Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
78 kapcsolatok: Abbászidák, Abu Kálídzsár Marzbán, Abu Manszúr Púlád Szutún, Adud ad-Daula, Aleppó, Az iszlám művészete, Az iszlám története, Bagdad, Bahá ad-Daula, Baszra, Dzsalál ad-Daula, Emír, Fahr ad-Daula, Fársz, Gaznavidák, Gurgán, Hamadán, Hamdánidák, Húzisztán, Hurászán, Iljászidák, Imád ad-Daula, Irán, Iszfahán, Kalifa, Kákújidák, Kermán, Madzsd ad-Daula, Mahmúd gaznavida szultán, Moszul, Muajjid ad-Daula, Musarrif ad-Daula, Nagyszeldzsuk Birodalom, Perzsa nyelv, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Rukn ad-Daula, Samsz ad-Daula, Saraf ad-Daula, Síiták, Siráz, Szamszám ad-Daula, Számánidák, Szeldzsukok, Szultán ad-Daula, Transzoxánia, Vezír (muszlim méltóság), Zijáridák, 10. század, 1012, 1021, ..., 1023, 1024, 1025, 1028, 1029, 1033, 1044, 1048, 1055, 1062, 11. század, 930, 933, 934, 935, 945, 947, 949, 967, 968, 976, 978, 979, 983, 987, 989, 997, 998. Bővíteni index (28 több) »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Új!!: Buvajhidák és Abbászidák · Többet látni »
Abu Kálídzsár Marzbán
Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1048 októbere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, 1024-től Fársz, 1028-tól Kermán, 1044-től pedig Mezopotámia ura és főemír volt.
Új!!: Buvajhidák és Abu Kálídzsár Marzbán · Többet látni »
Abu Manszúr Púlád Szutún
Abu Manszúr Púlád Szutún (tudományos átiratban Abū Manṣūr Pūlād Sutūn, arab betűkkel أبو منصور پولاد ستون; Siráz?, 1010 k. – Fársz, 1062) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának utolsóként uralkodó tagja, 1048-tól haláláig Fársz ura volt.
Új!!: Buvajhidák és Abu Manszúr Púlád Szutún · Többet látni »
Adud ad-Daula
Adud ad-Daula (tudományos átiratban ʿAḍud ad-Dawla, arab betűkkel عضد الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá Fanná Huszrau (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ Fannā Ḫusraw, arab betűkkel أبو شجاع فناخسرو; Iszfahán, 936. szeptember 24. – Bagdad, 983. március 26.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának legjelentősebb tagja, Mezopotámia és Irán nagy részének egyesítője volt.
Új!!: Buvajhidák és Adud ad-Daula · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Buvajhidák és Aleppó · Többet látni »
Az iszlám művészete
Arab mozaik (735) Ibn Battúta (1304-1369) földrajzi író Az iszlám művészete a muszlim kultúra és hagyomány művészeti megnyilvánulása.
Új!!: Buvajhidák és Az iszlám művészete · Többet látni »
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Új!!: Buvajhidák és Az iszlám története · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Buvajhidák és Bagdad · Többet látni »
Bahá ad-Daula
Bahá ad-Daula (tudományos átiratban Bahāʾ ad-Dawla, arab betűkkel بهاء الدولة), eredeti nevén Abu Naszr Fírúz (tudományos átiratban Abū Naṣr Fīrūz, arab betűkkel أبو نصر فيروز; Siráz?, 970 k. – Arradzsán, 1012. december 22.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia ura, később Kermán és Fársz fejedelme is volt.
Új!!: Buvajhidák és Bahá ad-Daula · Többet látni »
Baszra
Baszra vagy el-Baszra (arabul البصرة – al-Baṣra, átírásváltozata al-Başrah, magyarul időnként Bászra) város Irak délkeleti peremén, Baszra kormányzóság székhelye, az ország harmadik legnépesebb városa (2 010 000 fő, 2012, becslés).
Új!!: Buvajhidák és Baszra · Többet látni »
Dzsalál ad-Daula
Dzsalál ad-Daula (tudományos átiratban Ǧalāl ad-Dawla, arab betűkkel جلال الدولة), eredeti nevén Abu Táhir (tudományos átiratban Abū Ṭāhir, arab betűkkel أبو طاهر; Bagdad?, 994 k. – Bagdad?, 1044 márciusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Mezopotámia fejedelme volt.
Új!!: Buvajhidák és Dzsalál ad-Daula · Többet látni »
Emír
Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév.
Új!!: Buvajhidák és Emír · Többet látni »
Fahr ad-Daula
Fahr ad-Daula (tudományos átiratban Faḫr ad-Dawla, arab betűkkel فخر الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; szül. 952 k. – Rajj, 997 augusztusa) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Új!!: Buvajhidák és Fahr ad-Daula · Többet látni »
Fársz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Fársz tartomány.
