Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye
Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye 34 közös dolog (a Uniópédia): Alföld, Baja, Bajai járás, Baranya vármegye, Bács vármegye, Bácsalmás, Bácsalmási járás, Duna, Habsburg Birodalom, Horvát nyelv, Horvátok, Jánoshalma, Jánoshalmai járás, Járás, Kálvinizmus, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Megyei város (polgári korszak), Németek, Ortodox kereszténység, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Római katolikus egyház, Szabadka, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Szlovákok, Törvényhatósági jogú város, Tisza, ..., Tolna vármegye, Trianoni békeszerződés, Vajdaság Autonóm Tartomány, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (4 több) »
Alföld
Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.
Alföld és Bács-Bodrog vármegye · Alföld és Bács-Kiskun vármegye ·
Baja
Baja (latinul: Francovilla) megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.
Bács-Bodrog vármegye és Baja · Bács-Kiskun vármegye és Baja ·
Bajai járás
A Bajai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Bács-Bodrog vármegye és Bajai járás · Bács-Kiskun vármegye és Bajai járás ·
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Bács-Bodrog vármegye és Baranya vármegye · Bács-Kiskun vármegye és Baranya vármegye ·
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Bács vármegye és Bács-Bodrog vármegye · Bács vármegye és Bács-Kiskun vármegye ·
Bácsalmás
Bácsalmás város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.
Bács-Bodrog vármegye és Bácsalmás · Bács-Kiskun vármegye és Bácsalmás ·
Bácsalmási járás
A Bácsalmási járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Bács-Bodrog vármegye és Bácsalmási járás · Bács-Kiskun vármegye és Bácsalmási járás ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Bács-Bodrog vármegye és Duna · Bács-Kiskun vármegye és Duna ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Bács-Bodrog vármegye és Habsburg Birodalom · Bács-Kiskun vármegye és Habsburg Birodalom ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bács-Bodrog vármegye és Horvát nyelv · Bács-Kiskun vármegye és Horvát nyelv ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Bács-Bodrog vármegye és Horvátok · Bács-Kiskun vármegye és Horvátok ·
Jánoshalma
Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.
Bács-Bodrog vármegye és Jánoshalma · Bács-Kiskun vármegye és Jánoshalma ·
Jánoshalmai járás
A Jánoshalmai járás Bács-Kiskun vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Bács-Bodrog vármegye és Jánoshalmai járás · Bács-Kiskun vármegye és Jánoshalmai járás ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Bács-Bodrog vármegye és Járás · Bács-Kiskun vármegye és Járás ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Bács-Bodrog vármegye és Kálvinizmus · Bács-Kiskun vármegye és Kálvinizmus ·
Magyarok
Nincs leírás.
Bács-Bodrog vármegye és Magyarok · Bács-Kiskun vármegye és Magyarok ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Bács-Bodrog vármegye és Magyarország · Bács-Kiskun vármegye és Magyarország ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Bács-Bodrog vármegye és Második világháború · Bács-Kiskun vármegye és Második világháború ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Bács-Bodrog vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Bács-Kiskun vármegye és Megyei város (polgári korszak) ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Bács-Bodrog vármegye és Németek · Bács-Kiskun vármegye és Németek ·
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Bács-Bodrog vármegye és Ortodox kereszténység · Bács-Kiskun vármegye és Ortodox kereszténység ·
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Bács-Bodrog vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Bács-Kiskun vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Bács-Bodrog vármegye és Római katolikus egyház · Bács-Kiskun vármegye és Római katolikus egyház ·
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Bács-Bodrog vármegye és Szabadka · Bács-Kiskun vármegye és Szabadka ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bács-Bodrog vármegye és Szerb nyelv · Bács-Kiskun vármegye és Szerb nyelv ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Bács-Bodrog vármegye és Szerbek · Bács-Kiskun vármegye és Szerbek ·
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Bács-Bodrog vármegye és Szerbia · Bács-Kiskun vármegye és Szerbia ·
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Bács-Bodrog vármegye és Szlovákok · Bács-Kiskun vármegye és Szlovákok ·
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Bács-Bodrog vármegye és Törvényhatósági jogú város · Bács-Kiskun vármegye és Törvényhatósági jogú város ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Bács-Bodrog vármegye és Tisza · Bács-Kiskun vármegye és Tisza ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Bács-Bodrog vármegye és Tolna vármegye · Bács-Kiskun vármegye és Tolna vármegye ·
Trianoni békeszerződés
date.
Bács-Bodrog vármegye és Trianoni békeszerződés · Bács-Kiskun vármegye és Trianoni békeszerződés ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Bács-Bodrog vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány · Bács-Kiskun vármegye és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Bács-Bodrog vármegye · 1950-es megyerendezés és Bács-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye
Bács-Bodrog vármegye 89 kapcsolatokat, ugyanakkor Bács-Kiskun vármegye 351. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 7.73% = 34 / (89 + 351).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Bács-Bodrog vármegye és Bács-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
