Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány

Bács-Bodrog vármegye vs. Vajdaság Autonóm Tartomány

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében. A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Közötti hasonlóságok Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány

Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány 35 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Apatin, Újvidék, Óbecse, Bácska, Duna, Habsburg Birodalom, Horvát nyelv, Horvátok, Járás, Kúla, Magyar Királyság, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Németek, Palánka (Szerbia), Románok, Ruszinok, Szabadka, Szerém vármegye, Szerb nyelv, Szerb Vajdaság, Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Tisza, Topolya, ..., Torontál vármegye, Trianoni békeszerződés, Zenta, Zombor, 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Bővíteni index (5 több) »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Alföld és Bács-Bodrog vármegye · Alföld és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Apatin

Apatin (szerbül Апатин / Apatin, németül Abthausen) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Apatin és Bács-Bodrog vármegye · Apatin és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Újvidék és Bács-Bodrog vármegye · Újvidék és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Óbecse

Óbecse (korábban Rácz-Becse, Magyar-Becse vagy Vetus-Becse, szerbül Бечеј / Bečej, korábban Стари Бечеј / Stari Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe) város Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, Óbecse község központja.

Óbecse és Bács-Bodrog vármegye · Óbecse és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Bács-Bodrog vármegye és Bácska · Bácska és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Bács-Bodrog vármegye és Duna · Duna és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Bács-Bodrog vármegye és Habsburg Birodalom · Habsburg Birodalom és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bács-Bodrog vármegye és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Bács-Bodrog vármegye és Horvátok · Horvátok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Járás

Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.

Bács-Bodrog vármegye és Járás · Járás és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Kúla

Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Bács-Bodrog vármegye és Kúla · Kúla és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Bács-Bodrog vármegye és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarkanizsa

Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.

Bács-Bodrog vármegye és Magyarkanizsa · Magyarkanizsa és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Bács-Bodrog vármegye és Magyarok · Magyarok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Bács-Bodrog vármegye és Magyarország · Magyarország és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Második világháború

A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Bács-Bodrog vármegye és Második világháború · Második világháború és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Bács-Bodrog vármegye és Németek · Németek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Palánka (Szerbia)

Palánka (szerbül Бачка Паланка / Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Palanka, Plankenburg) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Bács-Bodrog vármegye és Palánka (Szerbia) · Palánka (Szerbia) és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Bács-Bodrog vármegye és Románok · Románok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Ruszinok

Nincs leírás.

Bács-Bodrog vármegye és Ruszinok · Ruszinok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szabadka

Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.

Bács-Bodrog vármegye és Szabadka · Szabadka és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerém vármegye

Szerém vármegye (németül Komitat Syrmien, horvátul Srijem / Srijemska županija, szlovákul Srijemská župa, szerbül: Срем) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.

Bács-Bodrog vármegye és Szerém vármegye · Szerém vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Bács-Bodrog vármegye és Szerb nyelv · Szerb nyelv és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb Vajdaság

A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.

Bács-Bodrog vármegye és Szerb Vajdaság · Szerb Vajdaság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerb Vajdaság és Temesi Bánság

A Temesköz és Bánság történelmi régió 1790-ben magyar szabadságharc leverése után létrejött ’Szerb Vajdaság és Temesi Bánság’ nevű közigazgatási egység Az 1718-as pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is.

Bács-Bodrog vármegye és Szerb Vajdaság és Temesi Bánság · Szerb Vajdaság és Temesi Bánság és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Bács-Bodrog vármegye és Szerbek · Szerbek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Bács-Bodrog vármegye és Szerbia · Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Bács-Bodrog vármegye és Szlovákok · Szlovákok és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Bács-Bodrog vármegye és Tisza · Tisza és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Topolya

Topolya (szerbül Бачка Топола / Bačka Topola) város és község (járás) Szerbiában, Vajdaság középső részén, az Észak-bácskai körzetben, 34 km-re délre Szabadkától, 44 km-re Magyarország határától.

Bács-Bodrog vármegye és Topolya · Topolya és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Torontál vármegye

Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.

Bács-Bodrog vármegye és Torontál vármegye · Torontál vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Bács-Bodrog vármegye és Trianoni békeszerződés · Trianoni békeszerződés és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Zenta

Zenta város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb–magyar határtól.

Bács-Bodrog vármegye és Zenta · Vajdaság Autonóm Tartomány és Zenta · Többet látni »

Zombor

Zombor (korábban Czoborszentmihály, szerbül Сомбор / Sombor, németül Sombor, latinul Somborinum) város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Bács-Bodrog vármegye és Zombor · Vajdaság Autonóm Tartomány és Zombor · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

1848–49-es forradalom és szabadságharc és Bács-Bodrog vármegye · 1848–49-es forradalom és szabadságharc és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány

Bács-Bodrog vármegye 89 kapcsolatokat, ugyanakkor Vajdaság Autonóm Tartomány 223. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 11.22% = 35 / (89 + 223).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »