Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Buddhizmus és Megváltás

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Buddhizmus és Megváltás

Buddhizmus vs. Megváltás

A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. A megváltás (latin redemptio, görög apolytrosis, apolütrószisz; jelentése: megvásárlás, kiváltás, visszavásárlás) elsősorban az ábrahámi vallásokban használt fogalom, de a többi világvallásban is megtalálható.

Közötti hasonlóságok Buddhizmus és Megváltás

Buddhizmus és Megváltás 14 közös dolog (a Uniópédia): Arhat, Brahman, Buddhista kozmológia, Dukkha, Gautama Sziddhártha, Hinduizmus, Kereszténység, Mahájána, Megvilágosodás a buddhizmusban, Nirvána, Szangha, Szanszára, Tantra, Théraváda.

Arhat

Az arhat, arahat vagy arahant (szanszkrit: अर्हत arhat; páli: arahat, arahant) a buddhizmusban olyan spirituális gyakorlót jelent, aki egy bizonyos magas szintet elért.

Arhat és Buddhizmus · Arhat és Megváltás · Többet látni »

Brahman

Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.

Brahman és Buddhizmus · Brahman és Megváltás · Többet látni »

Buddhista kozmológia

A buddhista kozmológia a világegyetem alakjának és fejlődésének buddhista szövegekben történő jellemzése.

Buddhista kozmológia és Buddhizmus · Buddhista kozmológia és Megváltás · Többet látni »

Dukkha

A dukkha (páli: दुक्ख; szanszkrit: दुःख duḥkha; a nyelvtani hagyományok szerint a dusz-kha "nem könnyű" kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a "dusz-sztha" prákritizált alakja lehet, amelynek jelentése "kiegyensúlyozatlan, elhalkiíttatlan") páli fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható.

Buddhizmus és Dukkha · Dukkha és Megváltás · Többet látni »

Gautama Sziddhártha

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja.

Buddhizmus és Gautama Sziddhártha · Gautama Sziddhártha és Megváltás · Többet látni »

Hinduizmus

India autentikus ősi vallását hinduizmusnak (szanszkrit: हिन्दू धर्म: átírásban: hindu dharma, सनातन धर्म: Szanátana dharma) vagy bráhmanizmusnak nevezzük.

Buddhizmus és Hinduizmus · Hinduizmus és Megváltás · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Buddhizmus és Kereszténység · Kereszténység és Megváltás · Többet látni »

Mahájána

A mahájána (szanszkrit: महायान, mahájána – a nagy jármű, széles út) a buddhizmus két létező fő irányzatának (egyes osztályozások szerint három) egyike, a másik a théraváda.

Buddhizmus és Mahájána · Mahájána és Megváltás · Többet látni »

Megvilágosodás a buddhizmusban

A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19.

Buddhizmus és Megvilágosodás a buddhizmusban · Megváltás és Megvilágosodás a buddhizmusban · Többet látni »

Nirvána

A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban.

Buddhizmus és Nirvána · Megváltás és Nirvána · Többet látni »

Szangha

A szangha (páli: सन्घ; szanszkrit: संघ); wylie: 'dusz szde) szó közelítőleg magyarul a következőket jelenti: "szervezet" vagy "gyűlés", "társaság" vagy "közösség". Nagy kezdőbetűvel használják Gautama Buddha korabeli történelmi közösségére vonatkozólag is. A kifejezés többféle értelemben használatos buddhista vagy dzsainista csoportokra. Hagyományosan a buddhizmusban a szanghának majdnem mindig két jelentése lehet: legáltalánosabb értelemben a felesküdött buddhista szerzetesek (bhikkhu) és nővérek (bhikkhuni) kolostori szangháját jelenti. Szigorúbb értelemben a szangha jelentheti az összes olyan élőlényt, akik már valamilyen magasabb tudati szintet értek el (árja-szangha vagy „nemes szangha”). Ez a cikk elsősorban a kolostori szanghával foglalkozik. A buddhisták hagyományosan úgy tartják, hogy a szerzetesi élet nyújtja a legmegfelelőbb környezetet a megvilágosodáshoz vezető úton. A szangha felelős Buddha tanításainak karbantartásáért, lefordításáért, fejlesztéséért és terjesztéséért. Ugyanezen hagyomány szerint egy ország vagy egy nemzet akkor lehet igazán buddhista, ha a lakosság túlnyomó része buddhista és a területén jelen van legalább a bhikkhuk, a bhikkhunik, az upászakák és az upászikák négyes szanghája. Ezért is létezik a jóga tantrikus gyakorlóinak egy hagyománya, akik ugyan világi emberek, mégis buddhista gyakorlók (lásd: háztulajdonos (buddhizmus)).

Buddhizmus és Szangha · Megváltás és Szangha · Többet látni »

Szanszára

A szó (saṃsāra, szanszkrit: संसार, magyaros átírásban szanszára vagy szamszára) jelentése „vándorlás”, átvitt értelemben „létforgatag”, a születés és a halál körforgása, a lélekvándorlás indiai formája.

Buddhizmus és Szanszára · Megváltás és Szanszára · Többet látni »

Tantra

A tantrizmus vagy röviden tantra az indiai vallásfilozófia egy áramlata, amely jelentősen különbözik az ortodox védikus (ásztika) hagyománytól.

Buddhizmus és Tantra · Megváltás és Tantra · Többet látni »

Théraváda

A théraváda a buddhizmus egyik ága, amelyben a páli kánon tanításait használják.

Buddhizmus és Théraváda · Megváltás és Théraváda · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Buddhizmus és Megváltás

Buddhizmus 343 kapcsolatokat, ugyanakkor Megváltás 58. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 3.49% = 14 / (343 + 58).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Buddhizmus és Megváltás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: