Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
89 kapcsolatok: Alföld, Apatin, Arcanum (adatbázis), Újvidék, Óbecse, Baja, Bajai járás, Baranya vármegye, Batthyány Kázmér, Bács vármegye, Bács-Kiskun megye, Bács-Kiskun vármegye, Bácsalmás, Bácsalmási járás, Bácska, Beöthy Ödön, Bodrog vármegye, Borovszky Samu, Csongrád vármegye, Duna, Fábián László (politikus), Görögök, Gromon Dezső, Habsburg Birodalom, Hódság, Horvát nyelv, Horvátok, Hunkár Antal, Ispán, Jánoshalma, Jánoshalmai járás, Járás, Jugoszláv Királyság, Kálvinizmus, Kúla, Latin nyelv, Magyar Királyság, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarország, Mártonffy Károly (ügyvéd), Második világháború, Megyei város (polgári korszak), Német nyelv, Németek, Ortodox kereszténység, Oszmán Birodalom, Palánka (Szerbia), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Podmaniczky József, ..., Római katolikus egyház, Rendezett tanácsú város, Románok, Rudics József, Ruszinok, Sajkásvidék, Sokácok, Szabadka, Szentkirályi Móric, Szerém vármegye, Szerb nyelv, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Törvényhatósági jogú város, Tisza, Titel, Tolna vármegye, Topolya, Torontál vármegye, Trianoni békeszerződés, Vajdaság Autonóm Tartomány, Verőce vármegye, Zenta, Zombor, Zsablya, 16. század, 1699, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1857, 1860, 1880, 1910, 1918, 1922, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (39 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Alföld · Többet látni »
Apatin
Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Apatin · Többet látni »
Arcanum (adatbázis)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arcanum Digitális Tudománytár.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Arcanum (adatbázis) · Többet látni »
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Újvidék · Többet látni »
Óbecse
Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Óbecse · Többet látni »
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Baja · Többet látni »
Bajai járás
A Bajai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bajai járás · Többet látni »
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Baranya vármegye · Többet látni »
Batthyány Kázmér
Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Batthyány Kázmér · Többet látni »
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bács vármegye · Többet látni »
Bács-Kiskun megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bács-Kiskun vármegye.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun megye · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Bácsalmás
Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bácsalmás · Többet látni »
Bácsalmási járás
A Bácsalmási járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bácsalmási járás · Többet látni »
Bácska
Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bácska · Többet látni »
Beöthy Ödön
Beöthy Ödön sírja Hamburgban Bessenyői Beöthy Ödön (Nagyvárad, 1796. december 2. – Hamburg, 1854. december 7.) magyar politikus és országgyűlési követ, Bihar vármegye főispánja.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Beöthy Ödön · Többet látni »
Bodrog vármegye
Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Bodrog vármegye · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Borovszky Samu · Többet látni »
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Csongrád vármegye · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Duna · Többet látni »
Fábián László (politikus)
Fábián László (Szeged, 1919. február 7. – Budapest, 1977. augusztus 18.) magyar teológus, mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró, politikus, főispán.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Fábián László (politikus) · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Görögök · Többet látni »
Gromon Dezső
Vajszkai és bogyáni báró Gromon Dezső (Vajszka, 1838. február 2. – Budapest, 1912. július 25.) politikus, képviselő, honvédelmi államtitkár.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Gromon Dezső · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Hódság
Hódság (szerbül Оџаци / Odžaci, németül Hanfhausen vagy Hodschag) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Hódság · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Horvátok · Többet látni »
Hunkár Antal
Hajdenczi Hunkár Antal Gáspár Menyhért Boldizsár (Öttevény, Győr vármegye, 1783. január 2.–Szolgagyőr, Nyitra vármegye, 1862. december 16.), Veszprém vármegye főispánja, reformpolitikus, táblabíró, földbirtokos.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Hunkár Antal · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Ispán · Többet látni »
Jánoshalma
Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Jánoshalma · Többet látni »
Jánoshalmai járás
A Jánoshalmai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Jánoshalmai járás · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Járás · Többet látni »
Jugoszláv Királyság
A Jugoszláv Királyság (szerbül, horvátul, szlovénül, bosnyákul Kraljevina Jugoslavija, macedónul Кралство Југославија) egy délkelet-európai többnemzetiségű állam volt a Balkán-félszigeten, a két világháború között.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Jugoszláv Királyság · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Kálvinizmus · Többet látni »
Kúla
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Kúla · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Latin nyelv · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Magyarország · Többet látni »
Mártonffy Károly (ügyvéd)
Mártonffy Károly (Petrovác (Bács megye), 1821 – Budapest, 1887. november 3.) főispán, volt országgyűlési képviselő.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Mártonffy Károly (ügyvéd) · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Második világháború · Többet látni »
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Németek · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Palánka (Szerbia)
Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Palánka (Szerbia) · Többet látni »
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »
Podmaniczky József
Báró podmanini és aszódi Podmaniczky József (1756. július 29. – Pest, 1823. május 11.) protestáns főnemes, császári és királyi valóságos belső titkos tanácsos és kamarás, főispán.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Podmaniczky József · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Románok · Többet látni »
Rudics József
Rudics József báró (Szabadka, 1792. február 22. – Bácsalmás, 1879. augusztus 21.) bunyevác nemes, jogász, politikus, a magyar parlament felsőházának tagja, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Rudics József · Többet látni »
Ruszinok
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Ruszinok · Többet látni »
Sajkásvidék
Térkép illusztráció, 1851 Titeler Batallionsbezirk egy 1862-es térképen Sajkásvidéki táj Sajkásvidék (szerbül Шајкашка / Šajkaška, németül Schajkaschka) egy a katonai határőrvidék szervezésekor létrehozott Habsburg katonai közigazgatási egység Magyarország egykori déli területén (Csajkások kerülete, székhelye Titel), melyet fennállása idején, a 18. század elejétől 1873-ig Bécsből irányítottak.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Sajkásvidék · Többet látni »
Sokácok
A sokácok horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Sokácok · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szabadka · Többet látni »
Szentkirályi Móric
Emléktáblája a róla elnevezett utcában Érszentkirályi Szentkirályi Móric (Pest, 1807/1809. március 7. – Budapest, 1882. január 7.) magyar politikus, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja és országgyűlési képviselője.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szentkirályi Móric · Többet látni »
Szerém vármegye
Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szerém vármegye · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerb Vajdaság
A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szerb Vajdaság · Többet látni »
Szerb Vajdaság és Temesi Bánság
A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szerbia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Törvényhatósági jogú város · Többet látni »
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Tisza · Többet látni »
Titel
Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Titel · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Tolna vármegye · Többet látni »
Topolya
Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Topolya · Többet látni »
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Torontál vármegye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Verőce vármegye
Verőce vármegye (németül Komitat Virovititz, horvátul Virovitica / Virovitička županija, szlovákul Virovitická župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Verőce vármegye · Többet látni »
Zenta
Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Zenta · Többet látni »
Zombor
Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Zombor · Többet látni »
Zsablya
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és Zsablya · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 16. század · Többet látni »
1699
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1699 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1849 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1857 · Többet látni »
1860
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1860 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1880 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1918 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1922 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Bács-Bodrog vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