Új!!: Buvajhidák és Fársz · Többet látni »
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Új!!: Buvajhidák és Gaznavidák · Többet látni »
Gurgán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Gorgán (tartomány).
Új!!: Buvajhidák és Gurgán · Többet látni »
Hamadán
Hamadán Hamadān, (perzsául همدان) város Hamadán tartományban, Iránban.
Új!!: Buvajhidák és Hamadán · Többet látni »
Hamdánidák
A Hamdánidák egy arab származású közel-keleti emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században.
Új!!: Buvajhidák és Hamdánidák · Többet látni »
Húzisztán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Huzesztán tartomány.
Új!!: Buvajhidák és Húzisztán · Többet látni »
Hurászán
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horászán.
Új!!: Buvajhidák és Hurászán · Többet látni »
Iljászidák
Az Iljászidák, azaz a Banú Iljász (Iljász-törzs) egy rövid életű, szogd eredetű iráni emírdinasztia volt, mely Kermánt uralta 932–968 között.
Új!!: Buvajhidák és Iljászidák · Többet látni »
Imád ad-Daula
Imád ad-Daula (tudományos átiratban ʿImād ad-Dawla, arab betűkkel عماد الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali ibn Búja (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn Būya, arab betűkkel أبو الحسن علي بن بوية; szül. 894/895 k. – Siráz, 949. november 11.) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának megalapozója, a fárszi emírség megszerzője volt.
Új!!: Buvajhidák és Imád ad-Daula · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Buvajhidák és Irán · Többet látni »
Iszfahán
Iszfahán (اصفهان) Irán harmadik legnagyobb városa, Iszfahán tartomány székhelye.
Új!!: Buvajhidák és Iszfahán · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: Buvajhidák és Kalifa · Többet látni »
Kákújidák
A Kákújidák egy dajlami származású iráni emírdinasztia tagjai voltak, akik először Iszfahánt uralták (1008 k. – 1051/1052), hatalmukat a szeldzsukok döntötték meg, de atabégekként megőrizék hatalmukat a 12. század közepéig Jazdban és Abarkúhban.
Új!!: Buvajhidák és Kákújidák · Többet látni »
Kermán
Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén.
Új!!: Buvajhidák és Kermán · Többet látni »
Madzsd ad-Daula
Madzsd ad-Daula (tudományos átiratban Maǧd ad-Dawla, arab betűkkel مجد الدولة), eredeti nevén Abu Tálib Rusztem (tudományos átiratban Abū Ṭālib Rustam, arab betűkkel أبو طالب رستم; Rajj?, 993 – Gazna, 1029 után) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, az iráni Dzsibál utolsó fejedelme volt a családból.
Új!!: Buvajhidák és Madzsd ad-Daula · Többet látni »
Mahmúd gaznavida szultán
Mahmúd a kalifától kapott díszruhában (14. századi miniatúra) Abu l-Kászim Mahmúd ibn Szebüktigin al-Gaznavi (arab írással أبو القاسممحمود بن سبكتكين الغزنوي, tudományos átiratban Abū l-Qāsim Maḥmūd ibn Subuktakīn al-Ġaznawī), uralkodói nevén Jamín ad-Daula (arabul يمين الدولة, átiratban Yamīn ad-Dawla; 971. október 2. – Gazni, 1030. április 30.) a legismertebb és legjelentősebb gaznavida uralkodó, az eredetileg „hatalom” jelentésű szultán cím első viselője volt (uralkodott 998 márciusától haláláig).
Új!!: Buvajhidák és Mahmúd gaznavida szultán · Többet látni »
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Új!!: Buvajhidák és Moszul · Többet látni »
Muajjid ad-Daula
Muajjid ad-Daula (tudományos átiratban Muʾayyid ad-Dawla, arab betűkkel مؤيد الدولة), eredeti nevén Abu Manszúr Búja (tudományos átiratban Abū Manṣūr Būya, arab betűkkel أبو منصور بوية; ? – Gorgán, 984 januárja) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Rukn ad-Daula fia volt.
Új!!: Buvajhidák és Muajjid ad-Daula · Többet látni »
Musarrif ad-Daula
Musarrif ad-Daula (tudományos átiratban Mušarrif ad-Dawla, arab betűkkel مشرف الدولة), eredeti nevén Abu Ali Haszan (tudományos átiratban Abū ʿAlī Ḥasan, arab betűkkel أبو علي حسن; Siráz?, 1003 – Bagdad?, 1025 májusa) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Irak uralkodója volt királyi címmel.
Új!!: Buvajhidák és Musarrif ad-Daula · Többet látni »
Nagyszeldzsuk Birodalom
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.
Új!!: Buvajhidák és Nagyszeldzsuk Birodalom · Többet látni »
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Új!!: Buvajhidák és Perzsa nyelv · Többet látni »
Perzsiai muszlim uralkodók listája
Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.
