtal.
Bács-Kiskun vármegye és Bajai kistérség · Bácska és Bajai kistérség ·
Bács (település)
Bács (szerbül Бач / Bač, németül Batsch) város és községi központ Szerbiában, a Vajdaságban, Bácskában.
Bács (település) és Bács-Kiskun vármegye · Bács (település) és Bácska ·
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Bács vármegye és Bács-Kiskun vármegye · Bács vármegye és Bácska ·
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye · Bács-Bodrog vármegye és Bácska ·
Bácsalmás
Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.
Bács-Kiskun vármegye és Bácsalmás · Bácsalmás és Bácska ·
Bácsalmási kistérség
A Bácsalmási kistérség egy kistérség volt Bács-Kiskun megyében Bácsalmás központtal.
Bács-Kiskun vármegye és Bácsalmási kistérség · Bácsalmási kistérség és Bácska ·
Bukovinai székelyek
320px A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le.
Bács-Kiskun vármegye és Bukovinai székelyek · Bácska és Bukovinai székelyek ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bács-Kiskun vármegye és Duna · Bácska és Duna ·
Duna–Tisza köze
A Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük.
Bács-Kiskun vármegye és Duna–Tisza köze · Bácska és Duna–Tisza köze ·
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Bács-Kiskun vármegye és Dunai svábok · Bácska és Dunai svábok ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Bács-Kiskun vármegye és Első világháború · Bácska és Első világháború ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bács-Kiskun vármegye és Habsburg Birodalom · Bácska és Habsburg Birodalom ·
Hajós
Hajós város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Bács-Kiskun vármegye és Hajós · Bácska és Hajós ·
Hektár
m².
Bács-Kiskun vármegye és Hektár · Bácska és Hektár ·
Honfoglalás
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Bács-Kiskun vármegye és Honfoglalás · Bácska és Honfoglalás ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bács-Kiskun vármegye és Horvát nyelv · Bácska és Horvát nyelv ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Bács-Kiskun vármegye és Horvátország · Bácska és Horvátország ·
Illancs
Illancs a Kiskunság déli végén, a Sárköz és a Tisza-völgy között, a Bácskai-síkvidéken fekvő kistáj.
Bács-Kiskun vármegye és Illancs · Bácska és Illancs ·
Jánoshalma
Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.
Bács-Kiskun vármegye és Jánoshalma · Bácska és Jánoshalma ·
Jánoshalmai kistérség
A Jánoshalmai kistérség kistérség Bács-Kiskun megyében, központja Jánoshalma.
Bács-Kiskun vármegye és Jánoshalmai kistérség · Bácska és Jánoshalmai kistérség ·
Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.
Bács-Kiskun vármegye és Kecskemét · Bácska és Kecskemét ·
Kelebia (Magyarország)
Kelebia község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában, a déli határszélen.
Bács-Kiskun vármegye és Kelebia (Magyarország) · Bácska és Kelebia (Magyarország) ·
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunhalas · Bácska és Kiskunhalas ·
Kiskunhalasi kistérség
A Kiskunhalasi kistérség kistérség Bács-Kiskun megyében, központja: Kiskunhalas.
Bács-Kiskun vármegye és Kiskunhalasi kistérség · Bácska és Kiskunhalasi kistérség ·
Magyarok
Nincs leírás.
Bács-Kiskun vármegye és Magyarok · Bácska és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bács-Kiskun vármegye és Magyarország · Bácska és Magyarország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Bács-Kiskun vármegye és Második világháború · Bácska és Második világháború ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Bács-Kiskun vármegye és Németek · Bácska és Németek ·
Nemesnádudvar
Nemesnádudvar község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Nemesnádudvar · Bácska és Nemesnádudvar ·
Rém
Rém község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Rém · Bácska és Rém ·
Sükösd
Sükösd nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Bács-Kiskun vármegye és Sükösd · Bácska és Sükösd ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Bács-Kiskun vármegye és Szabadka · Bácska és Szabadka ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bács-Kiskun vármegye és Szerb nyelv · Bácska és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Bács-Kiskun vármegye és Szerbek · Bácska és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Bács-Kiskun vármegye és Szerbia · Bácska és Szerbia ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Bács-Kiskun vármegye és Szlovákok · Bácska és Szlovákok ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Bács-Kiskun vármegye és Török hódoltság · Bácska és Török hódoltság ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Bács-Kiskun vármegye és Tisza · Bácska és Tisza ·
Tompa (Magyarország)
Tompa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.
Bács-Kiskun vármegye és Tompa (Magyarország) · Bácska és Tompa (Magyarország) ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Bács-Kiskun vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
11. század és Bács-Kiskun vármegye · 11. század és Bácska ·
17. század
A 17.
17. század és Bács-Kiskun vármegye · 17. század és Bácska ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bács-Kiskun vármegye és Bácska
- Mi van a közös Bács-Kiskun vármegye és Bácska
- Közötti hasonlóságok Bács-Kiskun vármegye és Bácska
Összehasonlítását Bács-Kiskun vármegye és Bácska
Bács-Kiskun vármegye 351 kapcsolatokat, ugyanakkor Bácska 179. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 8.87% = 47 / (351 + 179).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bács-Kiskun vármegye és Bácska. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