Új!!: Buvajhidák és Perzsiai muszlim uralkodók listája · Többet látni »
Rukn ad-Daula
Rukn ad-Daula (tudományos átiratban Rukn ad-Dawla, arab betűkkel ركن الدولة), eredeti nevén Abu Ali al-Haszan ibn Búja (tudományos átiratban Abū ʿAlī al-Ḥasan ibn Būya, arab betűkkel أبو علي الحسن بن بوية; szül. 894/895 után – Rajj, 976 szeptembere) zsoldosból lett fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák hatalmának egyik megalapozója, a dzsibáli emírség megszerzője volt.
Új!!: Buvajhidák és Rukn ad-Daula · Többet látni »
Samsz ad-Daula
Samsz ad-Daula (tudományos átiratban Šams ad-Dawla, arab betűkkel شمس الدولة), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali (tudományos átiratban Abū l-Ḥasan ʿAlī, arab betűkkel أبو الحسن علي; ? – Hamadán, 1021) dzsibáli fejedelem, a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Fahr ad-Daula fia volt.
Új!!: Buvajhidák és Samsz ad-Daula · Többet látni »
Saraf ad-Daula
Saraf ad-Daula (tudományos átiratban Šaraf ad-Dawla, arab betűkkel شرف الدولة), eredeti nevén Abu l-Favárisz Sírdíl vagy Sírzíl (tudományos átiratban Abū l-Fawāris Šīrdīl/Šīrzīl, arab betűkkel أبو الفوارس شيرديل; Siráz?, 962/963 – Bagdad, 989. szeptember 6.) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, Kermán és Fársz fejedelme, később főemír és Mezopotámia ura volt.
Új!!: Buvajhidák és Saraf ad-Daula · Többet látni »
Síiták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síita iszlám.
Új!!: Buvajhidák és Síiták · Többet látni »
Siráz
Az Eram Kert, Siráz legnépszerűbb kertje. Siráz város Irán délnyugati részében, Teherántól 942 km-re.
Új!!: Buvajhidák és Siráz · Többet látni »
Szamszám ad-Daula
Szamszám ad-Daula (tudományos átiratban Ṣamṣām ad-Dawla, arab betűkkel صمصامالدولة), eredeti nevén Abu Kálídzsár Marz(u)bán (tudományos átiratban Abū Kālīǧār Marz(u)bān, arab betűkkel أبو كاليجار مرزبان; Siráz?, 964 – Fársz, 998. november/december) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, előbb főemír és Mezopotámia ura, majd Fársz fejedelme volt.
Új!!: Buvajhidák és Szamszám ad-Daula · Többet látni »
Számánidák
A Számánidák egy közép-ázsiai (közelebbről tádzsik) származású emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 819-től egészen a Karahánida hódításig 999-ben.
Új!!: Buvajhidák és Számánidák · Többet látni »
Szeldzsukok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeldzsuk-dinasztia.
Új!!: Buvajhidák és Szeldzsukok · Többet látni »
Szultán ad-Daula
Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.
Új!!: Buvajhidák és Szultán ad-Daula · Többet látni »
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Új!!: Buvajhidák és Transzoxánia · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: Buvajhidák és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
Zijáridák
A Zijáridák egy iráni eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században a Kaszpi-tenger déli partvidékén, Gurgánban és Tabarisztánban.
Új!!: Buvajhidák és Zijáridák · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Buvajhidák és 10. század · Többet látni »
1012
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1012 · Többet látni »
1021
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1021 · Többet látni »
1023
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1023 · Többet látni »
1024
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1024 · Többet látni »
1025
A keleti hemiszféra 1025-ben.
Új!!: Buvajhidák és 1025 · Többet látni »
1028
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1028 · Többet látni »
1029
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1029 · Többet látni »
1033
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1033 · Többet látni »
1044
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1044 · Többet látni »
1048
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1048 · Többet látni »
1055
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1055 · Többet látni »
1062
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 1062 · Többet látni »
11. század
Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek ---- A 11.
Új!!: Buvajhidák és 11. század · Többet látni »
930
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 930 · Többet látni »
933
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 933 · Többet látni »
934
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 934 · Többet látni »
935
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 935 · Többet látni »
945
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 945 · Többet látni »
947
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 947 · Többet látni »
949
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 949 · Többet látni »
967
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 967 · Többet látni »
968
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 968 · Többet látni »
976
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 976 · Többet látni »
978
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 978 · Többet látni »
979
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 979 · Többet látni »
983
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 983 · Többet látni »
987
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 987 · Többet látni »
989
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 989 · Többet látni »
997
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 997 · Többet látni »
998
Nincs leírás.
Új!!: Buvajhidák és 998 · Többet látni »
